Múlt hét szerda óta szigorúbb szabályok vonatkoznak az állatok lakásban és szabadban történő tartására, tenyésztésére, valamint mikrochipes megjelölésére, de nőtt a minimálisan kiszabható bírságok összege is. A módosító indítványt még 2011 novemberében fogadta el a parlament 337 igen szavazattal, azon törvények egyikeként, melyben szinte teljes egyetértés volt a képviselők között.

A rohamtempóban alkotott és elfogadott módosító javaslatoknak köszönhetően 2013. január elsejétől minden, 4 hónapnál idősebb kutyát azonosító mikrochippel kell ellátni, (ez tartalmazza majd az állat és a tulajdonos adatait) ezen kívül a már megjelölt, de még nem regisztrált kutyákat december 31-ig kötelezően regisztráltatni kell az állami ebadatbázisban, habár ez idáig még nem készült el.

Többe kerül a postaköltség, mint a chip

„A regisztráció a gazdáknak 200 forintos díjat jelent majd, azonban erről számlát kell kibocsátani, melynek postaköltsége 325 forint, így kárt okoz a költségvetésnek az új rendelkezés, ezen kívül az sem tudjuk, ki fogja beszedni ezt a díjat” – magyarázta a hvg.hu-nak Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. „A szavazás előtt volt egy jó előterjesztés, ahol figyelembe vették a szakmai szempontokat, de a módosítások sorában a törvény szörnyszülötté vált” – utalt az egyik legvitatottabb módosításra, az ebrendészeti hozzájárulás – ismertebb nevén ebadó – bevezetésére, mely a szakma szerint közvetetten az – egyébként is túlzsúfolt – ebtelepeket sújtaná, ugyanis az adónak köszönhetően tömegessé válhat az állatok kitaszítása.

Hasonlóképpen vélekedett Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumi tagja, aki úgy látja, bár a módosítás több pontot is tisztázott az állattartás szabályaival kapcsolatban, például, hogy kistestű kutyát négy, közepes testűt hat, nagytestű kutyát nyolc méternél rövidebb lánccal nem lehet kikötni, a törvény mégis életszerűtlen szabályokat állít. „Egyetlen helyről sem tudok, ahol a jegyző lemérte a lánc hosszát a házak udvarán” – mondta a Liga kurátora.

AP / Richard Drew

Az állatvédő szerint az udvaron tartott állatok esetében még csak-csak ellenőrizhető néhány rendelkezés, panelházak esetében lehetetlen vizsgálni, hogy a törvény által előírt helyet alakították-e ki a kutyáknak, mely a szerdán életbe lépett rendelet szövege szerint kistestű ebeknél tíz, közepes testűnél tizenöt, nagytestű kutyánál minimum húsz négyzetméteres területet ír elő a tartáshoz, de szabályozták többek között azt is, hogy gömb alakú akváriumban, vagy kör alapú kalitkában nem tarthatunk állatot. Az állatvédő szerint egyáltalán nem lenne fontos, hogy milyen alakja van például az akváriumnak, sokkal inkább a méret a fontos. A közel-keleti országokban engedélyezett a gömbakvárium használata, ha annak átmérője minimum egy méteres, így ebben az esetben nagyobb az állat élettere, mint egy jóval kisebb négyszögletűben – magyarázza a Liga kurátora.

„Állattartó-ellenes állatbarát”

Szilágyi úgy fogalmazott, „egyre inkább állattartó-ellenes állatbaráttá kezdek válni”, Magyarországon ugyanis „borzalmas mértékű állattartási kulturálatlanság van”, a gazdák és az állatot nem tartók szinte mindennapos „harcban” állnak egymással. Budapesten több kerületben is problémás a kutyások és kutyátlanok viszonya. Szilágyi szerint az állattartók többsége nem tartja be az etikai normákat és egyáltalán nem tartja tiszteletben embertársait.

A betarthatatlanság ellenére „fontos, hogy lehet büntetni” – mondta Szilágyi. Ez valamelyest visszatartó erő lehet, a bírság minimális összege ugyanis épp a szerdán hatályba lépett módosítás nyomán emelkedett ötről tizenötezer forintra, azonban többszörös jogsértés esetén akár több százezres bírságot is kaphat a felelőtlen állattartó. (Lásd keretes írásunkat.) A probléma azonban abból fakad, hogy a rendőrségen nincs kapacitás arra, hogy panelházakban ellenőrizzék, az állatnak elegendő élettere van-e, a legtöbb kutyatámadás pedig éppen amiatt történik, mert az állat agresszívvá válik a bezártság miatt.

Mivel Magyarországon nincs az állatok tartásának ellenőrzésére specializálódott, hatósági jogkörrel rendelkező szerv, a tulajdonosoknak továbbra sem kell attól tartaniuk, hogy – Amerikához hasonlóan – az állatrendőrség kopogtat majd az ajtajukon, bár lokálisan már szerveződtek civil szervezetek a szabályok betartatására. Az egyik ilyen társaság az Érden és környékén működő Területi Állatvédelmi Őrség. A szervezet egyenruhában, lakossági bejelentésre vonul ki Érden és környékén, a szervezet önkéntesei szorosan együttműködnek a város rendőrkapitányságával. Júliusban 28 esetben riasztották az őrséget szabálytalan állattartás vagy állattámadás miatt – mondta Nyitrai Tamás, a szervezet elnöke, aki szerint a térségben csak ritkán van szükség határozottabb fellépésre, az esetek többségében a figyelmeztetés is elegendő. Az elnök tapasztalatai szerint az állattartók többsége nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal, ebből adódnak a szabálytalanságok.

„Iszonyú bűz terjengett”

Nyitrai szerint az állattartási kultúrának anyagi vonzata is van. Mivel a féreghajtáson és a kötelező védőoltásokon túl az ivartalanítás költsége is több tízezer forintra rúghat, általában ezen igyekeznek spórolni a gazdák. Az összes megkérdezett szakértő egyetértett, hogy jelentős lemaradásunk van a nyugati, fejlettebb országokkal szemben. „Németországban például külön szobát szoktak kialakítani a lakásban tartott kutyának, termetüktől függően” – mesélte az Állatvédelmi Őrség vezetője.

AP / Vadim Ghirda

Megkérdeztünk egy budapesti állatorvost, ő mit tapasztal az állattartók lakásában. Bíró Eszter, a hvg.hu-nak azt mondta, zömmel odafigyelő tulajdonosokkal találkozik, de járt már olyan lakásban is, ahol áldatlan állapotok uralkodtak: „néhány négyzetméteren húsz macskát tartott a tulajdonos, ebből tizennyolcnak valamilyen betegsége is volt. Iszonyú bűz terjengett” – mesélte az állatorvos. Nyitrai szerint megfelelő szervezéssel ki lehetne terjeszteni a lokálisan működő önkéntesek tevékenységét országos szintre. Ez legalább részben megoldást hozhatna a jelenlegi állapotokra.