Egy rakat módosító indítványt nyújtott be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter vasárnap, a végszavazás előtti utolsó pillanatban az egészségügyi salátatörvényhez. Ennek egyik eleme a spanyol modell bevezetéséről szól, amelyet, legalábbis részsikerként könyvelhetnek el az innovatív gyártók. A már-már szitokszóként elhíresült modellen ugyanis az utolós pillanatban mégis változtatnak.
Június elején a spanyol gyógyszergyártók levélben fordultak Szócska Miklós államtitkárhoz, hogy felhívják a figyelmét: amit itthon szeretnének bevezetni, az köszönő viszonyban sincsen a spanyol változattal. A magyar Innovatív Gyógyszergyártók elnöke akkor azt mondta: a kinti és hazai tervek közötti legfontosabb különbség, hogy míg Spanyolországban 15 százalékkal a rabattot csökkentették, itthon 15 százalékos árcsökkentést terveznek. (A rabatt nem más, mint egy természet, vagy pénzbeli plusz adomány. A rabatt esetében a kihirdetett ár nem változik, itthon viszont lenyomni akarták ezt az árat.)
Vaklicit, spanyol-modell, és a többiek
Úgy tűnik, Balog miniszterhez is eljutottak az aggályok: a mostani módosítóban már nem árcsökkenés, hanem befizetés szerepel. Ez azt jelenti, hogy valamennyi, hat évnél régebben piacon lévő, ártámogatásban részesülő, ezer forintnál drágább, s generikus változattal nem rendelkező gyógyszer után tíz százalékot be kell fizetni a költségvetésbe. Ez tehát egy újabb adó lesz a gyártóknak. Az augusztus elsejétől hatályba lépő intézkedéssel együtt már összefoglalni is nehéz, milyen terheket ró az állam a gyártókra.
Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgató-helyettese lapunknak nem tudja ugyanakkor megjósolni, hogy minderre mi lesz majd a cégek reakciója. Szerinte a termékek kivonása ennyi adó mellett tovàbbra sem zárható ki, de minden cég egyedi döntésén múlik, hogy termékkivonással, további drasztikus leépítésekkel, a Magyarországon végzett kutatás - fejlesztési tevékenységének csökkentésével, vagy a kórházaknak nyújtott kedvezmények megkurtításával próbálja meg túlélni ezt az időszakot. Dávid szerint az ujabb intezkedést is időkorlat nélkül vezették be, márpedig a gyógyszerellátás biztonságának és a cégek hazai működésének tervezhetősége érdekében mindenképp szükség lenne az extrém nagyságú terhek kivezetésére vonatkozó konszenzusra is. Ennek hiányában a legújabb gyógyszerinnovációk és gyártói beruházások a jövőben elkerülhetik az orszagot.
Az biztos, hogy a piac szereplőire rájár a rúd:a fizetési kötelezettségek száma 2007 óta megnőtt, a cégeknek a tb-támogatott készítmények forgalmának a 12, majd 2010 óta már a 20 százalékát vissza kell fizetniük, most erre teszik rá a spanyol modell bevezetésével a további tíz százalékot. Öt éve vezették be az orvoslátogatói díjat, amely 2010-ig még ötmillió forint volt évente fejenként, két éve ez a duplájára, tízmillióra ugrott. Ráadásul a gyógyszerkassza túllépését teljes egészében a gyártók finanszírozzák.
Tíz százalékos forgalomcsökkennés volt a patikákban
Marton Szilvia
A tavaly októberben bevezetett vaklicit ugyancsak nem kedvezett a gyártóknak: az egymással helyettesíthető szerek árát nyomta le az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A vaklicit lényege, hogy egyre alacsonyabb áron maradhatnak bent a támogatotti körben a készítmények. Azon szerekre, amelyeknek nincsen lejárt szabadalmú generikus másolata, a gyártóknak 15 százalékos árengedményt kell adnia abban az esetben, ha 8 éve már versenytárs nélkül vannak a piacon. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos szövetségének elnöke, Ilku Lívia a hvg.hu-nak azt mondja: az elmúlt év kormányzati intézkedései (főleg a vaklicit bevezetése, a forszírozott árcsökkentés, és a 20 százalékkal emelkedett gyártói befizetések) miatt összesen 188 készítmént nem tart tovább a gyártó a támogatotti körben, mert nem éri meg neki. „Összesen 89 olyan terápiás terület van, ahol csupán egyetlen szer maradt a vaklicit miatt a preferált sávban. Azaz: ha a gyártó valamilyen módon nem tudja szállítani az adott készítményt, a betegek nem kapják meg az orvosságukat. Ez az intézkedés jelentősen rontott a betegbiztonságon.”
A most benyújtott módosítók között ugyan nem szerepel, de a jövő évi költségvetésben egy mondat erejéig megjelenik, hogy bevezetnék a gyógyszerekre a díjminimumot. Ennek lényege,hogy a gyógyszereket valamennyire az értékükön kezeljék, nem lehetne a jövőben rendkívül kevés, csupán névleges összegért orvosságot kapni, bevezetnének egy minimum-árat: a tervek szerint 300 forint lenne ez a határ.
Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója is hasonlóan sötéten látja a helyzetet. Ő lapunknak azt mondja, az elmúlt év intézkedései – kezdve a támogatás-csökkenéssel, a vaklicittel, illetve az egy napig életbe léptetett hatóanyag alapú felírással- mind gyógyszerár csökkenéssel, azaz forgalom és bevétel kieséssel jártak. „A tevékenységünk viszont nem lett kevesebb, csak a fedezet csökkent. A gyógyszer nagy-, és kiskereskedők is megérzik ezt, mi sem mutatja jobban a tendenciát, minthogy a gyógyszertárak az év első öt hónapjában tíz százalékos forgalomcsökkennést könyveltek el.” Feller szerint a spanyol-modell bevezetése csak tovább rontja a rendszert.
A kormány gyógyszerkasszát érintő intézkedéseit az érintettek már eddig is nehezen tudták követni. A Széll Kálmán 2.0 megjelenése előtt is már többen a vészharangot kongatták, pedig az eredeti, első verzióban még kedvezőbb számokat festett a kormány. A gyógyszeripart érintő megszorításokkal 2013-ig a tervek szerint összesen 180 milliárdot spórolnának a kasszán, ezzel pedig a felére csökkentenék több ütemben az erre a területre fordítható összeget. 2011-ben 27 milliárdot vontak ki, 2012-ben a Széll Kálmán első verziójában előirányzott 83 milliárd után további 10 milliárddal jutna kevesebb, míg 2013-ban a korábbi 37 milliárdot még további 40 milliárddal fejelnék meg.
