szerző:
hvg.hu

Az Alkotmánybíróság hétfőn bejelentette, hogy megsemmisíti az egyházügyi törvényt és alkotmányellenesnek ítélte a médiatörvény és a büntetőeljárási törvény több intézkedését.

Az Alkotmánybíróság hétfőn meghozott határozata megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes, ezért ezt a törvényt megsemmisítette.

Az Alkotmánybírósághoz a testület közleménye szerint több indítvány érkezett - magánszemélyektől, jogi személyektől, valamint egyházaktól - az egész egyházügyi törvény, illetve egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az indítványok a vallásszabadság jogának, az állam és egyház elválasztása elvének, a jogállamiság elvének, a jogorvoslathoz való jognak, a tisztességes eljáráshoz való jognak, a belső és a nemzetközi jog összhangjának, a köz érdekében végzett képviselői tevékenységnek, a kormány együttműködési kötelezettségét kimondó alkotmányi szabálynak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét állították.

Parlamenti kétharmad kontra bírósági döntés

Több indítvány azt is állította, hogy az egyházügyi törvény megalkotása során megsértették a Házszabály garanciális jelentőségű paragrafusát, amely a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtásának feltételeit szabályozza, ezért a törvény közjogilag érvénytelen. Az Alkotmánybíróság ennek helyt adva csak ezt az indítványi elemet vizsgálta.

A vizsgálat alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az egyházügyi törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest az egyik zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel - többek között - az egyházi jogállás megszerzését, illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén a megtartását az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé. Az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről ezzel szemben bíróság döntött volna.

©

Bár a közösségi vallásgyakorlás joga önmagában nem függ az egyházi jogállástól, az egyházügyi törvény mégis olyan többletjogosultságokat kapcsol hozzá, amelyek lényegesek a vallási közösség élete szempontjából, ezért az egyházi jogállás megszerzésének szabályozása a törvényjavaslat keretében alapvető jelentőségű, elvi szabályozási kérdésnek minősül - közölte az Ab.

Kiüresedhetne a törvényhozás

Az Alkotmánybíróság korábbi joggyakorlatára is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtási lehetőségének a koherenciazavarra korlátozása azért is jelentős szabály, mert enélkül - illetve figyelmen kívül hagyása esetén - a törvényhozási eljárás legvégső szakaszában is sor kerülhet a törvényjavaslat koncepcionális, átfogó módosítására.

Az ilyen gyakorlat azt eredményezheti, hogy részben vagy egészben kiüresedik a törvényhozási eljárás ezt megelőző szakasza (a törvényjavaslat általános és részletes vitája), ami pedig a megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti. Ennek alapján az Ab megállapította, hogy a Házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.

A Fidesz már visszavonta és újra elfogadná

A Fidesz pénteken közölte, hogy hatályon kívül helyezi az egyházügyi törvényt "jogtechnikai megfontolások" miatt. Ezt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője jelentett be, hozzátéve, hogy az új jogszabályt még idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között.

A Fidesz kezdeményezte, hogy ezen a héten csütörtökön és pénteken is ülésezzen az Országgyűlés, valamint december 28-án és 30-án is tartsanak plenáris ülést. A Fidesz frakcióvezetője szerint az új egyházügyi törvényjavaslatot legkésőbb szerdán benyújtják, az általános vitát csütörtökön, a részletes vitát december 28-án tervezik megtartani, a döntés pedig az új jogszabályról december 30-án születhet meg.

Az írott sajtóra koncentráltak

Szintén határozatot hozott az AB a médiatörvény egyes intézkedéseiről is: a testület az új médiaszabályozást támadó indítványok közül azokat bírálta el, amelyek elsősorban az írott sajtó szabályozásával kapcsolatos előírásokat kifogásolták.

A tartalomszabályozást illetően az Ab megállapította, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmakról szóló törvény (azaz az úgynevezett médiaalkotmány) az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. A hatósági tartalomfelügyelet lehetősége önmagában ugyan az írott sajtó esetében sem alkotmányellenes, de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különböző médiumok szabályozását eltérő alkotmányossági mércék határozzák meg - olvasható a testület közleményében.

©

Az Alkotmánybíróság az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát - a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével - az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte.

Elmeszelték a forrásokra vonatkozó szabályt

Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Ab nem az érintett tartalmi szabályok, hanem a sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló törvény hatályának részleges, az írott sajtóra kiterjedő részének megsemmisítése mellett döntött.

Tekintettel arra, hogy a megsemmisítéssel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek a törvényben foglalt alkotmányos szabályok, köztük a sajtó-helyreigazítási eljárás hatálya alól is kikerülnek, az Ab a megsemmisítés időpontjaként május 31-ét határozta meg. "Így a törvényhozónak megfelelő idő áll rendelkezésére a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére" - tették hozzá.

Az Alkotmánybíróság az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Az Alkotmánybíróság egyrészt megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály a testület szerint alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét.

Az Ab másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival - minősített adatok illetéktelen kezelése, nemzetbiztonsági érdek, bűnmegelőzés és bűnüldözés - összefüggésben. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, ezért az Ab felhívta a törvényhozókat, hogy a hiányosságokat a médiaszabályozásban és az egész jogrendben pótolják.

©

Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiatartalom-szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályozást is. Ezek a szabályok nem a médiaalkotmányban, hanem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben szerepelnek.

Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat - például ügyvédi titoknak minősülő adatokat - is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. Az Ab az alkotmányellenes mulasztás orvoslására hívta fel a törvényalkotókat.

Az Alkotmánybíróság másrészt megsemmisítette a törvénynek azt a paragrafusát, amely az egyes hatósági eljárásokban meglévő adatszolgáltatási kötelezettségen túl önálló „adatszolgáltatási eljárás” lehetőségét intézményesítette a médiahatóság számára. A sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár az olyan speciális eljárási rend, amelynek kizárólagos célja a megszerzett adatok alapján további eljárás megindításának megfontolása a médiahatóság részéről - tette hozzá a testület.

Határoztak a média- és hírközlési biztosról is

Az Ab a Média- és Hírközlési Biztos intézményével kapcsolatban megállapította, hogy a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. A jogszabályi kötelezettségek érvényre juttatása érdekében különböző hatóságok által indítható eljárások mellett a testület szerint nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos – pontosabban meg nem határozott – „méltányolandó érdekek” sérelme vagy annak veszélye esetén fellépjen.

A biztos intézményének létrehozása ezért a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza. A biztos a sajtószabadságot nem érintő körben, például hírközlési ügyekben is eljárhat, így a rá vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság 2012. május 31-ével semmisítette meg, hogy a jogalkotóknak megfelelő idő áll rendelkezésére a jogintézmény esetleges újraszabályozására - tette hozzá a közlemény.

A 120 órás őrizet sem úszta meg

A harmadik döntésével az Ab megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését. Alkotmányba ütköző, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel - közölte az Ab. Alkotmányellenes továbbá a testület szerint a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a százhúsz óráig tartó őrizet, az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvétel jogorvoslat nélküli megtilthatósága.

Nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő büntetőeljárás lefolytatása - tette hozzá az Ab.

Az Alkotmánybíróság több indítványozó – közöttük a Legfelsőbb Bíróságának elnöke, két országgyűlési képviselő és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – kezdeményezésére vizsgálta a törvényt, és a vizsgálat során figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.

KDNP: működik a jogállam

Működik a jogállam, ezt bizonyítják az Alkotmánybíróság hétfői határozatai – ezt mondta Harrach Péter az Ab döntéseivel kapcsolatban. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője kiemelte: az egyházügyi törvény zárószavazása körüli jogalkotási szabálytalanságokat ki kell javítani. Ugyanakkor megjegyezte: ezen hibák az eredeti, a KDNP és az egyházügyi államtitkárság által kidolgozott törvényjavaslattal elkerülhetőek lettek volna.

A médiatörvényről szólva kiemelte: az megteremti a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét, ami szerinte a jelenlegi helyzetben meg is valósul. A kormány kompromisszumkészségét bizonyítja, hogy az uniós ajánlásokat beépítette a jogszabályba - tette hozzá Harrach Péter.

MSZP: szemétdombra való az egyházügyi törvény, távozzon az államtitkár

Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság hétfői döntésével az egyházügyi törvény oda került, ahová való: a szemétdombra. Nyakó István szocialista képviselő elmondta: azzal, hogy az Alkotmánybíróság nemcsak egyes passzusokat helyezett hatályon kívül, hanem az elvileg 2012. január 1-jén életbe lépő törvény egészét megsemmisítette, lehetőséget adott egy más felfogású, a vallási közösségek véleményének figyelembe vételével megszülető jogszabály elfogadására.

Az MSZP-s képviselő sürgette Szászfalvi László egyházügyi államtitkár leváltását, mert szerinte a kereszténydemokrata politikus alkalmatlan a feladatra. Emellett arra szólította fel a kormányoldalt, hogy tegyen le a "lelkek gyarmatosításának" szándékáról és ne korlátozza a vallási közösségek működését.

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy január 1-jén megszűnnek az Ab folyamatban lévő eljárásai, ha a jogszabályok utólagos vizsgálatát nem a kormány, az ombudsman, vagy a parlamenti képviselők negyede kezdeményezte.

LMP: átfogó pofonsorozatot kaptak Orbánék

Az LMP szerint az Alkotmánybíróság hétfőn bejelentett döntéseivel "egy elég átfogó pofonsorozatot kapott ma Orbán Viktor kormánya". Schiffer András frakcióvezető elképzelhetőnek tartotta, hogy ezután a költségvetés is elbukik.

A politikus szerint a taláros testület az egyházügyi törvény esetében azt a folyamatot ítélte alkotmányellenesnek, amelynek során a kormánypártok zárószavazás előtti módosító indítványokkal "bombáznak szét majdnem teljesen kész törvényeket" vagy oda nem kapcsolódó szabályozású tárgyakat vesznek elő.

Schiffer András ennek alapján úgy fogalmazott, hogy miután a költségvetéshez is "temérdek" zárószavazás előtti módosító javaslat érkezett, "bátran kijelenthetjük, hogy a kormány megbukott". A politikus szerint ha az Ab következetesen folytatja ezt a gyakorlatát, akkor hiába szavazza meg a parlament a költségvetést, a büdzsé is meg fog bukni, mert nemcsak gazdaságpolitikai, hanem alkotmányos szempontból is "futóhomokra épült".

Az elmúlt másfél év igen jelentős jogalkotási elemeit semmisítették meg, ami előrevetíti, hogy a kormányváltás óta eltelt időszak "jogalkotási dömpingje is be fog dőlni" - mondta a politikus, aki szerint a Fidesz viszont ellenzékben nem készült fel az ország irányítására, és "így jár minden párt, amelyet a félelem tart össze".

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Több állami cégbe is beült a Fidesz kommunikációs vezetője

Több állami cégbe is beült a Fidesz kommunikációs vezetője

Donald Trump lehetséges NATO-tagként említette Brazíliát

Donald Trump lehetséges NATO-tagként említette Brazíliát

Androidos? Használja ezt a böngészőt, és a letiltott oldalakat is megnézheti

Androidos? Használja ezt a böngészőt, és a letiltott oldalakat is megnézheti

Csak jövőre jön, de az oroszok már felfedték az új Mercedes S-osztályt

Csak jövőre jön, de az oroszok már felfedték az új Mercedes S-osztályt

Mesterlövész lőtt ki egy gázpalackot Szederkényben

Mesterlövész lőtt ki egy gázpalackot Szederkényben

Ha Windows van a gépén, jobban jár, ha feltelepíti rá ezt a védő bővítményt

Ha Windows van a gépén, jobban jár, ha feltelepíti rá ezt a védő bővítményt