Az országban körülbelül 400 olyan település van, ahol arzénes a víz, és további 420, ahol az arzénon túl más anyagok is szennyezik az ivóvizet - mondta Illés Zoltán a Magyar Víztisztító Konzorcium fórumán.

Emlékeztetett arra, Magyarország az uniós csatlakozás során engedményt kapott, nem 2006 decemberéig kellett megfelelni az EU víz irányelvének, hanem 2009 végéig. Ennek az ország nem tudott eleget tenni, halasztást kért. Várhatóan 2015. június 30-ig kap engedélyt Magyarország a szükséges beruházások befejezésére.

Illés Zoltán közlése szerint korábban gondot okozott, hogy az érintett önkormányzatok nem tudták kigazdálkodni az uniós pályázatokhoz szükséges önerőt. A probléma megoldása érdekében a magyar állam átvállalta az önkormányzatok helyett az önrészt.

Az önkormányzatok számára kérdés, hogy a meglévő technológiák közül melyiket válasszák. Ezzel kapcsolatban Illés Zoltán kijelentette, azokat a technológiákat támogatják, amelyek megvalósításával a haszon az országban marad. Hozzátette ugyanakkor, az uniós előírásoknak mindenben eleget kell tenni.

Az uniós előírások szerint az ivóvíz arzéntartalmát literenkénti 10 mikrogramm határérték alá kell vinni, a korábban engedélyezett literenkénti 50 mikrogramm helyett. Illés Zoltán elmondta, Magyarországon az arzénszennyeződés természetes eredetű; szervetlen arzénvegyületekről van szó, amelyek a mélységi kőzetekből jönnek. A tudományos megállapítások szerint azonban ezek is rákkeltő hatásúak, kisebb koncentrációban pedig más betegségeket okozhatnak.