„Miért pont Rogán Antal?” Tarlós a bizalmas BKV-mentő tervről
A BKV megmentése érdekében bárkivel összefogna - mondta a főpolgármester a hvg.hu-nak. A kormányhoz benyújtott legújabb BKV-koncepció jelentős megszorításokat tartalmaz, felveti a dugódíj bevezetését, a jegyárak áfájának csökkentését, a kollektív szerződések felmondását, a parkolási díjak fővároshoz vonását.
hvg.hu: Elkészült a BKV finanszírozásáról szóló, kormánynak szánt koncepció, amit mára ígértek? (Az interjú február 21-én, kedd délután készült, mielőtt megjelent volna a BKV-t is érintő megszorításokat tartalmazó kormányhatározat – a szerk.)
Tarlós István: Félórával ezelőtt lett kész a kormánnyal egyeztetett, a Századvéggel közösen készített koncepció.
hvg.hu: Mit javasolnak a közlekedési cég megmentésére?
T. I.: Maradjunk annyiban, hogy több lehetőséget is felvázoltunk, de a részletekről, amíg a kormány meg nem tárgyalja és egy kormányhatározattal el nem fogadja, nem akarok beszélni. Higgye el, most ez a város érdeke. Miután aláírtuk a megállapodást, szívesen beszélek róla.
hvg.hu: A Századvég mellett kik vettek részt a kidolgozásában?
T. I.: A fővárosi önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ.
hvg.hu: A kerületi polgármesterekkel egyeztettek a koncepcióról?
T. I.: Nem értem a kérdést.
hvg.hu: A január végén leadott korábbi tervezet kidolgozásába bevonta Rogán Antalt, az V. kerület vezetőjét, és múlt hét kedden a kerületi és agglomerációs polgármesterekkel is tárgyalt. Beépítették-e az ötleteiket? Kormányzati forrásaink szerint a kabinet elvárta ezt önöktől.
T. I.: Miért pont Rogán Antal?
hvg.hu: Az elmúlt hetekben vele vitatkozott a legtöbbet a BKV helyzetéről. (A főpolgármester és a belvárosi polgármester küzdelméről itt olvashat részletesebben.)
T. I.: Ne haragudjon, de ebbe nem akarok belemenni. A főváros tömegközlekedése nem a kerületek feladata, soha nem is volt az. Nekem az a célom – és úgy veszem észre, hogy a miniszterelnök úré is –, hogy a BKV helyzetét megoldjuk. Helytelen, ha a figyelem nem erre, hanem a vélt vagy valós személyi konfliktusokra terelődik. Azt pedig nem tudom, honnan veszi, hogy a kormányban elvárnák tőlünk, hogy a kerületi polgármestereket vonjuk be.
hvg.hu: Azt várják, hogy a koncepciót a kerületi vezetők is elfogadják, támogassák, hogy elsimítsák a konfliktusaikat.
T. I.: Ebből egy szó sem igaz. Azért kérte a kormányfő, hogy hívjam össze a polgármestereket, hogy beszéljük meg, mit tudnak a saját forrásaikból áldozni a BKV-ra. De a törvény alapján a kerületeknek a tömegközlekedés szervezésében vagy a BKV menedzselésében nincs szerepük.
hvg.hu: A múlt heti találkozón kiderült, hogy sem a kerületek, sem az agglomerációs polgármesterek nem akarnak a közösségi közlekedés talpra állítására pénzt áldozni.
T. I.: Ennek végtelenül egyszerű magyarázata van. Amióta az önkormányzati rendszer működik, az elmúlt 22 évben nem vettek részt ebben. Miért is vennének részt egy olyan feladat ellátásában, amit a törvény egy másik önkormányzatra, a fővárosra testál? Itt csak arról van szó, hogy elkerült néhány olyan forrás a kerületekhez, melyeknek szerintünk nem biztos, hogy ott lenne a helyük. Ezek közül a parkolási díjakkal kellene mindenképpen foglalkozni.
hvg.hu: Rogán Antal javaslatára a kerületekhez került az idegenforgalmi adó is.
T. I.: Ez már megint abba az irányba viszi a beszélgetést, hogy milyen feszültségek vannak a Fideszben, ki kivel vitatkozik. Azt javaslom, beszéljünk a BKV helyzetéről.
hvg.hu: Csak azért hoztam fel, mert ezzel a főváros bevételei csökkentek, és ön említette, hogy a polgármesterekkel folytatott egyeztetés ezeket érintette.
T. I.: A BKV gondjainak megoldásához nincs köze annak, hogy éppen melyik kerületi polgármester erősebb a másiknál, melyik parlamenti képviselőnek, milyen befolyása van a kormányra vagy a fővárosra. A BKV helyzetének rendezése kizárólag a fővárosi önkormányzatra és a kormányra tartozik. Én szinte minden mást félretettem most. Félretettem, hogy mi volt a korábbi koncepciókkal, hogy milyen vita ment a főváros és a kerületek, vagy Budapest és a vidék közötti forrásmegosztásról. Egyetlen dologra koncentráltam: hogy a kormánnyal összefogva megoldjuk a BKV problémáját. Azt ígértem a budapestieknek, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy a fővárosban rend legyen. Ebben a rendcsinálásban a legnehezebb kérdés a BKV. Ha kell, már előre elismerem, hogy a főváros vezetésén kívül a világon mindenkinek pozitív szerepe volt, van, lesz az ügy megoldásában, csak oldódjon már meg a közlekedési cég ügye.
hvg.hu: Mekkora az esélye annak, hogy áprilisra – amíg vissza kell fizetni 32 milliárdnyi hitelt –, sikerül aláírni a megállapodást a kormánnyal?
T. I.: Ma is beszéltem a miniszterelnök úrral: meg vagyok győződve arról, hogy a kormány komolyan veszi ezt a problémát. Minden olyan feltételezés, mely szerint a kormány a vállalat bedőlésén dolgozik, rosszindulatú fikció. Nem ez a vezetés állította elő a BKV adósságállományát. Soha annyi pénzt a BKV nem kapott, mint 2011-ben. Tavaly, hosszú időn után a cég nem kellett működési hitelt felvegyen, rengeteg pénzt visszafizetett az adósságából, és az üzleti eredménye is pozitív volt.
hvg.hu: Az elmúlt hetekben többször is úgy nyilatkozott, hogy a főváros forrásai kimerültek, a közgyűlés által megszavazott 6 milliárdos „közszolgálati tételezésen” és a 9 milliárdos tulajdonosi támogatáson felül nem tud több pénzt adni a BKV-nak. A mostani koncepcióban a budapesti önkormányzat mennyit vállat magára?
T. I.: Az a helyzet, hogy a város adósságállománya is eléri a 180 milliárdot, amit szintén nem mi állítottunk elő. Ezt 2010 előtt halmozta fel a főváros. Persze az előző ciklusban is itt ültünk a közgyűlés ellenzéki padsoraiban, de nem volt elég szavazatunk ahhoz, hogy az eladósodást megfékezzük. Van, aki azt mondja, hogy miért nem tettünk rendet az elmúlt „két évben”. Először is 16 hónapja, és nem két éve vezetjük a várost, és ez igencsak kevés idő arra, hogy az elmúlt 8 évben felhalmozott adósságot felszámoljuk. Ugyanakkor 15 évig senkit nem érdekelt, hogy teljesen elhasználódott a járműállomány. Rendbe fogjuk tenni a BKV-t, de ennek az lesz az ára, hogy a többi szolgáltatás finanszírozási értelemben ki fog feszülni.
hvg.hu: Mondana példákat?
T. I.: Nagyon sok önként vállalt feladatra kevesebb pénz jut majd, pedig az igény- és szívünk szerint továbbra is támogatnánk. Legyen az a sport, a hajléktalanellátás, a kulturális szegmensen belül a Fesztiválzenekar, aminek én így is akarok valamennyi támogatást nyújtani. Higgye el, nehéz szívvel szűkítünk, de le kell tenni az asztalra a számokat. Százmilliárdokba kerül a járműállomány cseréje, kezelni kell a város és a BKV adósságállományát, fel kell újítani a 3-as metró pályáját, mert olyan állapotban van, hogy már csak 40 kilométeres sebességgel közlekednek a szerelvények. Meg kell nézni, milyen szerződéseket kötöttek az Alstommal, a Siemenssel, milyen feltételekkel privatizálták a vízműveket, a Fővárosi Csatornázási Műveket. Bizonyára észrevette, hogy nem szoktam támadni az elődeimet, nem szoktam folyamatosan rájuk mutogatni, de amit ránk hagytak, azt ránk hagyták, és ezt lehetetlen 16 hónap alatt rendbe tenni.
hvg.hu: Mennyibe kerül mindent összevetve a BKV talpra állítása?
T. I.: A vállalatnál három nagy probléma van. A legsürgetőbb az idei működési finanszírozás rendezése, amit a kormánnyal közösen most már több mint valószínű, hogy kezelni tudunk. Kérdés, hogy milyen áron, de a képlet már összeállt. A legveszedelmesebb ugyanakkor az adósságállomány kezelése: 64 milliárdból 58 milliárdot az idén vissza kell fizetni, ebből 40 milliárdot április végéig kell rendezni. Ha erre a kormánnyal együtt nem találunk valamilyen megoldást, akkor az összes többiről felesleges beszélni. Itt főleg nem magyar kézben lévő bankokkal kell megegyezni, vacakolni nem lehet. Egzakt vállalásokra, kormánygaranciára van szükség. Volumenét tekintve a harmadik a legnagyobb: a BKV-járműállományának, infrastruktúrájának részleges megújítása. Van 26 éves autóbusz, vannak 47 éves HÉV-ek, 41 éves metrószerelvények, ez egyszerűen katasztrófa. Akár 700-800 milliárd forintba is kerülhet. Ehhez már hosszú távú koncepció szükséges, ez készült el ma. A cserét már 15 évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni, de az előző városvezetés hagyta az egészet szétrohadni, és most minden a mi, a kormány nyakába szakad. Itt jegyzem meg, hogy a 4-es metró tette tönkre a várost. Gondoljon bele, ha ezt az 537 milliárdot a BKV másra, például a földfelszíni tömegközlekedésre fordíthatta volna, most nem itt tartanánk. Nagyon elhibázott, műszakilag sem teljesen rendben lévő elhatározás volt, ráadásul hergelték a lakosságot azok ellen, akik figyelmeztetni próbáltak, hogy ezzel még nagy bajok lesznek. A legegyszerűbbnek az idei finanszírozás tűnik.
hvg.hu: Nem lenne kifizetődőbb felfüggeszteni a 4-es metró építését, hogy legalább a válságos időkben ne kelljen erre költeni a pénzt?
T. I.: Az a baj, hogy 6-7 évvel ezelőtt hazai és külföldi cégekkel megkötött szerződésekről van szó, amiket nem lehet következmények nélkül felbontani. Ezeket a pénzeket nem lehet átcsoportosítani, hiszen az EU egy átfogó közlekedési koncepció keretében támogatja a beruázást, a támogatásokat nem lehetne máshol felhasználni. Magyarán kényszerpályán vagyunk, és ezt az előző vezetés előre láthatta. Persze, mondhatják, hogy mi is megszavaztunk ellenzékből pályázatokat, de hát nem lehetett másképp, különben egy folyamatban lévő beruházást kellett volna leállítani uniós támogatás hiányában, ami a már megkötött szerződéseket is érintette volna.
hvg.hu: Mit ígér a ma leadott koncepció? Megfelelnek annak a feltételnek, amit a kormány nevében tárgyaló Varga Mihály szabott, hogy a következő években nincs több újbóli „egyszeri támogatás”, a BKV-nak a saját lábára kell állnia?
T. I.: A kormány egy picit más aspektusból szemléli a problémát, mint a főváros. A budapesti önkormányzatnak megvannak a törvény által megszabott feladatai, és ezáltal a mozgásterünk is korlátozott. A kormány azt is nézi, ha már egyszer cserélni kell a járműveket, akkor milyen lehetőségei lehetnek ebben a hazai gyártókapacitásnak. Persze kérdés, hogy csak a BKV fejlesztésére érdemes-e alapítani egy busz- vagy járműgyártó céget. Azért sem egyszerű a dolog, mert hiába van magyar kapacitás, a tender nem kerülhető ki. Egyébként ez nem is a főváros feladata.
hvg.hu: Megfogalmazódott ilyen igény a kormányban?
T. I.: Voltak és vannak olyan utalások, hogy a kabinet ilyesmikben is gondolkodik. Ami egyébként helyes, mert érdemes ilyen szempontokat is mérlegelni, de mi nem mondhatjuk, hogy ezer busz gyártására alapítsanak egy céget. És mi lesz, befejeződik a csere, bezár a gyár? Most a kormány elsősorban azt kérte tőlünk, készítsünk egy koncepciót, hogyan képzeljük el hosszú távon a forrásbiztosítást. Ebben jeleztük, nem lenne helyes, ha az állam túl hamar vonulna ki a normatív támogatásból, miközben a város nem kap lehetőséget a bevételei növelésére. Most gyakorlatilag az összes helyi adót a kerületek szedik be. Lehet gondolkodni az áfacsökkentésben is, hiszen Európában szinte mindenütt az 5 százalékos áfatartományban vannak a közlekedési díjak – nálunk ez 27 százalék. Lehetne gondolkodni a behajtási díjban, ami véletlenül sem azonos a nemrég nagy vitát kavart útdíjjal. A behajtási díj azt jelentené, hogy azoknak kellene fizetniük, akik mondjuk behajtanak a Hungária körúton belüli területre, ami két nagyságrenddel lenne kevesebb, mint az útdíjnál az elmúlt hetekben emlegetett 10 ezer forint.
hvg.hu: Mennyit hozna a dugódíj?
T. I.: Számításaink szerint évi 9-10 milliárd körül, de előbb ki kellene építeni a technikai feltételeit. Lehet gondolkodni az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről, ami szintén milliárdokat hozhatna.
hvg.hu: Az áfacsökkentés miért hozna plusz pénzt?
T. I.: Ennek több összetevője van, nem mennék bele a részletekbe. De ha kevesebb lenne a jegyár, akkor sokkal többen vennék igénybe a közösségi közlekedést, ami közvetve bevételnövekedést hozna a BKV-nak. Hiszen az áfa a központi költségvetéshez és nem a vállalahoz folyik be.
hvg.hu: A hitel visszafizetéséhez állami garanciát kérnek?
T. I.: Azért van szükség rá, hogy a bankokat rá tudjuk venni arra, hogy megújítsák a hitelek egy részét. Különben vissza kell fizetnünk, amire nincs forrás, ami nagyon nagy összeg. A koncepció nagyon komoly takarékossági intézkedéseket is magában foglal, amit be tudunk mutatni a bankoknak. Ha ehhez hozzájön az állami garancia, akkor a tárgyalásokon nem vagyunk esélytelenek. A takarékossági intézkedések ellen viszont lázadoznak a szakszervezetek. Azért ezek a szakszervezeti vezetők akkor is a BKV-nál dolgoztak, amikor a brutális végkielégítéseket kifizették, kötötték a fiktív szerződéseket és halmozták az adósságokat, de ezek ellen nem igazán tiltakoztak, arról nem is beszélve, hogy egyiküknek-másikuknak akkora jövedelme van, mint a miniszterelnök fizetése. Közben lázítják a dolgozókat, amiért a város kénytelen hozzányúlni a kollektív szerződéseket, melyekben olyan juttatások vannak, melyek messze meghaladják a Munka törvénykönyvében lefektetett mértékeket.
hvg.hu: Nem visszás, hogy miközben a kollektív szerződéseket felbontják, azért jutalmakat osztogatnak a cégnél?
T. I.: Egy fillér jutalmat nem fizettek ki. A prémium fogalmilag is más. A prémium többletfeladathoz kötött jutatás, nem ajándék. Ilyen többletfeladat, ha a buszsofőr jegyeket árul, ami egyáltalán nem lenne dolga.
hvg.hu: Nem is velük, hanem a vezetők prémiumával volt gond.
T. I.: 7700 ember kapott prémiumot, ők többségükben járművezetők, forgalomirányítók, művezetők.
hvg.hu: Viszont az eladósodott cég vezetői is kaptak prémiumot, ami érthető felháborodást keltett akkor, amikor éppen a kollektív szerződéseket akarják felmondani.
T. I.: Úgy értelmezték ezt a sajtóban, mintha a vezetők bődületes pénzeket vettek volna fel, és csak ők kaptak volna prémiumot. Valóban kaptak prémiumot a középvezetők, de a pénz igen jelentős részét azok az emberek kapták, akikről az előbb beszéltem. Tény, hogy a vezérigazgató úr politikai ütemérzéke Oscar-díjat kíván, hogy mikorra időzítette ezeket a kifizetéseket. De nem volt jogszerűtlen: a korábbi cégvezetés által megállapított, kitűzött prémiumok voltak, amit ha nem fizetnek ki, akkor az utolsó fillérig megítélte volna a munkaügyi bíróság, hiszen ezek az emberek teljesítettek. Hozzáteszem, hogy a BKK-nál senki nem vett fel prémiumot, sőt a BKV most lemondott vezérigazgatója hónapokig még a fizetését sem vette fel, amíg a 9 milliárdot meg nem szavazta a közgyűlés a közlekedési vállalat számára. Vegye figyelembe, hogy a kifizetett prémium a BKV bérköltségének 1,3 százalékát tette ki. Közben belátom, hogy pszichésen nem jó, borzolja a kedélyeket, de nézzék meg, hogy más állami vállalatoknál, akár a MÁV-nál mekkora prémiumokat fizetnek ki. A BKV-nál pedig 150 százalékról 40 százalékra vettük vissza a prémiumokat, de erről eddig egy sort sem olvastam.
hvg.hu: Nem akar ugyan beszélni a politikai erőviszonyokról, de mégis mivel magyarázza, hogy a BKV-ügyei vagy akár ön személy szerint ennyire össztűz alatt áll?
T. I.: Azért a Fideszen belül elég sok konfliktusról hallani az utóbbi időben, de valamiért a főváros, vagy valamiért én magam vagyok fókuszban. Ezt valakik habosítják, valakiknek érdekükben áll. Rengeteg hamis vagy torzított információ jelenik meg nevük elhallgatását kérő forrásokból. Ízléstelen. Ha ezek az emberek annyira befolyásosak, akkor miért félnek annyira, hogy a nevük elhallgatását kérik. A Fideszben senkivel nincs személyes problémám, nem török senkinek a helyére, nem akarok kormánytag lenni, nem lépek be a pártba, még a parlamenti mandátumomról is lemondtam 2010 őszén.
hvg.hu: Pedig Orbán Viktor figyelmeztette, ha nincs jelen a frakcióban, nem fogja tudni megvédeni magát a különféle lobbikkal, a vetélytársaival szemben.
T. I.: Nemcsak a miniszterelnök, de Kövér László is marasztalt. Jólesett, megköszöntem, de sem időm, sem energiám nem lett volna a képviselői feladatokra – nem véletlenül szeretné Orbán Viktor, hogy legyen összeférhetetlenség. Úgy gondoltam, hogy amit főpolgármesterként nem tudok a városnak elintézni, azt országgyűlési képviselőként sem tudnám. Nem vagyok olyan különleges képességekkel felruházva, mint azok az emberek, akik 5-6 pozíciót is betöltenek, és 5-6 tisztség után veszik fel a fizetésüket. Az 53. helyen állok a városháza fizetési listáján, nem azért jöttem ide, hogy meggazdagodjak. A főpolgármesterséggel elérkeztem a pályám csúcsára, nem tudok, nem is akarok ennél feljebb lépni, hova is léphetnék, nem ezért dolgozom. Szeretnék valamit csinálni ezért a városért, mert szeretem Budapestet. Voltak konfliktusaim, de nem pozíciók, hanem várospolitikai és szakmai ügyek miatt: ilyen volt az idegenforgalmi adó elvétele, a budai fonódó villamos, az önkormányzati törvényjavaslat vagy a parkolási díjak ügye. S miután ezeket az ügyeket lezártuk, nem haragudtam senkire.
hvg.hu: A következő főpolgármester-választáson fog indul?
T. I.: Ebben a helyzetben most ne beszéljünk erről.
hvg.hu. Miért nem, tart valamitől?
T. I.: Nem aktuális, vannak fontosabb ügyek. Mitől is tartanék? A főpolgármesterség után gondolja, fogok 20-25 évvel fiatalabb emberekkel gyerekes pozícióharcot folytatni?
hvg.hu: A parkolási díjak körüli vita még nem zárult le. Mi tervez a főváros?
T. I.: Ez is a kormánynak benyújtott koncepció része. Ha a kabinet elfogadta, akkor oda fogom adni az újságíróknak a koncepciót, abból majd minden kiderül.
hvg.hu: Bár az új önkormányzati törvény tavaly megszületett, a kerületek-főváros vita újra előkerülhet a választási eljárásról szóló javaslatban, és a kerületi polgármesterek szövetséges, a BÖSZ továbbra is azt szeretné, ha a főpolgármestert a közgyűlés és nem a szavazók választanák.
T. I.: Nem tudom, ez a vita ezt a ciklust már nem érinti. Egyébként úgy gondolom, hogy ebben a vitában elkövettem egy komoly kommunikációs hibát. Ha a BÖSZ megalakulásakor nem háborodok fel, hanem a kezdeményezés élére állok, akkor nem lehetett volna úgy beállítani a sajtóban, hogy mind a 23 kerületi polgármesterrel szemben állok, mindenkivel vitám van. Érdekazonosságok voltak, de valójában az önkormányzati törvény ügyében csak 3-4 polgármesterrel volt konfliktusom. Mellesleg a BÖSZ-nek valószínűleg folyamatosan csökken a jelentősége. Ön is tudja, a kerületeknek soha többet nem lesz olyan befolyása, mint ebben az egészen speciális parlamenti viszonyokat produkáló ciklusban.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Orbán magára hagyja Tarlóst Rogánékkal szemben
A jelek szerint szabad kezet kapott Rogán Antal a Fidesztől ahhoz, hogy most már rendszeresen Tarlós Istvánt és a fővárosi vezetést bírálja a BKV csődközeli helyzete miatt, miközben a főpolgármester által kért kormányzati segítségről egyelőre semmit nem lehet tudni. Kormányzati forrásaink szerint a meccset a főpolgármesternek magának kell lejátszania kerületi riválisaival a források elosztásáért.
"Öncsonkolást" vár a kormány Budapesttől
Kemény megszorítások, valamint a befolyásos kerületi polgármesterekkel lejátszott politikai harcok árán előteremtett pluszpénzek nélkül nincs tartós BKV-finanszírozás, a kormány is csak ezek árán hajlandó megállapodni – állították a hvg.hu-nak kormányzati források. A fővárosi közművagyon államosítása még nem eldöntött kérdés.
Tarlós helyettese szerint egyelőre nem éri meg a járatritkítás
A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes álláspontja szerint a BKV közszolgáltatási szerződésének lejártáig célszerű a jelenlegi paraméterkönyv szerint működtetni a járatokat. György István InfoRádió Aréna című műsorában szerdán elmondta: úgy látja, hogy addig a folyó finanszírozási problémák is megoldódhatnak.
Tarlós boldog lenne, ha államosítanák a BKV-t
Továbbra is tehetetlen egyedül Budapest a BKV megmentésének ügyében - mondta Tarlós István hétfői sajtótájékoztatóján, ahol Rogán Antalnak is üzent. A főpolgármester szerint fél év múlva a BKV-val együtt a főváros is csődbe kerülhet, de egyelőre még nem beszélhetünk csődközeli helyzetről.
Nem segíti ki a Fidesz a bajban lévő Tarlóst
Egyik fővárosi frakció sem támogatja Tarlós István ötletét, mely szerint ritkítani kéne a csődközelbe jutott BKV járatait. A főpolgármester azt már látja, hogy egy esetleges ritkítás is milyen politikai izgalmakat vált ki, ugyanakkor állítja: ő nem is mondta, mikortól kéne ezt meglépni. A VEKE eközben szinte biztosra veszi, hogy az előterjesztésből nem lesz semmi.
