E tekintetben teljes káosz mutatkozik a jogrendszerben - indokolta javaslatát Darák Péter egy csütörtöki budapesti adóügyi konferencián tartott előadásában. 

Szerinte a jelenlegi gyakorlat szerint az ilyen szerződések egyik részét polgári bíróságok vizsgálják, magánjogi szemlélettel elemezve például azt, nincs-e valamilyen ok, amiért a szerződések érvénytelenek lennének, a szerződések másik részét pedig közigazgatási bírák vizsgálják felül. A jogorvoslatnak ez a kettőssége nem tartható fenn - tette hozzá.

A Kúria elnöke a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete által szervezett VI. nemzetközi adókonferencián tartott előadásában egyebek mellett a 2013. január 1-jétől működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok várható működéséről, az új szervezeti keretekről beszélt.

Darák Péter azt mondta, egyelőre várat magára a hatásköri és eljárási kérdések rendezése, mert a törvényi szabályozásuk még nem történt meg, és egyelőre nem világos, hogy ez a feladat kire vár, a jogalkotóra, az igazságügyi kormányzatra, a bíróságokra vagy a Kúriára. Véleménye szerint a törvényjavaslat kidolgozásában minden "kompetens és érdekelt" személynek részt kell vennie.

Álláspontja szerint a közigazgatási bíráskodás kialakításánál nem szabad rövid távú megoldásokat elfogadni, hanem stratégiai célokat kell meghatározni, akkor is, ha ez bírókat, bíróságokat rövid távon esetleg kellemetlenül érint. Ezeket az intézkedéseket vállalni kell annak érdekében, hogy huszonkét év után végre nyugvópontra kerüljön a pénzügyi bíráskodás kérdése - jelentette ki.

Kitért arra is, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon azonos típusú ügyek intézésére bírói csoportokat lehet majd kialakítani. Ez lehetővé teszi, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon nem keverednek majd az alapvetően magánjogi munkaügyi perek a klasszikus határozati felülvizsgálatot végző közigazgatási perekkel, beleértve a pénzügyi pereket is - mondta.

A Kúria elnöke szerint foglalkozni kell azzal, hogy a változások beilleszthetők-e a jelenlegi polgári perrendtartás rendszerébe vagy sem. Eldöntendő az is, hogy ha önálló közigazgatási perrendtartás lesz, az hogyan viszonyuljon a polgári perrendtartáshoz - tette hozzá.

Darák Péter arra is kitért, hogy a Kúriára nehezedő ítélkezési teher várhatóan jelentősen csökken a jövőben, mert az igazságügyi tárca kidolgozta azt az eljárásjogi módosító javaslatot, amely szerint az úgynevezett "bagatell" perekkel - a jelenlegi elképzelés szerint egymillió forintos értékhatárig - már "nem lehet elmenni" a Kúriára.