Elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhattak, amikor bárki úgy készülhetett bűncselekmények elkövetésére, hogy abban bízhatott, megúszhatja, és azok az idők is elmúltak, amikor ártatlan tüntetőket tömegesen küldtek előzetes letartóztatásba, amikor az alapjogaikat szabadon gyakorolni próbáló magyarok szenvedhettek életre szóló testi és lelki sebeket – sorolta az elmúlt két év változásait Orbán Viktor az ügyészség napja alkalmából. A sor azonban ezzel nem ért véget szerinte, hiszen most készítik elő az új Büntető törvénykönyvet (Btk.)

Az áprilisban benyújtott, az 1978-ast felváltó új Büntető törvénykönyvhöz közel 300 módosító javaslatot, és további kapcsolódó módosító javaslatokat nyújtottak be a június 6-i határidőig a képviselők. A legtöbb változtatást az ellenzék szorgalmazza, de néhány fideszes is módosítana az eredeti előterjesztésen.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn úgy fogalmazott: az új Btk-t a "bűn elleni hatékony fellépés eszközének" tekintik, a cél, hogy a bűnüldözőknek megkönnyítsék a munkáját és a büntetési tételeknek visszatartó hatása legyen. Ezért támogatja a Fidesz frakció azokat a módosító javaslatokat, amelyek "a bűnismétlés elleni szigorú fellépést támogatják".

Megtámadható-e baltával a besurranó tolvaj?

A képviselők egyébként a legtöbb módosítót a jogos védelem szabályaihoz adták be, vagyis hogy meddig mehet el az állampolgár a bűnözőkkel szembeni védekezésben. Rogán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a frakcióülés utáni sajtótájékoztatóján, hogy az új Btk. szerinte egyértelműen szabályozza az önvédelem kérdéskörét. "Fontos, hogy mindenki megvédhesse magát, de ez precíz megfogalmazást igényel. Az önvédelem jogát alapvetően támogatjuk, de ez csak akkor érvényes, ha arányosság is kapcsolódik hozzá" - közölte.

A Jobbik ugyanakkor szabad utat engedne a jogtalan támadóval szembeni védekezésben, és eltörölné azt a kitételt, hogy az élet kioltására nem alkalmas eszközzel szabad csak fellépni. Apáti István és Szilágyi György jobbikos képviselők szerint a védelmi eszköz használatára, ha lehetséges, a támadót előzetesen figyelmeztetni kellene.

A fideszes Boldog István szerint az élet kioltására alkalmas eszköz is használható, és ha halált okoz vele a védekező, akkor sem büntethető, feltéve, ha mindent megtett annak érdekében, hogy ne okozzon halálos sérülést. Az említett módosítókat nem támogatják sem a bizottságok, sem az előterjesztő.

rollstar.hu

Támogatják viszont az MSZP-s Bárándy Gergely és 3 jobbikos képviselő javaslatát, amely kivenné a törvény szövegéből, hogy a jogtalan támadás elhárításának arányosnak kell lennie a támadással. Azonos szöveggel adott be módosítást a fideszes Papcsák Ferenc és Mengyi Roland is.

A Jobbik visszaállítaná a halálbüntetést

A jobbikos képviselők szerint ne legyen büntethető az elkövető, ha cselekménye olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a legenyhébb alkalmazható büntetés is szükségtelen. A javaslattal sem a kormány, sem a bizottságok nem értenek egyet.

Visszaállítaná ugyanakkor a Jobbik a halálbüntetést. Ez a kérdés – ahogy Rogán Antal frakcióvezető korábban elmondta – a Fideszben is felmerült, de végül nem adtak be ezzel kapcsolatos módosítót.

Míg a szocialista Bárándy Gergely 5 évvel csökkentené a maximálisan kiszabható szabadságvesztés mértékét, addig a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kétszeresére növelné, 40, illetve bűnszervezetben vagy visszaesőként 50 évre. A képviselő az életfogytig tartó szabadságvesztés korhatárát is 20-ról 18-ra csökkentené, míg az LMP 21-re emelné. Gaudi-Nagy Tamás az emberölésért járó szabadságvesztés időtartalmát a minimum öt év helyett 15-25 év kiszabható börtönbüntetésre változtatná, ha pedig előre kitervelten követik el, akkor a javaslatban szereplő 10-20 éves börtönbüntetés helyett 25-40 évet szabna ki, ám javaslatát nem támogatják. Egy másik jobbikos javaslat 20-30 évet állapítana meg, de ezt sem támogatják sem a bizottságok, sem a kormány.

Az LMP-s Dorosz Dávid enyhítené a Fidesz három csapás törvényét, mely szerint a többszörös visszaeső, erőszakos bűncselekményt elkövető személy esetében a büntetés felső határának kétszerese is kiszabható. Ha pedig az meghaladja a 20 év szabadságvesztést, akkor életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélhető. Dorosz ez utóbbi kitételt törölné el.

AP / Vadim Ghirda

Az LMP-s Szabó Tímea és Dorosz Dávid kimondaná, hogy 2-8 év szabadságvesztéssel sújtható az a kismama, aki a szülés alatt vagy közvetlenül utána megöli a gyermekét, javaslatukat nem támogatják.

Mikortól büntethető egy gyerek?

Az LMP kimondaná, hogy 14 éves kor alatt nem büntethetők a gyerekek, a Jobbik viszont minden bűncselekmény esetére 12 éves korra szállítaná le a büntethetőség korhatárát. Ezeket a módosítókat a bizottságok nem támogatták, támogatták viszont több fideszes képviselő módosítóját, mely szerint 14 éven aluli gyermek akkor is is büntethető, ha rabol vagy fosztogat. A Jobbik egy olyan javaslatot is benyújtott, ami jelentősen kiterjesztené azokat az eseteket, amikor a 14 éven aluli elkövető is büntethető, a kiegészítések között szerepel például a népirtás, a terrorcselekmény, a magánlaksértés, a rablás vagy a szexuális erőszak.

Dologházba küldené a Jobbik a megrögzött bűnözőket

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő egy új büntetési tételt is bevezetne: szigorított dologházba küldené azt, „aki az élet, testi épség és az egészség, vagyon elleni, a közélet tisztasága elleni, személy elleni erőszakos, köznyugalom és közbizalom elleni, az emberi szabadság elleni, a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények, továbbá a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények közül különböző időben és egymástól függetlenül legalább két büntettet követett el és a törvény értelmében halálbüntetés kiszabásának nincs helye, ha megállapítja róla, hogy az utolsó és az azt közvetlenül megelőző bűntettet öt éven belül követte el és bűncselekmények elkövetésére állandó hajlamot mutat (megrögzött bűntettes)”. „A szigorított dologházba utaltakat munkás és rendes életmódhoz kell szoktatni; őket munkával oly módon kell foglalkoztatni, hogy valamely foglalkozást annyira elsajátítsanak, hogy szabadságuk visszanyerése után abból megélhessenek” – áll a képviselő javaslatában, ám ezt sem támogatja sem a kormány, sem a bizottságok, csakúgy, mint a jobbikos Bana Tibor és Mirkóczki Ádám javaslatát a szexuális bűncselekmények elkövetőinek kényszergyógykezeléséről.

Az LMP-s Dorosz Dávid viszont a szembenézésre kötelezést vezetné be: „A bíróság a sértett, illetve a sértett halála esetén örököse kérelmére intézkedésként elrendelheti, hogy az elkövető találkozzon a sértettel, illetve örökösével”.

Szigorítanák az ittas vezetés büntetését

Az LMP és az MSZP is nyújtott be kifejezetten szigorító módosító javaslatokat például az ittas vezetők esetében. Az LMP-s Dorosz Dávid azt javasolja, hogy kötelezően, örökre vegyék el a jogosítványát annak, aki a közlekedési szabályok szándékos megszegésével maradandó testi fogyatékosságot vagy halált okoz, vagy akit visszaesőként ítélnek el súlyos sérülést okozó baleset okozása miatt. A szocialista Bárándy Gergely pedig eltörölné azt a szakaszt, amely "különös méltánylást érdemlő esetben" megengedné, hogy ne vegyék el a jogosítványát az ittasan balesetet okozóknak. A javaslatokat a bizottságok és a kormány sem támogatja.

hvg.hu

Bárándy javaslata az is, hogy a természetkárosítás, állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése miatt elítélt emberek esetében vezessék be az állattartástól eltiltást ideiglenesen, vagy akár véglegesen is. A Jobbik az állatkínzás büntetését is súlyosbítaná, akár nyolc évet is kaphatna, aki különös szenvedést okoz egy gerinces állatnak. Ezeket a javaslatokat sem támogatja sem a kormány, sem a bizottságok.

Az LMP bevenné a Btk.-ba a családon belüli erőszak fogalmát, illetve törölné azt a passzust, ami a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának büntetésével foglalkozik. A módosításokat sem az előterjesztő, sem az illetékes bizottságok nem támogatják.

Fideszes módosító javaslattal visszakerülhet az új Btk-ba az a korábbi lehetőség, hogy akár szabadságvesztéssel is büntethető legyen az, aki az Állami Számvevőszék számára megtagadja az adatszlgáltatást.