Ősztől már az ELTE, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, az Eötvös József Főiskola, a Nyíregyházi Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola is a kormány által delegált költségvetési felügyelő felügyelete mellett működhet majd – hasonlóan az ország többi állami felsőoktatási intézményéhez, melyek már korábban „nyakukba kapták” a revizort. Igaz, az érintetteknek egyelőre még nem szóltak arról, hogy ez milyen változást hoz majd az intézmények működésében, de ilyen tisztviselőt leginkább oda szoktak kinevezni, ahol pénzügyi gondok vannak. Itt a jelek szerint nem erről van szó, hanem inkább a szoros felügyeletről (a politikai nyomásgyakorlás lehetősége is felmerült korábban), bár a felügyelők „indokolt esetben” felfüggeszthetik „az intézmények kötelezettségvállalásait".

„Nincs semmilyen konkrét összefüggés az ELTE gazdasági helyzete és a költségvetési főfelügyelő kinevezése között, az egyetem helyzete stabil, ez egy tavaly indított program befejezése” – mondta a hvg.hu-nak Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki szerint a lépés mögött az áll, hogy „a gazdasági tárca kiemelt figyelmet szeretne fordítani a felsőoktatás gazdálkodására”. „Az NGM részéről kezdettől fogva érzékeltünk egyfajta bizalmatlanságot a felsőoktatással kapcsolatban. Újszerű felfogás jellemezte a hozzáállásukat, elsősorban költségvetési intézménynek tekintik az egyetemeket, főiskolákat, amin ’jól rajta kell tartaniuk a szemüket’, nagyrészt ennek tudom be a költségvetési felügyelők kinevezését” – mondta Mezey Barna.

Sok bába közt

Az MRK elnöke szerint ennek oka lehet az is, hogy a felsőoktatás négy különböző minisztériumhoz is tartozik: az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyaránt illetékes; az egyetemek gazdasági főigazgatóit például az NFM nevezi ki, a rektorok elveszítették munkáltatói jogosítványaikat, ami Mezey Barna szerint logikátlan. Ebben a helyzetben „minden érintett igyekszik kiemelt figyelemmel követni a felsőoktatás ügyeit”.

Kiadási sorompó? Egyelőre az egyetemek is találgatják, mit tehet majd a költségvetési felügyelő

Fülöp Máté

„Hogy mivel érdemeltük ezt ki, nem tudom” – mondta Mezey Barna, hozzátéve, azt sem tudják egyelőre, hogy pontosan mivel foglalkoznak majd a felügyelők, milyen jogosultságaik lesznek, ez nem derült ki a jelenlétüket előíró rendelet szövegéből. „Gondolom, ellen kell jegyezniük a tízmillió forint fölötti kifizetéseket, ami egy újabb adminisztrációs szint bevezetését jelenti, vagyis mindenképpen felforgatja egy kicsit az egyetemek életét, de kétségtelen, hogy a szakértelmével egy felügyelő segíthet is az egyetem hatékonyabb gazdálkodásában, ahol már működik ez az intézmény, általában jó a kapcsolat az egyetem vezetésével” – fogalmazott Mezey. Amikor azt firtattuk, hogy a felügyelők kinevezése lehet-e egy, a felsőoktatást érintő megszorítás első lépése, az MRK elnöke azt válaszolta, a 2013-as 23-27 milliárd forintos elvonás már eldöntött tény, ezt nem befolyásolja a mostani kormányrendelet.

Mínusz 40 százalék

„A kormány már korábban jelezte, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében megfelelő rálátást szeretne a felsőoktatási intézmények gazdálkodására, a felügyelők kinevezése ennek a része” – mondta a hvg.hu-nak Gyöngy Otília, a Dunaújvárosi Főiskola gazdasági főigazgatója is. Mint elmondta, részleteket még ők sem ismernek, így azt sem tudják, hogy ki lesz a hozzájuk kinevezett felügyelő, és pontosan milyen jogosultságokkal rendelkezik majd. „Gondolom, a kiadási tételek indokoltságát jogosult lesz vizsgálni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ettől függetlenül megmarad az intézmény gazdálkodási önállósága.

Igaz, az egyetemek gazdasági tanácsába már a felsőoktatási törvény tavalyi módosítása nyomán is négy delegáltat küld a minisztérium. Azt, hogy a felügyelők kinevezése valamilyen felsőoktatási megszorítás első lépése lehet, Gyöngy Otília azért is nehezen tudja elképzelni, mert az olyan kisebb intézményeknek, mint a Dunaújvárosi Főiskola is, az elmúlt években már nagyon lecsökkentek a bevételeik, ebből tovább megszorítani nemigen lehetne.

Sőt, a gazdasági főigazgató abban bízik, hogy a költségvetési felügyelő is segíthet abban, hogy a kormány tisztában legyen az intézmény nehéz anyagi helyzetével. Dunaújvárosban például 40 százalékkal csökkentek a bevételek az elmúlt két évben, emiatt intézményeket kellett összevonni, és egyéb módon racionalizálni a működésüket.

Az LMP ugyanakkor tiltakozott a kormány döntése ellen. Mint közleményükben írják, „extrém pénzügyi helyzetben elfogadható egy csődgondnok jelenléte még olyan autonóm szerveknél is, mint egy önkormányzat vagy egy egyetem. Jelen esetben azonban az intézkedés sokszor nem konkrét gazdálkodási problémák megoldására irányul – bár több intézmény valóban pénzügyi nehézségekkel küzd, éppen a kormányzati megszorítások miatt –, csupán a közvetlen kormányzati ellenőrzést terjeszti ki újabb és újabb szervekre”.