A parlamentnek passzolta át a labdát az Alkotmánybíróság (AB) azzal az indítvánnyal kapcsolatban, amelyben Navracsics Tibor az alaptörvény értelmezését kérte az AB-tól a sajtótermékek felügyetét illetően.
Az Alkotmánybíróság április 17-én egyhangúlag meghozott határozatában elutasította a kormány indítványát, amely a nyomtatott és az internetes sajtótermékek felügyeletével kapcsolatban az alaptörvény értelmezését kezdeményezte - írja közleményében az AB. A taláros testület szerint a kormány indítványában feltett kérdések az AB "alaptörvény-értelmezésre irányuló hatáskörében nem válaszolhatók meg, eldöntésük a törvényhozó felelősségébe tartozik".
A kormány nevében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter - utalva a médiatörvény egyes részeti alkotmányellenesnek minősítő és azokat megsemmisítő tavalyi AB-határozatra - azt indítványozta, hogy az AB két kérdésben értelmezze az alaptörvény véleményszabadságról szóló cikkének két bekezdését.
Az indítvány szerint az egyik alkotmányjogi kérdés az, hogy a sajtótermékek felügyeletét ellátó szerv részletes szabályai körében a törvényalkotónak a sajtótermékekre vonatkozóan meg kell-e állapítania bizonyos közigazgatási jogi jellegű kötelezettségeket. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy a május 31-i hatállyal korábban megsemmisített média- és hírközlési biztos intézménye önmagában sérti-e a sajtószabadságot, vagy csupán a biztos hatáskörének és jogosítványainak a korábbi konkrét szabályozása nem felelt meg az alaptörvénynek.
Szerdai közleménye szerint az AB mindenekelőtt megállapította, hogy alaptörvény-értelmezési hatáskörének jelenlegi szabályozása összhangban van a korábbi alkotmány-értelmezési hatáskörében kidolgozott szempontokkal. "Az Alkotmánybíróság ezt a hatáskörét megszorítóan értelmezte, mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is" - olvasható a közleményben.
Az AB szerint az a kérdés, hogy az alaptörvény véleményszabadságról szóló cikkéből eredően létre kell-e hozni szervet a sajtótermékek felügyeletére, nem dönthető el az alaptörvény a kormány szerint elemzésre váró szakasza alapján.
"A kérdés a tartalma szerint általános törvényhozási kötelezettség levezetésére irányul. A sajtótermékek felügyeletét ellátó külön szerv létrehozásáról való döntés és jogosítványainak a meghatározása a törvényhozó hatáskörébe tartozik. A konkrét jogszabályi megoldások alaptörvény-ellenességét azonban az Alkotmánybíróság vizsgálhatja" - tette hozzá az AB.
Az AB hozzátette azt is, hogy a kérdés, miszerint a média- és hírközlési biztos intézménye újraszabályozható-e, az alaptörvényből közvetlenül nem vezethető le. "Ha a törvényhozó úgy dönt, hogy a jogintézményt fenntartja, annak alaptörvénnyel való összhangja csak konkrét hatásköreinek ismeretében, a konkrét jogszabály vizsgálata alapján dönthető el" - tették hozzá.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
