Hiába merült fel a kormány részéről többször, hogy a mintegy 1300 fős Köztársasági Őrezredet (KŐ) a Készenléti Rendőrségbe integrálják, ezt a mai napig nem sikerült megvalósítani. A Belügyminisztérium részéről most azt mondták lapunknak, július 1-jén valósul meg az integráció.

Úgy tudjuk, az év eleji állománygyűlésen a Köztársasági Őrezred munkáját nagyon jónak minősítette a rendőri vezetés, többek között ezzel ismerve el az uniós elnökség zavartalan lebonyolítását. Az állami és nemzetközi rendezvények biztosítása mellett a KŐ őrzi a kormányzati szempontból kiemelt jelentőségű objektumokat, illetve látja el az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökének védelmét. A Terrorelhárítási Központ (TEK) 2010-es megalakulásáig az államfő és a miniszterelnök személyi biztonságáról is ők gondoskodtak.

Igazodás a házőrség megalakulásához?

A Belügyminisztérium az integrálás mikéntjéről és költségéről a hvg.hu-nak arra hivatkozva nem adott részletes tájékoztatást, hogy a döntéseket még nem hozták meg. Az viszont biztos, hogy az őrezred embereiből 300-400 fő átkerül a Kövér László által régóta tervezett, s 2013. január 1-jével megalakuló Országgyűlési Őrségbe.

A Parlament rendjére vigyázó egységet egyébként a KŐ azon tagjai adhatják, akik jelenleg is vigyáznak az Országházra és a Képviselői Irodaházra, illetve ellátják az Országgyűlés elnökének személyi védelmét. A házőrség vezetőjének a külső őrséget ellátók, az ülésteremben tartózkodó, valamint a Kövér László védelmét ellátó beosztottak munkájának koordinálása mellett a parlamenti tűzoltókat is irányítania kell. Hogy erre a posztra a Kövér László személyi védelmét jelenleg irányító Tóth László ezredes lehet-e a legesélyesebb, egyelőre nem tudni. Az osztályvezető egyébként még a Rendőrtiszti Főiskolán a képviselőházi őrség történetét kutatta.

A házőrség a jelenlegi parlamenti biztonsági szolgálatnál azonban nagyobb jogkörrel rendelkezik majd. Ismert, a házőrök révén Kövér László kizárhatja vagy felfüggesztheti a renitens képviselőket. A házőrség tagjai továbbá a törvény rendelkezései szerint kényszerítő eszközként alkalmazhatnak testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkolót, rendőrbotot. Munkájuk végzése során útzárat is bevethetnek és lőfegyvert is használhatnak. Átvizsgálhatnak ruházatot, csomagokat és járműveket, valamint magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhetnek. Az Országgyűlés rendjét óvó őrök a személy- és létesítménybiztosítási feladatok elvégzésén kívül készíthetnek kép- és hangfelvételt, és akár helyszínt is biztosíthatnak. Nyomozó hatósági jogkörrel ugyanakkor a szervezet nem rendelkezik. A házőrség kiadásainak biztosítására az Országgyűlés költségvetésében külön fejezet lesz.

Stiller Ákos

Renitens képviselők elleni fellépés

Maga Kövér László a különálló, a házelnök felügyelete alá tartozó, az eddiginél bővebb jogkörökkel rendelkező őrség létrehozását azzal indokolta a Magyar Hírlapnak november közepén adott interjújában, hogy elfogadhatatlan, hogy bizonyos esetekben „mit sem számít az ülésvezető elnök szava”. Példaként megemlítette a megafonba kiabáló jobbikos Novák Előd, illetve a sajtótájékoztatóján szamurájkardot előrántó, ugyancsak jobbikos Zagyva György Gyula esetét.

Emellett tavaly februárban botrányt okozott, hogy a Jobbik elnök-frakcióvezetője, Vona Gábor és a párt több, parlamenti belépővel rendelkező szakértője a bíróság által betiltott Magyar Gárda egyenruhájában jelent meg a Házban. Akkor az MSZP-s képviselők Kövér László irodájához fordultak segítségért, de mint kiderült, a házelnök nem utasíthatja a KŐ embereit. Ugyanakkor a „sima” rendőrség sem tartotta magát jogosultnak, hogy intézkedjen. Az őrezred viszont nem járhat el szabálysértési ügyekben: bár a rendőrség szervezetébe tartozik, alapvetően személy- és objektumvédelmi és nem közrendvédelmi feladatokat lát el.

A személy- és objektumvédelmet továbbra is Köztársasági Őrezrednél dolgozók végzik majd, csak a Készenléti Rendőrség (KR) égisze alatt. Ehhez egyébként még módosítani kell az utóbbi feladatkörét, ami eddig tudomásunk szerint nem történt meg. A most év elejére tervezett átalakítás még jelentős személyi költséggel járt volna, mert az akkori jogszabályok alapján, átszervezés esetén a dolgozó választhatta többek között azt, hogy nyugdíjba megy. Most viszont ezt már nem teheti meg, az öregségi nyugdíjkorhatár előtt erre nincs lehetőség. Rendőrségi forrásaink szerint mivel a KŐ állományára szükség van, nem kell elbocsátásokra számítani.

Leginkább egy ember sorsa kérdéses, a testületet vezető Dobozi Józsefé. A két testület összevonásával létrejövő közel ötezer fős szervezetet ugyanis Balogh János, a KR parancsnoka irányíthatja. Dobozi József sorsával kapcsolatban felmerült, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság élére kerülhet; erre a pozícióra már korábban is alkalmasnak tartották.