Csak az kaphat a legújabb uniós támogatásból fogászata fejlesztésére, aki megveszi Orbán Viktor fogorvosának ágazatfejlesztési programját.
Sok fogorvos eltátotta a száját a most megnyíló uniós pályázat láttán. A meglepetést nem az okozta, hogy vállalkozásaik az Új Széchenyi-terv keretében összesen 4,5 milliárd forint támogatást nyerhetnek el, zömmel eszközvásárlásra és piacfejlesztésre, hanem az, hogy a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szokatlan feltételt agyalt ki: csak az pályázhat, aki részt vesz a „fogászati turizmus területén innovációs hálózatot létrehozó Magyar Fogászati Turizmus Programban”.
Első pillantásra nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen a program – szögezi le a részvétel feltételeit soroló felhívás – a magyar kormány és az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (OTI) között létrejött megállapodás alapján indult. A támogatást pedig maga a kormányfő ígérte meg a fogorvosoknak tavaly április végén a Herceghalmon megrendezett első fogászatiturizmus-fejlesztési konferencián. A költségvetés tartalékából néhány nap múlva meg is érkezett egymilliárd forint a fejlesztési minisztérium turisztikai célelőirányzata számlájára. Csakhogy rögvest kiderült, hogy a fogturizmus fejlesztésére frissen létrejött cégcsoport társtulajdonosa az Orbán család fogorvosa, Bátorfi Béla (HVG, 2011. május 14.). A felzúdulás miatt az egymilliárd parkolópályára, majd kerülőútra került; a kormányzat úgy igyekezett a magáncégnek szánt támogatást szalonképessé tenni, hogy az összeget az NFÜ-höz utalta át.
A 3,5 milliárd forint uniós támogatással kiegészült keret terhére a napokban két pályázatot írtak ki, Innováció a fogászatban, illetve A magyarországi fogászati turizmus területén működő magyar fogászati vállalkozások versenyképességének javítása és hálózati innováció keretében megvalósuló összehangolt piacfejlesztéshez kapcsolódó támogatás címeken. Az előbbi megkerülhetetlen feltétele az OTI programjában való részvétel, az utóbbira pedig eleve csak az jelentkezhet, aki az előbbin sikerrel szerepelt. Nem elegendő tagként csatlakozni az OTI fejlesztési programjához, a pályázónak azt is vállalnia kell, hogy a „110502001T azonosító alatt műjegyzékbe vett” know-how-t a fogászati turizmus fejlesztésére megvásárolja és hasznosítja.
Aligha véletlen, hogy a know-how szerzőpárosa a fogászatiturizmus-fejlesztő cégcsoport két tulajdonosa, Bátorfi doktor és a vendéglátóiparból érkezett Szűcs László. Utóbbi az OTI elnök-vezérigazgatója. „A műjegyzékbe vett know-how mint szerzői joggal védett fejlesztési koncepció az a módszertan, aminek a neve: a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program” – igyekezett a HVG kérdésére világossá tenni az OTI kommunikációs igazgatója, mit kapnak pénzükért a vásárlók. A szerzői jogokról szóló 1999. évi törvény szerint azonban védeni csak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat lehet, de ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem tárgya annak. Vagyis a műjegyzékbe vett program száma hiába szerepel az Új Széchenyi-terv pályázatában, semmilyen szerzői jogi védettséget nem élvez – tudta meg a HVG. A szerzői jogokat védő Artisjus egyesület valóban a fentebb hivatkozott számmal látta el a náluk leadott zárt borítékot, ám „ez csupán annyit jelent, hogy időrendi igazolást adtunk ki a beérkezésről az ügyfél kérésére” – magyarázta Bakucz Erika ügyintéző.
A fejlesztési program önkéntes résztvevőjének lenni persze nem csupán dicsőség dolga – az OTI tájékoztatása szerint „közel” 350-en vannak –, fizetni is kell érte. Az éves tagdíj bruttó 2,7 millió forint, aki pedig egy összegben utalja át, az 2,3 millióból megússza. Az NFÜ azt is előírja, hogy a programban további két éven át részt kell venni. A fogturizmus-fejlesztési okosságot tartalmazó innovációs csomag, tagdíjjal együtt, 1,5–3,5 millió forint, a költségek egy részét a győztesek elszámolhatják. A többiek uniós támogatás nélkül, saját zsebükre maradhatnak tagok.
Az efféle pályázatokat, például a kisvállalkozások technológiai fejlesztésére, általában 30–40 százalékig támogatják, most viszont az „ingyenpénz” aránya 65 százalékos. Ha ebből levonjuk az OTI részesedését, a vállalkozóknak nagyjából 60 százalékos önrésszel kell számolniuk. Az Innováció a fogászatban pályázati akadályát sikerrel vevő, az NFÜ várakozása szerint 150-200 vállalkozó közül minden második kaphat további, átlagosan 10 millió forintos – immár 78 százalékos – piacfejlesztési támogatást. Ennek terhére számolható el a programmal kapcsolatot tartó dolgozó bére, a marketing, a „hálózati innovációt elősegítő operatív fejlesztés”, a közreműködői tanácsadás.
A cél aligha vitatható: a fogászati turizmusban elért eredmények megőrzése, a vendégforgalom további növelése. Nyilván ennek érdekében kísérhette el tavaly októberben Bátorfi és Szűcs is Orbán Viktor miniszterelnököt szaúd-arábiai tárgyalásaira. Az OTI propagandaanyagai – amelyek állításait a kormány és az NFÜ dokumentumai tényként kezelik – évi 60 milliárd forintra teszik a fogászati turizmus bevételeit, és azt jövendölik, hogy a fejlesztési program képes lesz három év alatt megduplázni, öt év alatt megháromszorozni a külföldi páciensek számát. Csakhogy a kalkuláció másfél éve készült, azóta az amúgy is irreális célok még távolabb kerültek. A piacot jól ismerő szakemberek a HVG kérdésére megerősítették, hogy a gazdasági válság miatt az utazási kedv alábbhagyott; a magyar fogdoktorok munkája továbbra is keresett ugyan, ám azt mind többen az Angliába, Németországba költöztetett rendelőkben veszik igénybe. A forint gyengülése óta tömegével érkeznek Szlovákiából is páciensek, elsősorban a határhoz közeli városokba. Élesedik az európai piacon a konkurenciaharc: a lengyel és az észt riválisokon kívül megjelentek a románok és a bolgárok, újabban pedig a törökök, akik óriási egészségturisztikai beruházásokkal teszik kapóssá magukat.
Hitelt érdemlő adatok sehol nincsenek a magyarországi fogturizmus bevételeiről. Csak annyit tudni biztosan – állítja a nol.hu –, hogy az adóhatóság tavaly 2,2 milliárd forint személyi jövedelemadót szedett be 1621 fogorvostól. A szakma legnagyobb exportképes vállalkozásai közül nyolcat tömörítő Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületének tagjai 2010-ben összesen 3,9 milliárd forint nettó árbevételről és 469 milliós adózott eredményről adtak számot. Ugyanakkor a 2010 őszén alakított fogászatiturizmus-fejlesztő cégcsoport két társtulajdonosa eddig nem bizonyult virilistának: az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozások szépen termelték a mínuszokat.
GÁTI JÚLIA
Belső feszültségek, rég elvétett politikai ritmus, tévedhetetlensége látszatát veszítő vezető – számos jel szerint mély sebeket ejt a Fideszen, hogy Magyar Péteren nem tud fogást találni. Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a pártban, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
Orbán Balázs és az MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban.
Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
A MagNet Bank helyi fiókját próbálták meg kirabolni. A rendőrség keresi az elkövetőt.
Még lakat sincs a kapun.
