szerző:
M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormányzati kampánypénzek és állami cégek rádiós reklámköltéseinek közel fele a fideszesként elkönyvelt nagyvállalkozó, Nyerges Zsolt rádiójához, a Class FM-hez folyik be már a második éve. A legnagyobb állami reklámozó, a Szerencsejáték Zrt. rádiós reklámkiadásainak 82 százalékát, 580 millió forintot költött tavaly a Danubius egykori frekvenciáján sugárzó rádióra. Közben a vetélytárs, a Székely Gábor volt SZDSZ-es politikus tulajdonába került Neo FM nagy bajban van, ha nem rendezi a díjtartozásait a Médiatanács felé, napokon belül lekapcsolhatják. A Sláger utódja idén egyetlen fillér állami reklámpénzt nem kapott. Közben a médiahatóság teljesen átírta a 2009-ben politikai botrányok közepette készült szerződést a két rádióval, jelentősen csökkentve a fizetendő éves díjukat.

Kevesebb mint két hete maradt az országos frekvencián sugárzó Neo FM-nek arra, hogy elkezdje törleszteni a médiahatóságnak az elmaradt díjait, és előteremtse a 2009-es pályázatában és a szerződésében szereplő 153 milliós bankgaranciát, amit tavaly július óta nem tud biztosítani a rádió mögött álló cég. A rádió tulajdonosai nincsenek könnyű helyzetben: a díjtartozás mellett jelentős adósságot örököltek a frekvenciát 2009-ben elnyerő vállalkozástól. A 2010-es évet tetemes vesztességgel záró rádiós cég bevételei pedig közel egymilliárddal maradnak el a vetélytársétól, amelynek 161 milliós nyereséget sikerült elérnie már az első évben.

Az állami tulajdonban lévő frekvenciák hasznosítását felügyelő Médiatanács múlt hét szerdán döntött úgy, hogy június 18-ig ad időt a Neo FM-et tulajdonló FM1 Zrt.-nek, hogy reagáljon a hatóság ajánlatára és elkezdje törleszteni a tartozásait. A döntést követő sajtótájékoztatón Auer János, a Médiatanács tagja azt mondta, a hatóság elengedi a felgyülemlett 40 milliós késedelmi kamatot, de amennyiben a rádió nem él a lehetőséggel, akkor azt úgy fogják értelmezni, hogy a tulajdonosok "az adósságot hátrahagyva maguk kívánják bezárni a rádiót". Erre az esetre a Médiatanács bírósági eljárást helyezett kilátásba.

A Neo FM tulajdonosainak a reklámpiac három éve tartó zsugorodása mellett azzal is szembe kell nézniük, hogy a kormányzat és az állami vállalatok elkerülik a közel másfél milliós hallgatói táborral rendelkező rádiót. A reklámköltéseket mérő független Kantar Média Kft. (KM) adatai szerint az állami intézmények és vállalatok az idei év első negyedében egyetlen percnyi hirdetést sem helyeztek el a Neo FM műsoraiban. A bevételeit korábban a reklámidő meghosszabbításával növelni próbáló – és ezért tavaly januárban közel 55 millióra büntetett – céget a reklámokért folytatott versenyben 2010 óta veri a Közgép nevű építőipari céget is vezető Nyerges Zsolt többségi tulajdonában lévő rádió, a Class FM.

A két rádió tulajdonosai 2009 őszén botrányok közepette, vállalhatatlan ígéreteket téve szerezték meg a Danubius és a Sláger által használt frekvenciákat. A Sláger helyére pályázó Neo azóta tulajdonost váltott: többségi részvényese 2010-ben egy volt SZDSZ-es politikus, Székely Gábor lett.

Elzárták a közkutakat

„Nincs vita a tartozásról és arról sincs szó, hogy nem akarnánk fizetni. Ez egy üzleti vállalkozás, amit szeretnénk sikeressé tenni, és ennek alapvető feltétele, hogy megőrizhessük a frekvencia-jogosultságunkat” – mondta lapunknak Horváth László a Neo FM kisebbségi tulajdonosa, akit a Médiatanács múlt heti döntése után keresett meg a hvg.hu. A rádió mögött álló FM1 Friend Kft. ügyvezetője szerint érthetetlen az állami szféra hozzáállása a Neo FM-hez, hiszen az ő hallgatóik is „vesznek lottó- és totószelvényt, vagy potenciális vevői mondjuk az állampapíroknak”.

Székely Gábor a Neo FM stúdiójában - cserben hagyta volt cége
©

A listaáras adatok szerint a tulajdonosai miatt jobboldali kötődésűnek tartott Class FM-et már a 2009-es novemberi induláskor – az MSZP-s támogatású Bajnai-kormány idején – előnyben részesítette az állami szféra. A költési arányokat mutató listaáron számolva a 75 százalékos országos lefedettséggel bíró rádió az első két hónapban kevesebb reklámot szerzett meg, mint a Neo FM, ám ebből 23 százalék volt az állami szféra hirdetéseinek aránya, szemben Neóval, ahol az állami reklámok aránya csak 2,8 százalékot tett ki. A kormányváltást is hozó 2010-es évben valamelyest zárult az olló a két országos rádió között: az összes reklámbevételen belül a Classnál 8,6, a Neónál 3,4 százalék volt az állami hirdetések aránya a KM adatai szerint.

Mi az a listaár?

A Kantar Media által mért listaár nem azonos a valós reklámköltséggel – ami többnyire üzleti titok –, viszont jól mutatja, hogy a cégek vagy az állami intézmények hol és mekkora reklámfelületet, reklámidőt vásárolnak, vesznek igénybe. A listaárat a médiumok hivatalos ajánlatai alapján számolják ki; esetünkben annyi derül ki belőle, hogy melyik rádió hivatalosan mennyit kér egy percért. A cégek és a médiavállalkozások a valós összegről végül megalkudnak, a sajtótermékek pedig rendszerint a többet reklámozó vállalkozásnak árkedvezményt adnak.

 

A listaár és a valós költség közti különbséget jól mutatja a Szerencsejáték Zrt. 2011-es reklámvásárlása a rádiókban. A KM adatai szerint listaáron a rádiókban a cég 788 milliónyit, ebből a Classon 709 milliónyit reklámozott. A Szerencsejáték közlése szerint a valós összeg 707 millió, illetve 580 millió volt. A listaáras becslés szerint a pénz 89 százalékát költötték el a classos reklámokra, de a valós költés 82 százalék volt.

2011-ben viszont ismét nagy lett a különbség: az előbbinél 10,4, az utóbbinál 0,6 százalék lett az állami szféra reklámjainak aránya, idén pedig a Neo teljesen kiesett az állami pikszisből. Január és április között az állami intézmények és vállalatok listaáron számolva 307 milliónyi reklámot helyeztek el a Classnál, a Neónál viszont semmit.

A tavalyi év adatai szerint a Classban 16 központi állami intézmény, illetve 100 százalékos tulajdonú állami cég reklámozott. Köztük a Miniszterelnökség, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a fejlesztési tárca, de még a paksi atomerőmű és az Agrármarketing Centrum is itt próbálta elérni ügyfeleit. 2011-ben a Neo FM-en 6 ilyen állami intézmény reklámozott, idén eddig egy sem. A Class FM-en viszont 2012-ben eddig már 8 állami intézmény és vállalat jelent meg.

Hetvenkétszer többet

Látványosabb a különbség, ha a legnagyobb állami hirdető, a Szerencsejáték Zrt. költéseit nézzük. A cég szóvivőjétől és kommunikációs igazgatóhelyettesétől kapott információk szerint a részvénytársaság 2011-ben bruttó 707 millió forintot költött rádiós felületekre, amiből a Class FM-en 580 millió forintnyi hirdetést vásároltak. Tulik Ágnes emailben elküldött válaszában a hvg.hu-nak azt írta, a cég „a Neo FM-en keresztül történő hirdetésekre majd 8 milliót” költött 2011-ben. Azaz 72-szer többet a Classon, mint a 81 százalékos lakossági lefedettséggel rendelkező Neo FM-en.

Nyerges Zsolt - ami jár, az csak neki jár
©

„A hivatalos rádió-hallgatottsági adatok alapján célcsoportunkat az MR1 Kossuth Rádióval, valamint a Class FM rádióval tudjuk a leghatékonyabban elérni. Ezen a két rádión való kommunikáció a termékek célcsoportja ismeretében megfelelő elérést biztosít” – nyilatkozta Tulik arról, hogyan dönt a cég a reklámköltésekről. A szóvivő szerint a Szerencsejáték rendszeresen végez piackutatásokat, ahol a célcsoportok médiahasználati szokásait, vásárlói preferenciáit is elemezik, és ezek alapján válogatják ki a médiumokat.

Mindez arra utal, hogy a Class FM lefedi a magas nyeremények idején 5-7 millió lottószelvényt értékesítő Szerencsejáték vevőinek jelentős részét. Ugyanis Tulik közlése szerint 2011-ben a teljes médiakeret 17 százalékát költötték rádiós reklámokra, amiből 82 százalék jutott a Classnak. A szóvivő a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, a hirdetések „jelentős részét az előre nem kalkulálható (előre nem tervezett időszakban jelentkező) főnyeremény-kommunikáció adja, attól függően, hogy milyen hosszú egy halmozódás”. Idén már a 22. hét után sem volt telitalálat az ötös lottón – az elnyerhető főnyeremény a 4 milliárdot közelíti –, ennek ellenére a Kantar Média hvg.hu-hoz eljutatott adatai szerint a Szerencsejáték idén áprilisig egyáltalán nem reklámozott a Neo FM-en. A KM mérései szerint a részvénytársaság hirdetései idén még az egyébként preferált Kossuthot, a Petőfit – és számos más kereskedelmi rádiót – is elkerülték.

Reklámozott viszont a cég a márciusban indult – tehát akkor hallgatottsági adatokkal még nem rendelkező – fővárosi regionális Music FM-en. A rádió egyik „arca” Harsányi Levente, aki a hvg.hu tudósítója szerint hétfőn a parlamentben kormánypárti politikusokkal tárgyalt. A Music FM mögött álló Prodo Voice Studio Zrt. jelenleg egy szolnoki magánszemély tulajdonában áll. Alapítója volt viszont a cégnek a hollandiai származású Gerardus Petrus Jacobus Ligtenberg, aki ügyvezetőként 1996 és 2002 között feltűnt a Marena Cipőgyártó Kft.-ben, ahol Nyerges Zsolt nagyjából ebben az időszakban (1995 és 2001 között) a cég felügyelőbizottságában szerepelt.

A Neo FM, a Facebook és a Geomédia reklámfelületeit értékesítő kereskedőház, az Integrált Média Megoldások Kft. ügyvezető igazgatója, Menyhárt Mária azt mondta a hvg.hu-nak, hogy az elmúlt hónapokban számos – rendkívül alacsony árat kínáló – ajánlattal keresték meg idén a Szerencsejáték Zrt. reklámjait értékesítő ügynökséget, de eddig mindig azt a választ kapták, hogy 2012-re a Neóra nincs keret.

Kié a lóvé?

A Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt. a Közgépet irányító Nyerges Zsolt 72 százalékos tulajdonában áll, a Lánchíd Kereskedőház Kft. pedig 26 százalékot birtokol. A kft.-ben 50 százalékos részesedése van Nyergesnek. Korábban az Advenióban közvetve – az Infocenter.hu Zrt-én keresztül – részesedése volt Fellegi Tamásnak is, de miniszteri kinevezése előtt 2010-ben eladta részesedését. Az Infocenter részvényeinek 52 százalékát akkor Nyerges Zsolt és Stumpf István vásárolta meg. A Szolnokon élő Nyergesnek a médián kívül jelentős érdekeltségei vannak az építőiparban és mezőgazdasági cégekben is. A cégvezér korábban állatorvosként dolgozó testvére, Nyerges Attila tavaly politikai főtanácsadó lett a fejlesztési minisztériumban. Az Advenio Zrt. 2010-es mérlegadatai arra utalnak, hogy a tulajdonosok akkor még nem vettek ki osztalékot a cégből.

Az FM1 Zrt. tulajdonosa az FM1 Friends Kft., amelynek 95 százalékos tulajdonosa Székely Gábor, 5 százalékot pedig a Geomedia Zrt. vezetője, Horváth László birtokol. A Geomedia adja ki többek között a Vasárnapi Híreket és a Szabad Földet. Székely Gábor, aki az első ciklusban Budapest SZDSZ-es főpolgármester-helyettese volt, 2002 és 2010 között pedig a Szerencsejáték Zrt.-t vezette. A vállalkozó a HVG-nek 2010-ben visszautasította a baloldali politikai bélyeget, mondván, „nagy fájdalma, hogy a neki kedves párt” már nem létezik.

A Sláger helyére pályázó FM1 Zrt. tulajdonosa a Radiocafé Kft, majd a Pesti Estet is kiadó Est Media Group Kft. volt, ami mögött egy tőzsdei cég, az Econet Nyrt. állt. A Neo FM rossz teljesítményének nagy szerepe volt abban, hogy az Econet 2009-es utolsó negyedéves nyeresége veszteségbe fordult, majd eladta médiaérdekeltségeit. 2010 decemberétől 2011 augusztusig Grósz Tamás – Grósz Károly egykori állampárti főtitkár unokája – volt az FM1 vezérigazgatója, aki korábban a stop.hu-nál dolgozott. Az ő helyét vette át Földes Ádám, aki korábban a Sláger és a Danubius vezetőségében is megfordult, valamint vezetett egy, az Emmis tulajdonában lévő bolgár rádiót. Nem Földes az egyetlen, akit a két rádió átvett a Danubiustól és a Slágertől: a két adó stábját – köztük a Bumerángot készítő Bochkor Gábor - Boros Lajos párost – átvették az újak. (Boros idén márciusban jelentette be, hogy kiszáll a Bumerángból.)

Piacvezetők és piacvesztők

Bár a Szerencsejáték Zrt. nem részletezte a hvg.hu-nak küldött levelében a piackutatásainak eredményét, az Ipsos áprilisi mérései szerint a Class és a Neo hallgatottsága csaknem megegyezik a teljes lakosság tekintetében. A részletes adatok alapján bizonyos körben az egyik, más mutatók szerint a másik vezet; együtt a 7 milliós rádiós piacból közel 3 millió hallgatót tudnak magukénak.

A Médiatanács tagjai - náluk betelt a pohár
©

A Class két héttel ezelőtti közlése szerint a reklámügynökségek számára kiemelten fontos 15-49 éves korosztályban vezet a Neo előtt, melynek ebben a csoportban 900 ezres a hallgatottsága. A Neo vezetői szerint egy év alatt nagyságrendileg 300-400 ezer hallgatóval bővült a rádió hallgatótábora, így szerintük közönségarány tekintetében a Neo vezeti a hallgatottsági versenyt. Az Ipsos mérései szerint a Neo hallgatói hűségesebbek – azaz reklámozási szempontból biztosabban elérhetők –, napi 4,2 órát hallgatják a rádiójukat, míg a Class rajongói 2,6 órát. Ez alapján az előbbi hallgatottsága 24 százalékos a 15 százalékos Class-szal szemben. Ennek fényében furcsa, hogy a Neo FM-en nem reklámoz a Szerencsejáték, ahogy a többi állami intézmény és vállalat is elkerüli a rádiót.

A listaáras arányok azt mutatják, hogy a Szerencsejáték a politikai helyzettől és a hallgatottsági adatoktól függetlenül a kezdetektől mostohán bánt a nagyobb lefedettségű rádióval. Míg 2009. november-decemberben a társaság listaáron a Classon 72,8 milliónyi reklámot, a Neón csak 9,5 milliónyit vásárolt. A sors iróniája, hogy a Szerencsejáték Zrt.-t a kormányváltásig az a Székely Gábor volt SZDSZ-es politikus vezette, aki 2010-ben felvásárolta a frekvenciára eredetileg pályázó Econet Nyrt.-től a rádiót működtető cég többségi részesedését. Szerettük volna megkérdezni Székelyt, hogy az általa akkor vezetett állami cég milyen szempontok alapján részesítette előnyben a hallgatottsági adatokkal még nem rendelkező Class FM-et, de a vállalkozó nem kívánt a hvg.hu-nak nyilatkozni.

Nem tett ilyen éles különbséget a Class és a Neo frekvenciáját 2009 előtt 12 évig használó Danubius és Sláger Rádió között a Szerencsejáték Zrt: korábban mindkét rádióban reklámozott. Tény viszont, hogy a nagyobb hallgatottságú és lefedettségű Slágert előnyben részesítette: a KM adatai szerint az utolsó évben listaáron a Danubiusban 91 milliónyi, a Slágerben 317 milliónyi reklámot helyezett el.

„Horror ajánlatok”

A két és fél évvel ezelőtt a Danubius és a Sláger frekvenciáját megpályázó két rádió tulajdonosai – a Class-szal induló Advenio Zrt. és a Neóval pályázó FM1 Zrt. – a maximális pontszám megszerzése érdekében olyan ígéreteket tettek, amelyekről 2011 végére kiderült, hogy teljesíthetetlenek. Az előbbi azt ígérte, hogy az indulást követő második évtől befizeti a médiahatóságnak az árbevétele 55, az utóbbi pedig azt írta a pályázatában, hogy átadja az bevételei 50 százalékát.

A Médiatanács jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) akkori elnöke, Majtényi László „horror ajánlatnak” nevezte a két rádió ígéreteit – a Sláger és a Danubius csak 10-15 százalékot ajánlott fel –, de a testület mégis mellettük döntött. Majtényi „politikai háttéralkut” emlegetve az eredményhirdetés után tiltakozásul lemondott posztjáról.

Az Advenio és az FM1 által beígért új díjfizetési rendszer mindössze fél évig – 2011 júliusa és decembere között – működött, pedig hét évre kapták meg a frekvenciát. A pályázati nyertesek ugyanis 2011 júliusáig egy fix díjat fizettek, hiszen az elsőéves árbevételüket tartalmazó mérlegük csak ekkora készült el. A fix díj az első másfél évben az Advenio esetében 700, az FM1 esetében 355 millió volt. A rádiók tulajdonosai 2011 közepén le is adták a mérlegüket: az Advenio 2,4 milliárdos, az FM1 1,1 milliárdos nettó árbevételre tett szert. A médiahatóság ezek alapján a Classnál 1,5 milliárdban, a Neónál 771 millióban határozta meg az új éves díjat.

Majtényi László - beengedte a horror ajánlatokat
©

Viszont haladékot is adott az év végéig arra hivatkozva, hogy az új médiatörvény előírja a frekvenciahasználati szerződések átalakítását hatósági szerződéssé, hogy a hatóság hatékonyabban tudjon fellépni a szerződésszegőkkel szemben, és az új kontraktusban a díjszabást is átalakítják. Ez 2011 decemberében meg is történt, a Médiatanács a hvg.hu-val azt közölte, hogy „új díjszámítási módszer gyakorlati alkalmazása ténylegesen csökkentette a rádiók és televíziók fizetési nehézségeit”. Ám a konkrét összeget üzleti titokra nem adták ki (a díjcsökkentésről először beszámoló Pethő András, az Origo újságírója pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláért). A Médiatanács a hvg.hu-nak küldött levelében annyit írt, hogy a 2011 júliusa és decembere közti magas, árbevétel-alapú díj befizetésére részletfizetési kedvezményt adott a két rádiónak, amit 2012-ben fognak törleszteni.

Piaci források szerint az összeg sokkalta alacsonyabb, mint amit az árbevétel alapú díjszámítási módszer alapján kellett volna fizetnie a Class és a Neo tulajdonosainak 2016-ig. A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, hogy ez az összeg nettó 460 millió forintot jelent. Ezt az összeget a Neo vezetői nem kívánták kommentálni, a Médiatanács pedig sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta. Ha igaz, hogy ekkora a díj, akkor a 2009-es tervhez képest több százmillióval enyhítették a pályázatban a Danubiust és a Slágert pont az árajánlattal kiütő cégek terheit.

Politikai vargabetűk

A Danubius és a Sláger által használt frekvenciák ügye közel egy éven keresztül húzódott és számos politikai botrány övezte. A két rádió brit, illetve amerikai tulajdonosai később perre mentek az ORTT-vel, majd idén áprilisban jelentették be, hogy a washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróságon beperlik Magyarországot. A felperesek azt állítják, hogy a 2009-es pályázat idején ellenzékben lévő Fidesz, valamint az akkor kormányzó MSZP képviselői megkeresték a két rádióállomás befektetőit arra kérve őket, hogy állapodjanak meg a politikai pártokkal, hogy „esélyük legyen” meghosszabbítani az engedélyeket.

Pedig 2008 végén még úgy nézett ki, hogy a Fidesz és az MSZP teljes egyetértésében a parlament a digitális átállásig meghosszabbítja a Danubius és a Sláger engedélyét. Viszont a két párt által megszavazott törvénymódosítást az akkori államfő, Sólyom László nem írta alá. Ezt követően kezdte el a pályázat előkészítését az ORTT, melynek fideszes delegáltja, Szalai Annamária – a Médiatanács jelenlegi elnöke – eleinte azt szorgalmazta, hogy a Sláger frekvenciáját a Kossuth Rádió kapja meg. Szalai gyakran bírálta a pályázat előkészítését, jelezve, hogy az eljárás nem átlátható, a pályázatokat nem lehet majd összehasonlítani, előfordulhat, hogy nem a legjobb ajánlat győz, majd június 4-i különvéleményében azt írta, hogy jogi gondok vannak a pályázati kiírással.

A testület elnöke viszont azt javasolta, hogy ne szabjanak felső határt az árbevétel alapú díjszabásnál. A jegyzőkönyvek szerint ezzel Majtényi azt akarta, hogy a díjajánlatok alapján válogassák ki a nyerteseket, ne szubjektív szempontok vagy politikai háttéralkuk alapján. Ez tette lehetővé, hogy a Danubiusra és a Slágerre rálicitálva a Class és a Neo jusson a frekvenciákhoz. Majtényi később azt nyilatkozta, nem gondolta volna, hogy a pályázók ennyire elszakadnak a valóságtól.

Pedig az ORTT szakemberei jelezték, hogy az Adveniót a Lánchíd Rádióban lévő közvetett érdekeltsége miatt ki kellene zárni, az FM1 pénzügyi tervét pedig megalapozatlannak tartották. Szalai viszont akkor már megvédte a két pályázót, akik novemberben el is kezdhették az adást. A Legfelsőbb Bíróság hosszú pereskedés után 2011 áprilisában megállapította, hogy az Adveniót tulajdonosi szerkezete miatt ki kellett volna zárni a pályázatból. Igaz, a bíróság a szerződés semmisségét és az eredeti állapot helyreállítását nem állapította meg, így a Class zavartalanul tovább sugározhatott.

Majd az állam bácsi

„Pár évvel ezelőtt senki nem mondta volna meg, hogy ilyen durván visszaesik a rádiós piac” – mondta a Neo vezetője, Földes Ádám, aki részt vett a Danubius 2009-es pályázatának kidolgozásában. Földes szerint legalább 50 százalékos a visszaesés, ezért felértékelődtek a médiapiacon az állami és az állami vállalatok költései. A válság miatti visszaesést jól mutatja, hogy míg a rádiós reklámpiac harmadát egykor birtokoló Sláger éves szinten mintegy 4,5 milliárdos bevételt ért el, 2010-ben a két országos rádió együtt sem tudott ennyit összehozni.

A rádió a nem állami hirdetések piacán sem teljesít túl jól: az FM1 Zrt. mérlege szerint a cég 713 milliós vesztességgel zárta a 2010-es évet, a Népszabadság pedig a múlt héten arról írt, hogy a rádiós vállalkozás árbevétele 2011-ben 641 millióra zsugorodott, a veszteség pedig 1,2 milliárdra nőtt, miközben a hallgatottsági adatok javultak.

Bochkor Gábor még a Sláger stúdiójában - megint inog a székük
©

A Kantar Média felmérése szerint az állami reklámköltések aránya 2010 óta folyamatosan emelkedik a Class bevételeiben: 8,6-ról idénre 11,3-ra nőtt. A Szerencsejáték 2011-re vonatkozó – a becsléseken alapuló listaárakhoz képest pontosabb képet mutató – közlése szerint a Classon 580 milliót költöttek, ami a rádió 2010-es árbevételének 24 százaléka, és akkor még nem számoltuk a többi állami szereplő költéseit. A KM becslései szerint a 2011-ben az állami intézmények összes reklámvásárlásának fele a Classra irányult. A Médiatanács közlése szerint a rádió „időben és hiánytalanul eleget tesz fizetési kötelezettségeinek” szemben a Neóval, amely január óta „egy fillért sem fizetett”.

Arra a kérdésünkre, hogy a Classhoz hasonló állami költések segítenének-e a Neón, mind Földes, mind Horváth azt mondta, hogy ebben az esetben jelentős nyereséggel számolhatna a rádió. Horváth a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, a rádiót üzemeltető tulajdonosok helyzetét nehezíti, hogy jelentős adósságot örököltek a korábbi tulajdonostól.

A FM1 Friends Kft. ügyvezetője szerint a reklámidőt 2011 áprilisáig értékesítő kereskedőház, az Est Media Group miatt jelentős összegekkel ragadtak bent, holott az új tulajdonoshoz került Neo FM leadta a hirdetéseket. Ezek ellenértékét blokkolta az Econetet hitelező bank, ami miatt az új tulajdonosok nem tudtak bankgaranciát szerezni, mert árbevételük sem volt. Horváth szerint ezért nem tudták 2011 júliusa óta teljesíteni ezt a szerződéses kötelezettségüket. Az ügyvezető szerint a Médiatanács által emlegetett 700 milliós tartozásba beleszámolták a bankgaranciát is. Ha sikerülne erről egy bankkal megállapodniuk, akkor jóval kisebb lesz a tartozásuk, tehát most elsősorban most időt akarnak nyerni, haladékot szeretnének kapni.

A Médiatanács szerint 2010 decemberétől a tulajdonosok már hét esetben kaptak fizetési könnyítést médiaszolgáltatási díj megfizetésére. Az NMHH szerint a tulajdonosok számos kérelemmel fordultak a hatósághoz, „hol halasztást, hol részletfizetést, hol a bankgarancia feltöltésére vonatkozó türelmi időt kérve”. 2011 februárjában, májusában és novemberében, majd 2012 februárjában részletfizetési engedményt kértek és kaptak. A hatóság honlapján található közlemények alapján ebből legalább három alkalommal a Class FM-nek is kedveztek, például az új díjfizetési módszer decemberi bevezetésével.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Itthon

Médiatanács: 20 milliós bírság a Neo FM-nek

Összesen húszmillió forintra büntette szerdai ülésén a Médiatanács a Neo FM-et, mert a kereskedelmi rádió tavaly októberben a megengedettnél több reklámot és az előírtnál kevesebb híradást sugárzott.

MTI/hvg.hu Itthon

Megkapta a Neo FM az utolsó figyelmeztetést

Elengedné a Neo FM 700 milliós tartozásának 40 millió forintra rúgó kamatait a Médiatanács - ez is része annak a mentőövnek, amelyet a rádiócsatornának nyújtana a testület, de ha ezzel nem él a vállalkozás, az gyakorlatilag a csatorna bezárásával egyenlő. A Neo FM 2009-ben a Sláger Rádió frekvenciáját nyerte el vitás körülmények között, míg vele egy időben Nyerges Zsolt cége a Danubiusét kapta meg.

A nővérhiány lesz a Brexit egyik legnagyobb buktája

A nővérhiány lesz a Brexit egyik legnagyobb buktája

Vélhetően a kórházaknál a legdrágább parkolni ma Magyarországon

Vélhetően a kórházaknál a legdrágább parkolni ma Magyarországon

Készüljön, a héten rossz lesz a levegő ebben a 12 magyar városban

Készüljön, a héten rossz lesz a levegő ebben a 12 magyar városban

Mitől jó vezető Dumbledore és mitől rossz Umbridge?

Mitől jó vezető Dumbledore és mitől rossz Umbridge?

Az LMP-n poénkodik Ungár Péter

Az LMP-n poénkodik Ungár Péter

Athéni antifasiszták vernek meg egy magyar szurkolót egy netre feltett videón

Athéni antifasiszták vernek meg egy magyar szurkolót egy netre feltett videón