szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Portik Tamás letartóztatásával a rendőrök azt remélik, eddig megoldatlan, a kilencvenes években elkövetett gyilkosságokat sikerül majd felgöngyölíteniük. De ún. "döglött ügyeket" nemcsak a hazai szervezett bűnözés hagyott maga mögött. Ilyen esetekből válogattunk össze párat.

A fővárosi éjszakai élet meghatározó alakja, V. László, majd a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantás, Prisztás József 1996-os kivégzésének ügyében gyanúsított Portik Tamás letartoztatása, illetve a Fenyő János médiavállalkozó kivégzésével gyanúsított Jozef Rohác ügyében történt előrelépésnek köszönhetően ismét fókuszba kerültek azok a bűnügyek, amelyekben a rendőrök már nem nagyon reméltek megoldást. A "döglött ügyek" azok, amelyekre a nyomozók a mai napig nem találtak magyarázatot, sem gyanúsítottjuk nincs a nyomozóknak, de gyakran még az indítékokat, a bűnügyek valószínű okát sem tudták megfejteni.

Se gyilkos, se indíték

A jászberényi Moczó Attila szitává lőtt holttestére 1997. november 7-én kora reggel találtak rá favágók egy erdei úton Tápiószecső határában, alig ötven méterre a főúttól. Eltűnését már egy nappal korábban jelezte édesapja a rendőrségen, ahol azt tanácsolták neki, hogy ha másnap reggelre sem érkezik haza, felveszik az adatokat. Ahogy általában minden reggel, a 31 éves fiatalember november 6-án reggel indult fel Budapestre, hogy élelmiszerboltjaiba árut szerezzen be. Egy kétszemélyes, átalakított, hátul zárt csomagterű Wartburgja volt, a favágók a kocsi csomagtartójában fedezték fel a holttestét. Az autón talált ujjlenyomat egy környéken élő, kisstílű autótolvajé volt, aki azt vallotta: azokban a napokban valóban összefutott a későbbi áldozattal, váltottak pár szót, miközben nekitámaszkodott a Wartburgnak, így kerülhetett rá az ujjlenyomata. Ez a szál tehát nem vezetett el a gyilkoshoz, igaz, a helyszíni szemle sem volt zökkenőmentes. Amikor ugyanis a férfi először bemutatta a rendőröknek, hogyan zajlott a találkozás, nem támaszkodott rá az autóra, így az ujjlenyomata sem kerülhetett rá. Csakhogy ezt nem rögzítette a rendőrök kamerája, ezért meg kellett ismételni a mozdulatsort, de ekkor a férfi már úgy mutatta be azt, ahogy korábbi elmondása szerint megtörtént. Moczó Attila egyébként teljesen makulátlan életet élt, sem a családja, sem a környezete nem tudott kétes ügyletekről, noha kivégzésszerű meggyilkolása leszámolásra utal. Ráadásul logisztikailag sem volt egyszerű a gyilkos vagy gyilkosok dolga. Moczót ugyanis nem ott ölték meg, ahol megtalálták, hanem egy másik helyszínen, a Wartburgot (benne a holttesttel) egy emelős daruval szállították el a megtalálási helyre. Ám az, hogy mindezt kik csinálták és miért, a mai napig nem derült ki.

A titokzatos idegen

A 22 éves Tompa Eszter holttestét 2003. szeptember 23-án reggel fedezte fel egy kutyáját sétáltató nő Győrben, a Mosoni-Duna töltésénél. Gyilkosa brutálisan végzett vele: összeverte, a földön húzta, fojtogatta, majd egy bálazsinórral megfojtotta. Előző nap délután két kislány, aki ismerte a későbbi áldozatot, összefutott vele a város másik felén, Sashegypusztán, ahol a fiatal nő biciklivel haladt el mellettük. Még köszöntek is egymásnak. Tompa Eszter már távolabb járt, amikor egy bordó színű autó is elhaladt a kislányok mellett. A kocsiban egy férfi ült, a lányok utólagos elmondása szerint egyedül. Néhány pillanattal később azt látták, hogy ugyanez az autó megáll a nő mellett, a férfi kiszállt az autóból, megkerülte azt, majd visszaült és elhajtott. Amikor a kislányok odaértek, csak az áldozat eldőlt biciklijét, övtáskáját, mobilját találták a földön. Közben megérkezett egy idősebb férfi is, aki szintén segíteni akart, bement az út mellett lévő bozótosba és a nő nevét kiabálta. Ez idő alatt visszajött a bordó autó, a benne egyedül ülő férfi a kislányokra mosolygott, hátrafelé intett, majd eltűnt. A titokzatos férfit azóta sem sikerült a rendőrségnek megtalálnia, bár a nyomravezetői díj kitűzése után egy nő jelentkezett a rendőrségen. A tanú azt mondta, néhány órával Tompa Eszter elrablása előtt egy közeli kavicsbányánál látott egy férfit nézelődni a környéken. A férfi mellett egy bordó színű Volkswagen Passat volt, amelynek a rendszáma B betűvel kezdődött. A rendőrség szerint feltehetőleg ebbe az autóba tuszkolták bele a nőt, de a Bándy-gyilkossághoz hasonlóan ennél az esetnél is kérdéses, hogy ezt egy ember egyedül elkövethette-e: az áldozat szervezetében nem találtak kábításra utaló szert, a nő viszont minden bizonnyal nem önszántából került a kocsiba.

(képünk illusztráció)
©

A megfejthetetlen üzenet

Érthetetlen – ez a megjegyzés olvasható egy 1993. január 13-án elkövetett hármas gyilkosság aktája mellett. A XVI. kerületi Ákos utcában este hét óra körül egy ismeretlen végzett a 46 éves Novák Sándor rézműves kisiparossal, annak 17 éves lányával és a szomszédasszonnyal, Tóth Lászlónéval, aki éppen a gyilkosság idején ment át Novákékhoz. A vérengzést a gyilkos egy Magyarországon addig csak egyszer használt MGV 176 típusú kis kaliberű jugoszláv ismétlőfegyverrel követte el, hangtompítóval. A családfő testén egy rejtélyes üzenetet talált a rendőrség: "Így járnak azok a maffiafőnökök, akik nem hódolnak be a CCCP büntetőbrigádnak." Csakhogy az ügyben óriási erőkkel nyomozó rendőrség sem a családfő, sem az akkoriban szkinhedkörökben is mozgó lánya környezetében nem talált senkit, aki bármilyen módon összefüggésbe hozható lenne a történtekkel, így sem az indítékot, sem a gyilkost nem sikerült közel húsz éve felkutatni. A nyomozók később azt sem zárták ki, hogy bérgyilkosság történt, de a tettes elvétette a címet. Az áldozat felesége, Novák Sándorné ugyanakkor Hardi Péter Rejtőzködő gyilkosok című dokumentumkönyvében kifejtette, szerinte férje volt a célpont, aki abban az időben egy nagyobb összegű készpénzt tartott otthon, ami a gyilkosság után eltűnt.

Az őrbódé titka

Bár a Bándy-gyilkosság óriási port kavart Pécsett, a baranyai megyeszékhelyen már történt olyan brutális emberölés, amelynek tettesét vagy tetteseit azóta sem sikerült elfogni. 2005. június 31-én reggel az egyik pécsi telephely tulajdonosa fedezte fel az őrbódéban a telep éjjeliőrének, Horváth Elemér holttestét, de a kiérkező rendőrök ugyanott megtalálták az áldozat testvérének, Jánosnak is a hulláját. A testvérpárt meggyilkolták, János ráadásul meztelen volt. A bódéban a helyszínelők egy véres kulcscsomót is találtak, a vér Eleméré volt. A testvérpár előző napját rekonstruálva kiderült: a homoszexuális János aznap egy ismeretlen szőke fiúval állított be másik testvérének, Horváth Csabának a lakására. A társaság – amelyhez időközben csatlakozott Horváth Elemér is – elment bulizni. Később Horváth Csaba és barátnője otthagyta őket, de odaadta nekik egy lakásának kulcsát – ezt találták meg később a rendőrök a bódéban. Könnyen elképzelhető, a testvérpárral aznap éjjel az ismeretlen szőke fiatalember végzett, csakhogy őt a rendőrök nem találták meg. Mindössze annyit tudnak róla, hogy 180 cm magas, 18-20 év körüli, vékony, a metszőfogai között pedig apró rés látszódik.

Keresd a férfit!

A balatonalmádi Rehák Gizella összeszurkált holttestét 1995. november 13-án hajnalban fedezte fel egy újságkihordó, néhány méterrel a nő háza kerítésének közelében. A nyomozók hamar megállapították, hogy a gyilkos a házban támadta meg a nőt, hiszen még az ágyában is találtak célt tévesztett szúrásnyomokat. Az áldozatnak ugyanakkor volt annyi ereje, hogy az ablakon kimászva az utcára menjen, ott azonban elvérzett. A 45 éves, de feltűnően csinos asszony nem vetette meg a férfiakat, ezért a rendőrök a kapcsolatait térképezték fel, nem zárva ki azt a lehetőséget sem, hogy a gyilkosságot olyan ember is elkövethette, akit a nő visszautasított. A rendőrök később őrizetbe vettek egy fiatal férfit, akivel Rehák egy évvel korábban, németországi munkája során ismerkedett meg. A férfit azért vették őrizetbe, mert ellentmondásos volt a vallomása és a gyilkosság idejére alibije sem volt. Hamar kiderült azonban, hogy a helyszínen hátrahagyott nyomok nem illenek rá, ráadásul azért volt ellentmondásos a nyilatkozata, mert szégyellte a nála idősebb nővel folytatott viszonyt, s próbálta letagadni. Az áldozat szomszédja ugyanakkor azt állította, a nő a halála napján ő azt mondta neki, vendéget vár. A rendőrség ezt a szálat is vizsgálta, de nem jutottak eredményre. Később képbe került egy helybéli fiatal, Bujtás Viktor is, akit hazugságvizsgálatnak vetettek alá a rendőrök, nem is eredménytelenül: a gép olyasmire is jelzett, amit csak a gyilkos tudhatott. Csakhogy Bujtás súlyos beteg volt, s mielőtt érdemben ki tudták volna hallgatni, meghalt.

Nyoma veszett

A „döglött ügyek” között szép számmal vannak gyanús eltűnések is. Ezeknél az eseteknél a nyomozók szinte biztosak abban, hogy az eltűnt személy bűncselekmény áldozata lett. Indíték akadna bőven, csak éppen a holttest hiányzik. Az 1999 januárjában eltűnt Rausch Tibor esete is ezen aktákat gazdagítja. A rendszerváltás után Németországból hazatelepült német-magyar állampolgárságú Rausch feleségével egy panziót vezetett Balatonföldváron. Felesége 1999. január 3-án jelezte barátainak, hogy férje váratlanul lelépett, ám csak január 14-én jelentette be az eltűnést a rendőrségen. Ugyan indult eljárás az ügyben, de ezt hamarosan eredmény nélkül lezárták. Hét évvel később a Nemzeti Nyomozó Iroda vette elő újra az aktát, miután a nyomozók furcsállták az eltűnés körülményeit. Rausch Tiborról ugyanis közismert volt, hogy mindig a Mercedes típusú autójával járt mindenhová, márpedig a feleség elmondása szerint eltűnésekor egy szál kabátban, iratok, pénz és autó nélkül vágott neki a balatoni télnek. A házaspár viszonya ráadásul nem volt felhőtlen. Azt is furcsállták a nyomozók, hogy bár a férfi Mercedesét még január 10-e táján is látták az udvaron, az - egy december 29-re dátumozott adásvételi szerződés értelmében - egy zamárdi munkanélküli villanyszerelőhöz került. Ez a férfi a nyomozók tudomása szerint Rausch eltűnése előtt 27-szer beszélt telefonon a feleséggel, de sem ő, sem a nő nem vállalta a hazugságvizsgálatot. Mindezek mellett a feleség testvére – Rausch eltűnésének idején – bűnügyi nyomozóként dolgozott, ráadásul egymillió forinttal tartozott az eltűntnek. A rendőrök meggyőződése, hogy az ügy egy csapásra megoldódna, ha előkerülne a holttest.

©

A recepciós halála

A siófoki Napfény Szállodában 1990. július 27-én reggel a takarítónő holtan találta Sándor Tamás recepcióst, a férfit lelőtték. Azóta sem a fegyvert, sem a gyilkost nem találták meg a rendőrök. Ugyan később egy taxis elmondta, hogy azon a gyilkosság éjszakáján egy csoportot látott kirohanni a hotelból, de ennek a társaságnak sosem sikerült a nyomára bukkanni. Pedig a taxis elmondása szerint a társaság ütlegelt valakit, miközben azt kiabálták neki, hogy miért kellett ezt tennie. A nyomozókat még a Bándy-gyilkosságban is segédkező Kovács Lajos is tanácsokkal látta el, de nem jutottak eredményre. Felmerült az is, hogy valójában nem Sándor Tamás volt a célpont, hanem kollégája, akivel aznap cserélt.

Árulkodó napló?

Árvai Brigitta halála ugyancsak rengeteg kérdőjelet hagyott maga után. A nyírségből származó lány Érden dolgozott, de Tárnokon élt. 1995. október 27-én látta utoljára nővére, mielőtt a lány közölte vele, hazamegy és lefekszik, mert fáradt. Néhány napra rá a Simonpusztára vezető bekötőúton találtak rá az összeégett holttestére. A nyomozók megállapították, hogy a nőt autóval elütötték, majd arrébb vonszolták és felgyújtották. Azt is kiderítették, hogy még élt, amikor meggyújtották. Igaz, azt nem tudni, hogy véletlen baleset történt-e, esetleg szándékosan gázolták el. A törésnyomokból arra következtettek, hogy egy Seat Toledo ütötte el, de nem sikerült az autót megtalálni. Rejtély azonban, hogy a lány miért ment el otthonról. A rendőrök valószínűsítették, hogy egy ismerősével ment el, mivel a szomszéd az este folyamán hallott két kocsiajtó csapódást. Árvai naplójában említést tett egy bizonyos Istvánról, megemlítve, hogy szerelmes és talán gyereket vár tőle. Márpedig a főnökét, akinek mennyasszonya volt, Istvánnak hívták. Ráadásul amikor aznap a nővérével találkozott, azt mondta neki, hogy a főnöke vitte haza. A rendőrség természetesen kihallgatta a férfit, akinek alibijét csak részben igazolták azok, akikkel aznap este találkozott, de autóján, egy Volkswagen Golfon nem találtak sérülést. Hazugságvizsgálatnak viszont nem akarta magát alávetni.

Ujjlenyomat a sörön

1990. január 17-én a budapesti S. Katalin édesanyja telefonált lánya szomszédjának. Arra kérte, nézze meg, mi van vele, mert hiába hívta telefonon, csak a négyéves unokájával tudott beszélni, aki szerint „a mama nem akar felkelni”. A szomszéd megrettent, amikor a szobába belépve meglátta a vérbe fagyott nőt. Természetesen a nyomozók kihallgatták a kétgyermekes áldozat férjét, aki akkoriban már egy másik nővel élt, Tatabányán. Barátnője igazolta az alibijét. A nyomozás nem vezetett eredményre, ám tíz évvel később váratlan fordulat történt. 2000. április 14-én egy bicskai férfit ittas vezetés miatt rabosítottak, majd öt évvel később letartóztatták, mert a rabosítás során rögzített ujjlenyomata megegyezett a meggyilkolt nő lakásában, egy sörös dobozon talált lenyomattal. Bár a férfi vállalta a hazugságvizsgálatot, sem a DNS-e, sem a szaga, sem a haja nem egyezett azokkal a nyomokkal, amit a helyszínelők a gyilkosság idején rögzítettek. Állítása szerint az áldozatot nem ismerte és soha nem volt abban az utcában, ahol a bűncselekmény történt. A hazugságvizsgálat azonban több olyan részletnél is kijelzett, amit csak a gyilkos tudhat. Az akták újbóli megnyitásakor a rendőrök az egykori férj volt barátnőjét is megkeresték, s kiderült, a pár akkor már tíz éve szakított. A volt barátnő elmondta: párja a gyilkosság előtt nem, utána viszont rendszeresen ivott, a gyilkosság után néhány nappal pedig éppen azokat a ruhákat szárította a radiátoron, amiket a tragikus nap viselt. A mai napig nem tudni, ki vagy kik végeztek a nővel. (Cikkünkből az áldozat vezetéknevét a családja kérésére utólag kivettük - a szerk.)

"Döglött ügyek"

Az ún. "döglött ügyek" osztálya a Nemzeti Nyomozó Irodán belül működik. Az osztály feladata, hogy az elévülés-fenyegette, máig megoldatlan emberölések tetteseit felderítse. Nem unatkoznak, hiszen az irattárban közel 200 felderítetlen eset aktája lapul. A nyomozók újból megnyitják az ügyek aktáit, felkeresik az érintetteket, akkori környezetüket, hátha új, releváns információra, adatra bukkannak. Nem reménytelenül: általános tapasztalat ugyanis, hogy egy-egy bűncselekmény elkövetése után hosszú évekkel a gyanúsítottak, vagy a korábban őket fedező tanúk "megnyilnak". Ennek több oka is lehet, például az, hogy a bűntársak vagy az ügyben egymásnak falazók időközben összevesztek, netán valamelyiküket a lelkiismeret-furdalás gyötri. "Döglött ügyek" után kutatni nem hungarikum, külföldön egyáltalán nem gyakori, hogy a rendőrség régi ügyeket vesz évtizedek múlva elő. Jó példa erre a chicagói rendőrség, ahol még olyan gyilkosságok ügyében is nyomoznak, amelyet 1939-ben követtek el. 

(Cikkünk részben Hardi Péter Rejtőzködő gyilkosok című könyvének felhasználása alapján készült.)

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Nagyot fog nézni, ha ilyen villamos suhan majd Budapesten

Nagyot fog nézni, ha ilyen villamos suhan majd Budapesten

159 ezer nyertes szelvény lett az ötös lottón

159 ezer nyertes szelvény lett az ötös lottón

Albínó pingvin kelt ki a gdanski állatkertben

Albínó pingvin kelt ki a gdanski állatkertben

Régen várt funkció került a Firefox böngészőbe, ami lecsap a szemtelen weboldalakra

Régen várt funkció került a Firefox böngészőbe, ami lecsap a szemtelen weboldalakra

Száz éve írta le Max Weber, milyen az ideális erős vezető, de Orbán nem olyan

Száz éve írta le Max Weber, milyen az ideális erős vezető, de Orbán nem olyan

Nyitva hagyta a kocsiajtót, mire visszaért, egy koala mászott a hátsó ülésre – videó

Nyitva hagyta a kocsiajtót, mire visszaért, egy koala mászott a hátsó ülésre – videó