Az első gyomrost a kormány, a másodikat az IMF adhatja a BKV-nak

Bár elvileg finisébe értek a BKV-tárgyalások a főváros és a kormány között, és a hétfői hírek még arról szóltak, hogy már csak a kormánynak kell szerdán elfogadnia a stratégiát, a hvg.hu információi szerint erre lehet, hogy nem kerül sor, a kormány napirendjére sem veszi a BKV finanszírozásának rendezését. Megállapodás hiányában viszont nem köthető újra a hétvégén lejáró közszolgáltatási szerződés a főváros és a BKV között. A főpolgármester a februári tárgyalások megkezdése óta végig optimistán nyilatkozott, ám városházi források szerint mára „Tarlós István kincstári optimizmusán” kívül semmi sem maradt. Jelzésértékű az is, hogy míg a tárgyalások előtt és alatt végig hosszú távú stratégia kidolgozásáról beszéltek, egy hete Tarlós már csak középtávú stratégiáról beszélt. A főváros és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által megfogalmazott dokumentumban találtak ugyan egy-két olyan pontot, amelyet mind a kormány, mind a főváros támogatna - ezek közül például a dugódíj és az elektronikus jegyrendszer bevezetését már a Széll Kálmán-terv 2.0 is tartalmazza -, ám ezek nem biztosítanak elegendő bevételt a főváros számára a BKV finanszírozására. A tárgyalásokra rálátó forrásunk úgy nyilatkozott: a készülő stratégia gyakorlatilag csak az elveket fekteti le azzal, hogy a konkrétumok kidolgozására később kerül sor. A kérdés csak az, ha eddig nem sikerült konszenzusra jutniuk a feleknek, milyen fordulópont következhetne be, amitől megváltozhatnának az álláspontok. Forrásaink ugyanis ilyet nem látnak.

2012-re van pénz, szerződés nélkül viszont leáll a BKV

Közszolgáltatási szerződés hiányában elvileg nem finanszírozható állami támogatással a BKV, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy május 1-től csődbe megy a cég. Pedig a főváros teljesítette a kormánnyal kötött korábbi megállapodás rá eső részét, vagyis hogy minden állami forinthoz hozzátesz 1 forint önkormányzati pénzt. Épp emiatt módosítják szerdán a költségvetést.

Az előterjesztés szerint a fővárosi tulajdonban lévő intézményektől korábban zárolt 10 százalékból 6,09 százaléknyi zárolt összeget végleg elvesznek és a BKV-ra fordítanak: ez körülbelül 6 milliárd forintot jelent. Emellett a főváros adott 15 milliárd forintot - fejlesztésről átcsoportosítva 6 milliárdot és 9 milliárdot szabad pénzmaradványból -, a BKV megtakarításából pedig újabb 5 milliárdot biztosítanak. Ingatlan többletbevételéből 4,7 milliárd folyik be, a Csarnok és Piacigazgatóság ad 1,5 milliárd forintot, szabad pénzmaradványból pedig körülbelül 4 milliárdot tudnak a BKV-ra fordítani. A kormánynak sokat nem kellene hozzátenni, hiszen a 32 milliárd forintos normatív támogatást korábban zárolták, az az összeg rendelkezésre áll továbbra is.

Tarlós szűkszavúan nyilatkozik csak

Stiller Ákos

Ha valahogy mégis meg tudnak egyezni a közszolgáltatási szerződésről, akkor is kérdéses még, hogy 2013-tól miből működhetne tovább a BKV. Amennyiben nem biztosítanak plusz bevételi forrást a fővárosnak, a BKV drasztikus jegyáremelésre kényszerül. Ezt korábban mind Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője, mind Tarlós el akarta kerülni, mivel a jegyáremelés nem feltétlenül hozza be a kívánt bevételt, sokan inkább a bicikliznének, autóznának, vagy megpróbálnak inkább bliccelni. A koncepcióban szintén felvetődött a járatritkítás lehetősége is, amelyet korábban a főváros és a BKK szintén nem támogatott, ám forrás hiányában rákényszerülhet a BKV.

Egy másik hátráltató tényező, hogy a hétfőn nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv 2.0 már tartalmazza azt a megszorítást, amiről korábban csak a háttérben beszéltek a Városházán: a kormány jövőre 10 milliárd forinttal kevesebbet fordít a közösségi közlekedésre, majd fokozatosan egy fillért sem ad a BKV-ra, csupán a bevételt hozó fejlesztésekbe akar beszállni, például az elektronikus jegyrendszer kiépítésébe, amelyet döntően uniós forrásból hoznának létre, valamint új járművek vásárlásába. A kormány a dokumentumban támogatja az inflációt követő díjemelési rendszert, vállalja, hogy uniós források felhasználásával megújítja a járműparkot és a dugódíj infrastruktúrájának kiépítését. A dugódíj bevezetésének többek között előfeltétele a megfelelő számú P+R parkoló megléte.

Egy kormányzati forrásunk szerint a cég helyzete miatt a főváros a felelős: nekik kellett volna még a konvergenciaprogram előtt megállapodniuk, akkor elkerülhették volna a tízmilliárdos vágást - ami nem is biztos, hogy az utolsó. "A főváros húzta az időt, míg végül a kormány verte le az első cölöpöt a cég finanszírozásával kapcsolatban. A másodikat pedig majd az IMF fogja" - mondta sejtelmesen forrásunk, akinek szavait alátámaszthatja, hogy a Valutaalap előszeretettel "utazik" a tömegközlekedési cégekre, például a szomszédos Bukarestben is komoly költségcsökkentést írt elő, ami a metró járatritkításához vezetett.

Fónagy még optimista

Orbán Viktor miniszterelnök péntek este kinevezte Fónagy Jánost a közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztossá. Fónagy ebbéli minőségében a BKV-ért is felelős lesz. A hvg.hu kérdésre, miszerint hogyan látja a BKV helyzetét, Fónagy hétfőn azt mondta: a BKV teljesítménye szerinte nem marad el a nyugati nagyvárosok közösségi közlekedésétől, csupán az a különbség, hogy ezt a BKV kedvezőtlenebb műszaki feltételek között teszi. „Szakmailag tehát nagyon jól teljesít a BKV” - állította a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

Fónagy úgy vélte, a hétfőn elfogadott személyszállítási törvénnyel ráadásul a BKV mint közszolgáltató finanszírozása kiszámíthatóbbá válik. A július 1-jén életbe lépő törvény rögzíti, hogy a személyszállítási közszolgáltatási szerződés része egyebek mellett a közszolgáltatási menetrend. A közszolgáltatási szerződésnek többek között tartalmaznia kell a szolgáltatási feladatokat, a mennyiségi és minőségi feltételeket, a műszaki és technikai elvárásokat, az alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket, az igényvezérelt szolgáltatás lehetőségét, a közszolgáltatások díjait, pótdíjait, a díjalkalmazás feltételeit. A törvény szabályozza a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatást is a közforgalmú közlekedésben.

A pénz meglenne 2012-re, szerződés nélkül viszont nem járhatnak a buszok

MTI / Máthé Zoltán

A hétvégén lejáró közszolgáltatási szerződés nélkül viszont a BKV finanszírozása kérdésessé válik. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP-frakció vezetője szerint ez arra utal, hogy a kormány privatizálni akarja a BKV-t. „Több év állt volna rendelkezésre a szerződés megkötésére, a végén már csak ideiglenes szerződésről beszéltek. Eszerint nincs meg a kormányzati szándék a megállapodásra” - közölte Horváth. Februárban ugyanakkor Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta: az állam nem tudja átvenni a tulajdonosi jogosítványokat, de fontosnak érzi, hogy Budapest kezelni tudja a közlekedési cég problémáját.

A bankokkal is meg kell még állapodni

Tarlós januárban kongatta meg a vészharangot, és a BKV csődjével fenyegetett, amennyiben az állam nem ad támogatást a közösségi közlekedéshez és a lejáró hitelekhez A kormánnyal való tárgyalások az ügyben február óta folynak. A hitelek refinanszírozásáról is az utolsó pillanatban született döntés: az állam végül megadta a bankok által kért kezességvállalást. Április 3-án megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amelyben rögzítik, hogy a kormány legfeljebb 63,1 milliárd forintig egyedi állami készfizető kezesség mellett támogatja a fővárost a BKV-hitelek megújításában. Ezt követően április elején egy 3 hónapos „stand still” megállapodást írtak alá a hitelező bankokkal. Ez alatt az idő alatt kell a bankokkal a refinanszírozásról megállapodni.

Tarlós szinte hetente közölte, hogy a BKV finanszírozásáról is egyre jobban közelednek a megállapodáshoz a kormánnyal, de minden egyes alkalom után az derült ki, hogy még súlyos milliárdok hiányoznak, csupán a bevétel egyharmadát sikerült körvonalazni.

A hvg.hu megkereste ezzel kapcsolatban a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatóját, aki egyelőre nem kívánta kommentálni értesüléseinket.