A közérdekű adatok megismeréséről szóló pert az origo.hu újságírója indította, miután a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) nem volt hajlandó kiadni Schmitt Pál köztársasági elnöki ciklusának pozitív kegyelmi döntéseit. A KEH a bizonytalan jogi háttérre hivatkozott, mert álláspontjuk szerint az anonimizálás ellenére sem biztosítható a kegyelmi döntések publikálásánál az érintettek személyiségi jogainak védelme.

A perben az Origót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte. A felperes szerint a kegyelmi határozatok elbírálásakor a köztársasági elnök közhatalmat gyakorló, közfeladatot ellátó személynek minősül: a társadalomnak nagyon erős érdeke fűződik a jogerős ítéletek megváltoztathatatlanságához, így közérdekű adatnak kell minősülnie, hogy az elnök milyen jellegű ügyekben gyakorolt kegyelmet. A per nem az érintett személyek azonosíthatóságáért indult, hanem azért, hogy a köztársasági elnök kegyelmi szempontjai megismerhetők legyenek.

A KEH a pert januárban első fokon elvesztette: a Fővárosi Törvényszék akkor arra kötelezte az elnöki hivatalt, hogy az anonimizált kegyelmi határozatait adja ki.

Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök

MTI / Illyés Tibor

A KEH akkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH) kért állásfoglalást az ügyben. A korábbi adatvédelmi és a jelenleg hatályos információs jogokról szóló törvény szerint azonban a hatóság nem foglalhat állást olyan ügyben, amely folyamatban lévő bírósági eljárás tárgyát képezi. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila így nem adott ki állásfoglalást: levelet írt viszont a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, amelyben új törvényt sürgetett a kegyelmi ügyek adatkezeléséről, mert anélkül az azonosíthatatlanság biztosítását problematikusnak tartja. Levelében sajátos módon Péterfalvi az elsőfokú ítéletet is hosszan kritizálta.

A KEH ezt a levelet csatolta a fellebbezési kérelméhez, ezt viszont ellenkérelmében a felperest képviselő TASZ "rosszhiszemű pertaktikának" nevezte. Szerintük az államfő hivatala az adatvédelmi hatóság véleményének közlésével az információs jogokról szóló törvény előírását megkerülve akart nyomást gyakorolni a bíróságra.

Az ítélőtábla kedden megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. A jogerős ítélet indoklásakor a bíróság nem vitatta, hogy a kegyelmi határozatok tartalma közérdekű adatnak minősül, azonban az azok megismeréséhez fűződő alkotmányos jognál erősebbnek nevezte a kegyelmi határozatokban érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő jogát. Ezeket az adatokat pedig csak a hozzájárulásukkal, vagy külön törvény alapján lehet nyilvánosságra hozni.

A határozat indoklásának szóbeli ismertetésekor a tanácsvezető bírónő lényegében azt mondta, hogy ha a kegyelmi határozatokból az anonimizáláskor minden olyan adatot törölnek, amelyből következtetni lehet az érintettek személyére, a rendelkező részen kívül semmi sem maradna.

A TASZ adatvédelmi programfelelőse, Hüttl Tivadar az ítélőtábla döntését érthetetlennek nevezte: mint mondta, egy rablási vagy adócsalási ügyben elítélt ember ügyében született kegyelmi határozatból a sok ezer hasonló ügy miatt lehetetlen kitalálni, hogy konkrétan ki volt az elkövető.