Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője kifejtette: a mostani a negyedik "hőhullám" az idén. Az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott. A harmadik augusztus első hetében volt, míg a jelenlegi augusztus 19-től kezdődő, szám szerint negyedik hőséghullám várhatóan augusztus 25-26-ig, vagyis a hét legvégéig is kitarthat. A jövő hét elején viszont már az egész országban jelentősen visszaesik a hőmérséklet - tette hozzá.

Szeptember első fele az előrejelzések szerint a sokévi átlagnál ugyan kissé melegebb lesz, de tartós hőségre már nem kell számítani - hangsúlyozta a főosztályvezető.

Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa az MTI megkeresésére kifejtette: amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az "hőhullámos" napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot.

A két modell szerint a "hőhullámos" napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog.

Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak - a természetes változékonyság - továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad - emelte ki.

Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog, különösen az évszázad végi 2071-2100 időszakra, amikor a hőhullámok valószínűsíthetően már nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak - tájékoztatott Krüzselyi Ilona.

Nagy Andrea, az OMSZ éghajlati osztályának másik munkatársa azt közölte: hőségperiódusok régebben is voltak, de az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában tárolt idősorokon végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett a leginkább a múlt század eleje óta, s ez a gyakoribb "hőhullámokban" is megnyilvánul. A múlt század elejétől tekintve évente átalagosan 5 nappal több "hőhullámos napot" tapasztalunk Magyarországon.

A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.

Az OMSZ megfigyelései szerint az éghajlat változásával párhuzamosan a komfortklíma, a hőérzet is változik. Az OMSZ-nál folyó kutatások szerint az elmúlt évtizedekben az emberi szervezet számára "meleg terhelést jelentő" napok előfordulási gyakorisága növekedett. Mindeközben a hőmérsékleti szempontból "komfortos napok aránya ha lassú ütemben is, de csökken" - tette hozzá Nagy Andrea.

Az emberi szervezet az ilyen növekvő "meleg stresszt" nehezen viseli. Különösen a veszélyeztetett csoportok (időskorúak, csecsemők, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek) számára veszélyes a növekvő számú hőségperiódus. Ugyanakkor kiemelte: az emberi szervezet a hosszú idejű változásokhoz képes alkalmazkodni, de hozzátette: "ez az alkalmazkodás lassú folyamat".

A tartós hőség miatt szerdára már az egész ország területére másodfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Más kritériumok alapján az országos tiszti főorvos kedd déltől péntek éjfélig másodfokú hőségriasztást rendelt el.