A fideszes Kovács Zoltánnak az új országgyűlési törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványát 253 igen szavazattal, 47 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A törvényjavaslaton már csak közvetlenül a jövő hétfői zárószavazás előtt változtathat a Ház.

A kétharmados többséget igénylő módosító indítvány a kormányoldalt is megosztotta: a kereszténydemokrata frakció nagy többsége - 30 képviselő - ellene szavazott, és így tett négy fideszes politikus is. Megszavazta viszont a javaslatot a jobbikos képviselők többsége. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, míg az LMP-frakció nagy része nemmel voksolt.

Kovács Zoltán javaslatát úgy magyarázta: indokolt, hogy a következő ciklusban - amikor a parlament létszáma már csak 199 lesz - a képviselők "professzionális szinten lássák el feladatukat". Szerinte ennek feltétele, hogy más, foglalkozásból eredő kötelezettségek "ne terheljék őket".

Az MTI úgy tudja, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és a KDNP-s Rubovszky György, aki korábban a képviselők javadalmazási rendszerének átalakítását előkészítő parlamenti albizottság elnöke volt, a határozathozatalok után egyeztettek az ügyben.

A KDNP szembent a Fidesszel

A KDNP-s Rubovszky György a hvg.hu-nak kedden délután már jelezte, hogy Kovács Zoltán módosító indítványát nem szavazzák meg, mert azzal nem értenek egyet. A többi vitás kérdésben viszont egyeztetnek az előterjesztőkkel. Így akarják elérni, hogy minél kevesebb módosító esetében fordulhasson elő az, hogy a szavazáskor a KDNP miatt ne kapják meg a kétharmados többséget, illetve hogy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal kelljen rendezni a vitás kérdéseket – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Kedden délután külön frakcióülést tartott a KDNP, ahol megvitatták a készülő jogszabály azon pontjait is, amelyeket Rubovszky György kifogásolt kedden délelőtt a Fidesz-KDNP közös frakcióülésén. A politikus a KDNP frakcióülése után a hvg.hu-nak azt mondta: egy listán gyűjtötték össze kifogásaikat, amelyeket próbál majd egyeztetni a többi kormánypárti politikussal.

Rubovszky György a kifogásaik között említette korábban, hogy helytelenítik a tervezetnek azt a passzusát, amely szerint egy frakciónak csak annyi alkalmazottja lehet, ahány tagja van a képviselőcsoportnak. Szerinte érdemi szakmai munkát ilyen kevés szakértővel nem lehet végezni. Mint egy korábbi sajtótájékoztatón már megerősítette: azzal is problémájuk van a KDNP-seknek, hogy ciklus közben változtatnának a tiszteletdíjon.

Nincs álláshalmozás

A törvényjavaslat a most elfogadott módosításokkal együtt arról is rendelkezik, hogy parlamenti képviselők - a miniszterek és az államtitkárok kivételével - nem lehetnek állami vezetők, nem állhatnak kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, nem lehetnek közigazgatási szerv munkavállalói. Nem tölthetnek be polgármesteri, alpolgármesteri, főpolgármesteri, -helyettesi, megyei közgyűlési elnöki vagy alelnöki tisztséget, és nem lehetnek önkormányzati képviselők sem.

A fideszes Lipők Sándor javaslatára az új országgyűlési törvény helyett a házszabály tartalmazhatja majd a frakcióalakítási szabályokat, így ez rögzítheti azt is, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó tíz független képviselő ebben a ciklusban nem hozhat létre képviselőcsoportot. Ezt az új szabályozás csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek tenné lehetővé, egyúttal tízről tizenkettőre emelve a frakcióalakításhoz szükséges politikusok számát.

Változás az eredeti - Lázár János, Harrach Péter KDNP-frakcióvezető és a fideszes Gulyás Gergely által beterjesztett - törvényjavaslathoz képest az is, hogy az ülésnapról kizárt képviselőnek mégsem kell elhagynia az üléstermet, csak nem szólalhat fel újra aznap. A kizárást az ülést vezető elnök akkor javasolhatja az Országgyűlésnek, ha a képviselő felszólalásában kirívóan sértő kifejezést használt, illetve ha házszabálysértő magatartását rendreutasítása után is folytatta. Az újonnan létrejövő Országgyűlési Őrség így csak a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett - erőszakot alkalmazó vagy azzal fenyegető - képviselőt vezettetheti ki az ülésteremből.

Szintén az alkotmányügyi bizottság javaslatára a parlament úgy döntött, hogy a képviselők nem élhetnek mentelmi jogukkal, ha közösség elleni izgatást követtek el, nemzeti jelképet sértettek meg, illetve ha nyilvánosan tagadták a nemzetiszocialista vagy a kommunista rendszer bűneit. De büntetőeljárás ezekben az esetekben is csak a parlament jóváhagyása alapján indulhat a képviselőkkel szemben.

A Ház arról is döntött, hogy az egyéni képviselőknek a listán bekerülőknél - a választókerületük nagyságától függően 10-50 százalékkal - több üzemanyagra elég pénzt biztosítanak az erre szolgáló kártyán.

Az MSZP-s Göndör István kezdeményezésére a Ház úgy határozott, hogy a képviselőket legfeljebb egyhavi tiszteletdíjuk harmadának megfelelő pénzbírsággal sújthatják, ha megszegik a házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait, erőszakot alkalmaznak, azzal fenyegetnek, vagy arra hívnak fel. A pénzbírság kiszabásáról a mentelmi bizottság dönthetne.