Az Alkotmánybíróság még 2006-ban megfogalmazta azt a követelményt, hogy "a közhatalmat gyakorló intézmények mellett az állami költségvetésből részesülő más intézmények is kötelesek működésüket kellőképpen dokumentálni: a közfeladat ellátásával kapcsolatos tevékenységüket érintő információkat mindenekelőtt le kell jegyezniük, azaz rögzíteniük kell a közérdekű adatokat."  Az Ab-határozat nyomán az Országgyűlés törvényi rendelkezést fogadott el, amely kimondta, hogy a kormány üléseiről hangfelvétel készül – emlékeztetett közleményében Jóri András.

A 2010-ben ennek a helyébe lépő törvény szó szerint átvette a hangfelvétel készítéséről szóló korábbi rendelkezést – tette hozzá a volt adatvédelmi biztos.

Ezután egy kormányhatározat úgy rendelkezett, hogy "a kormány üléséről összefoglaló és a kormány tagjainak kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül". Ez a szabály csupán az ülés végén az összefoglalóhoz szükséges hangfelvételről rendelkezik, azonnali felvételt csak a miniszterelnök engedélyével tesz lehetővé - hangsúlyozta Jóri András. Ezért a kormányhatározat álláspontja szerint ellentétes a vonatkozó törvénnyel, hiszen a felvétel készítését miniszterelnöki engedélyhez köti. Ellentétes az Alkotmánybíróság idézett határozatában foglaltakkal is, hiszen a törvényben és az kormányhatározatban szabályozott összefoglaló nem tekinthető a hivatkozott Ab-határozat szerinti tartalmi dokumentálásnak - írta.

Jóri András felidézte, hogy az ügyben 2010 júniusában a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult, majd, mivel ez nem hozott eredményt, 2011-ben beadványt intézett az Alkotmánybírósághoz. Az Ab az indítványt azzal utasította vissza, hogy "mivel az adatvédelmi biztos jogintézménye a korábbi formájában és ezáltal indítványozói jogosultsága is megszűnt, ezért az Alkotmánybíróság megkereste az indítvány benyújtására jogosult alapvető jogok biztosát, nyilatkozzon, hogy az eljárás folytatását kezdeményezi-e (...) Az alapvető jogok biztosa az eljárás folytatását nem kezdeményezte, ezért az Alkotmánybíróság az (...) indítványt (...) visszautasította".