„Ma Magyarországon becslések szerint gyerekek tízezreit kényszerítik akaratuk ellenére a hatóságok különélő szülőjükkel, más rokonukkal való kapcsolattartásra. Ez egyike a nők és gyermekek ellen alkalmazott leggyakoribb intézményes erőszakfajtának” – állítja a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE). A szervezet a Patriarchátust Ellenzők Társaságával (PATENT) június 9-ére, szombatra demonstrációt hirdetett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elé, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét ezekre az esetekre.

Adatok nincsenek, csak bejelentések sokasága

„Statisztikai adatok nincsenek a jogszabályi hiányosságok miatt, de hozzánk nagyon gyakran fordulnak nők ilyen esetekkel” – mondta a hvg.hu megkeresésére Wirth Judit, a NANE munkatársa, aki szerint hetente körülbelül 5-10 ilyen esetről hallottak az elmúlt egy-két évben, amióta ugrásszerűen megszaporodtak a kényszerláthatással összefüggő panaszok. (Ez még így is nagyságrendekkel kisebb számot ad ki az egyesület által említett több tízezernél - a szerk.)

"Ismerünk olyan esetet, amikor a gyereket a kényszerláthatásra az apához vivő anyát az apa megerőszakolta a gyerek előtt. Sajnos arra is volt példa, hogy - megelőzőleg az anya hónapokon keresztül könyörgött a hatóságoknak, hogy szüntessék meg az apa felügyeleti jogát, mert életveszélyes - a láthatásra érkező gyereket az apa megölte. Volt olyan esetünk, amelyben a gyermekpszichiáter, hogy jobban elviseljék a kapcsolattartást, a gyerekek begyógyszerezését írta elő, de sem ő, sem az erről a körülményről tudó többi szakember nem adott ki szakvéleményt arról, hogy a gyerekeknek káros a láthatáson való részvétel. Egy hónapja történt, hogy egy "szerető apuka" - így jellemezték őt az eseményeken megdöbbent szomszédok - előbb autójában a két kicsi gyerekkel, megpróbálta elgázolni a gyermekek anyját, volt élettársát, de mivel kísérlete nem járt sikerrel, a sztrádán belehajtott egy autóbuszba, így ő maga és a két gyermek is szörnyethalt. A bántalmazás nem lehetett ismeretlen a hatóságok számára: a gyámhatóságnál már volt az ügy a kapcsolattartás miatt" - sorolta Wirth Judit az ismertté vált eseteket.

„A mindennapokban több tízezer ember életét teszi pokollá a bántalmazással szembeni kiszolgáltatottság, amihez a hatóságok nem csupán némán asszisztálnak, de aktívan támogatják is” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogyan támogatják a hatóságok a bántalmazásokat, a jogvédő azt mondta: számos esetben nem ismerik el, hogy a bántalmazás valóban megtörtént, például mert szerintük két-három pofon még nem minősül rendszeres bántalmazásnak. Wirth szerint a bántalmazott nők és gyerekek komoly falakba ütköznek még akkor is, ha valamelyik szervezet jogi segítséget nyújt nekik.

A Családon belüli erőszak ''Néma tanúk'' címmel, a családon belüli erőszak keretében megölt nőknek állított emléket a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület a Nemzetközi Nőnapon a Blaha Lujza téren

MTI / Sándor Katalin

„Ha egy gyermek nem akar a láthatásra elmenni, akkor arra komoly oka van. A gyerekek nem tudnak tüneteket kitalálni, ha traumatizált – dadog, bepisil, zokog a láthatás előtt, alatt vagy után –, akkor azt lehet mérni” – állította Wirth Judit.

Wirth szerint jelenleg nincs jó tényállás a családon belüli erőszakra a Büntető törvénykönyvben, a láthatás kérdésére pedig – amikor a bántalmazás nem családon belül történik – egyáltalán nem térnek ki, szemben más országok, például Spanyolország, Svédország, Albánia vagy Bulgária joggyakorlatával. A szakember szerint ezt az új, készülő Btk.-ban sem rendezik megfelelően. A tervezett új Btk.-ban új büntetőjogi tényállásként jelenik meg, hogy a családon belüli erőszak kérdésének szabályozása bővül az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállásával. A családon belüli erőszak elleni fellépést elsősorban az Élet-Érték Alapítvány szorgalmazta, amely csaknem 103 ezer aláírást gyűjtött össze május 1-ig annak érdekében, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a kérdést. (Az alapítvány még tavaly szeptemberben, az új Btk. bemutatása előtt indította a népi kezdeményezést.)

A jogvédő szerint beszédes az is, hogy 2011 májusában, Magyarország soros EU-elnöksége alatt elfogadott az Európai Tanács egy egyezményt, amely a nők elleni erőszak, és a családon belüli erőszak elleni fellépésről szól. Ebben szerepel egy olyan paragrafus, amely szerint olyan jogszabályokat kell alkotni, amelyek lehetővé teszik, hogy sem párkapcsolati erőszak után, sem gyerekbántalmazás esetén ne kaphassa meg a bántalmazó szülő a gyereket, illetve a láthatás meghatározásánál ezt a tényt vegyék figyelembe. Ezt azonban Magyarország a mai napig nem írta alá.

„A láthatási rend kialakításánál a korábbi bántalmazást gyakran nem veszik figyelembe a magyar bíróságon. Ez nem ritkán súlyosbodik, hiszen a bántalmazónak úgy van hozzáférése a gyerekhez, hogy nincs ott a másik fél, aki megvédje” – mondta Wirth Judit. A bántalmazónak a gyerek ilyenkor az egyetlen eszköze, amivel sakkban tudja tartani a volt partnert, ezért a gyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ha pedig az anya nem engedi láthatásra a gyereket, akkor súlyos bírságokat kell fizetnie. „A minimum ötezer forint, de ez emelkedhet, és csak a gyámhatóságtól függ, hogy milyen tempóban halad felfelé. Minden egyes elmaradt láthatás után megállapíthatják a bírságot, így az a több százezrestől a többmilliós tételig rúghat. Ezzel arra akarják kényszeríteni az anyát, hogy tuszkolja be a gyereket a kocsiba, és küldje láthatásra, különben anyagilag is tönkremegy. A bántalmazók ezt tudják, és használják is” – állította Wirth.

Az elvált apák szerint kettőn áll a vásár

„Felháborít minket a NANE állítása. Magyarországon több százezer gyerek számára nem biztosítják megfelelően a hatóságok, hogy láthassák az apjukat. Távoltartás van, viszont nincs kapcsolattartási végrehajtási lap, ami alapján intézkedni lehetne, ha nem valósul meg a kapcsolattartás. Az apák rengeteg pénzt költenek, amikor készülnek a találkozóra: szabadságot vesznek ki, programokkal, ennivalóval készülnek a hétvégékre. Aztán ha meghiúsul a kapcsolattartás, mindenki közömbösen néz” – mondta a hvg.hu-nak Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Szerinte is előfordul, hogy valamelyik fél (vagyis nem csak az apák) bántalmazza a gyereket, de ez szerinte az összes láthatással kapcsolatos eset 3-5 százaléka lehet, miközben az esetek 60 százalékában az apák szenvednek hátrányt a kapcsolattartás akadályozása miatt. „Nem életképes az a társadalom, ahol az apát kiiktatják” – tette hozzá, megjegyezve, hogy Magyarország gyerekbarát társadalomnak számít, ahol elítélik, ha valaki gyermeket bántalmaz. Elmondta azt is, hogy a kutatások – például Kopp Mária tanulmányai – alátámasztották, hogy a  férfi és a nő is tovább él, ha megvannak a családi kapcsolatai.

Fazekas István

Az általános gyakorlat szerint minden második hétvége az apáké, illetve például a karácsony másnapja. Hegedűs szerint problémát jelent, hogy ha meghiúsul a láthatás, például mert az anya rászervezett a gyereknek egy másik programot, az apa nem tud a hatóságokhoz fordulni, mert hétvégén sem a gyámhivatal, sem a rendőrség nem intézkedik ilyen ügyekben.

Hegedűs Wirth Judittal ellentétben úgy látja, megvannak a megfelelő jogszabályok, csak éppen azokat nem minden esetben tartják be, vagy nem alkalmazzák. „Nem túlszabályozni kell, hanem a meglévő jogszabályokat, például a családjogi törvényt, illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletet (gyer) betartani” – közölte. „Sokszor a gyereket használják a nők eszközül, ha nem tudják feldolgozni a válást” – tette hozzá. „Nem a nemek közötti feszültséget kellene fokozni, hanem összefogni és együtt fellépni a jogszabályok betartatása érdekében. Mindenkinél volt idő, amikor a férfi és a nő szerette egymást és együtt éltek. Ahol gyerek van, ott közösen kell megoldani a problémákat” – mondta Hegedűs István.

Az igazság odaát van

A kérdésben nehéz igazságot tenni. Jelenleg Magyarországon senki sem tudja megmondani, hogy hány esetben lehet szó a láthatás kikényszerítéséről, vagy éppen ellenkezőleg, a láthatás meghiúsításáról. Ilyen statisztikai adattal ugyanis senki nem rendelkezik. A bíróságokon, ahol a polgári peres eljárások zajlanak, csak annyit rögzítenek, hogy láthatással kapcsolatos ügyet folytatnak le, de hogy azon belül mennyi lehet a vitatott esetek száma, azt senki nem tudja.