szerző:
Kovács Áron

Mindössze ötven pár gumicsizmával járult hozzá a Mal Zrt. a vörösiszap-katasztrófa elhárításához az első napon – áll a vádiratban, amelyet hétfőn olvastak fel a Veszprémi Törvényszéken a büntetőper első tárgyalási napján. A tíz ember halálát okozó tragédiát az ügyészség szerint egy nappal előbb jelezni lehetett volna, de a bíróság előtt álló vádlottak egyike még le is tagadta a tűzoltóknak, hogy átszakadt volna a tározó fala. A sértettek kárigénye százmilliókra rúg, a védelem háromezer oldalas szakvéleménnyel készül.

"46 évi munkánk veszett semmibe, és idegileg is kikészültünk. Most is pszichológushoz járunk, nem tudjuk feldolgozni, hogy a saját kezünkkel épített házat elvesztettük" – mondta elcsukló hangon a Veszprémi Törvényszéken Fábián Imréné, a vörösiszap-katasztrófa egyik károsultja. Az asszony úgynevezett polgári jogi igényt terjesztett elő a bíróságon, vagyis azt várja, hogy a hétfőn kezdődött büntetőeljárás végén a vádlottaktól kap kártérítést az elvesztett házáért.

Hasonló igényt többen is bejelentettek hétfőn: egy középkorú férfi azt mondta, szívasztmája lett a vörösiszaptól, és a tüdejében is találtak egy borsónyi foltot, amit ő szintén a 2010. október 4-én történt, tíz ember életét követelő ipari katasztrófa következménynek tud be. Volt olyan sértett is, aki csak egy kérdést akart nekiszegezni a vádlottaknak, de csalódottan kellett tudomásul vennie, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában nincs erre joga.

A vörösiszap-katasztrófa áldozatainak egy csoportját képviselő Magyar György ügyvéd összesen 206 millió forintot követel ügyfeleinek a vádlottaktól. Magyar a hvg.hu-nak azt mondta: a büntetőeljárásból hamarabb számít pénzre, mint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) ellen indított polgári perben, hiszen a vádlottak – mindenekelőtt az elsőrendű vádlott B. Zoltán, a Mal korábbi vezérigazgatója, az egyik tulajdonos fia – zárolt vagyona fedezetet jelent erre.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

Utóbbi perbe egyébként az ügyvéd az államot is be akarja vonni alperesként, mert úgy látja, az éppen "lenyeli" az alumíniumipari céget. A környezetvédelmi hatóság 135 milliárdos bírságot szabott ki a Malra, ennek fedezetéül pedig legfeljebb a cég részvényei szolgálhatnak. Az állam egyébként maga is polgári igényt jelentett be a perben, vagyis a vádlottaktól várja a védekezés és helyreállítás egyelőre még pontosan meg nem határozott költségeinek megtérítését.

Alábecsülték a katasztrófát

A Veszprém Megyei Főügyészség idén januárban emelt vádat a Mal Zrt. volt vagy jelenlegi munkavállalói ellen, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás, illetve hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A vád szerint a vádlottak részben az üzemeltetés során nem tettek meg minden elvárhatót, illetve a katasztrófa után nem segítették annak elhárítását.

Azt a vádiratban az ügyészség is elismeri, hogy a X. kazetta falának átszakadása összetett folyamat: eleve rossz helyre tervezték a tározót az 1980-as években, annak bizonyos részei nem racionálisan voltak megépítve. A tragédiához hozzájárult az is, hogy a 2010-es évben nagyon sok eső esett, de kellett hozzá a vádlottak mulasztása is: túl sok víz volt a X. kazettában, 4,4 méter magasan állt a vörösiszapon, ráadásul 2009 után egyáltalán nem semlegesítették az erősen lúgos anyagot, ami kikezdte a tározó alatti agyagréteget.

Merénylet az ősi kincsért

Nem mindenki hiszi el, hogy emberi mulasztás okozta a katasztrófát. Hétfőn például megjelent a bíróságon egy, önmagát sértettnek nevező férfi, aki szerint az egész tárgyalás csak színjáték, valójában nem ipari baleset, hanem szándékos tömeggyilkosság történt, vagyis felrobbantották a tározó gátját. A férfi egy Bakony-térképen berajzolt vonalakkal próbálta megmagyarázni a hvg.hu tudósítójának, hogy valakik "átépítették a Kárpát-medencét", a merénylet pedig azért történt, hogy kirabolhassák a kolontári templomdombot, ahol valamilyen ősi kincset tartottak. "Itt jár a vatikáni különgép, épp aznap, amikor jött Orbán Viktor is" - mondta a férfi, akit a biztonsági őrök nem engedtek be a tárgyalásra.

A Mal vezetői azzal is bűncselekményt követtek el, hogy a már lezárt kazettákban lévő, kiszáradt vörösiszap tárolására kértek engedélyt, nem pedig a X. kazettában lévő, lúgos (13,3 pH-jú) vízre, ami veszélyes anyagnak minősült volna. A veszélyes hulladéknak pedig sokkal biztonságosabb, megfigyelőrendszerekkel ellátott tározót kellett volna építeni. A jogszabály szerint magának a Mal Zrt.-nek kellett volna bejelentenie, hogy veszélyes üzemet működtet. A másodrendű vádlott, D. József viszont azt jelentette a hatóságoknak, hogy nem dolgoznak veszélyes anyaggal.

A több mint négy órán keresztül felolvasott vádirat szerint a harmad- és a nyolcadrendű vádlott vizsgálta felül utoljára az üzem katasztrófavédelmi tervét, amely jelentősen alulbecsülte egy gátszakadás lehetőségét, amelyről azt tartották, hogy csak földrengés vagy terrortámadás esetén következhet be. A katasztrófavédelmi terv ugyanakkor alábecsülte a gátszakadás következményeit is, nem számolt például azzal, hogy az iszap elérheti Devecser városának lakott részeit, így nem voltak védőgátak, illetve hatékony riasztási rendszer sem.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

Az ügyész a vádiratban külön kiemelte, hogy a Mal felelős munkavállalói a gátszakadás után nem riasztották az érintett településeket, nem segítették a kárelhárítást, az elsőrendű vádlott, B. Zoltán a Mal korábbi vezérigazgatója pedig közvetlenül a katasztrófa után azt nyilatkozta, hogy a vörösiszap ugyan lúgos anyag, de nem annyira maró, hogy veszélyes legyen.

Őrült telefonálás

A katasztrófát a vád szerint már egy nappal korábban előre lehetett volna látni abból, hogy a szivárgó vizet elvezető szivattyúk folyamatosan dolgoznak. Megállítani a gátszakadás folyamatát már nem lehetett volna, de fel lehetett volna készüli rá. A katasztrófa napján először P. Sándor 14. rendű vádlott észlelte, hogy túl sokáig mennek a szivattyúk, pedig nem is esett az eső akkoriban. Ezután elment az áram a szivattyútelepen, hiszen ekkor borult ki a töltés oldala, elsöpörve a villanyoszlopokat is. A katasztrófa után a vádlottak közt eszeveszett telefonálgatás kezdődött, amit a vádirat részletesen, percről perce tartalmaz, így jól rekonstruálható, ki mikor és kitől tudta meg, mi történt. A vádlottak kifelé ugyanakkor nem jeleztek, csak az ajkai vasútállomást értesítették, hogy állítsák le a Devecser felé közlekedő vonatot (ez sikerült is, így nem siklott ki a mintegy kétszáz embert szállító vonat). Késve ugyan, de értesítették a környezetvédelmi hatóságot.

A katasztrófáról a hatóságokat először egy rendőr értesítette, aki Devecserből Ajka felé autózva látta meg a vörösiszapfolyamot, és azonnal hívta az ügyeletest. A tűzoltóknak is a rendőrök szóltak, mire az ottani ügyeletes felhívta a 13. rendű vádlottat, aki viszont tagadta, hogy katasztrófa történt volna. A vádirat szerint a Mal Zrt. vezetői és dolgozói maguk semmit nem tettek azért, hogy csökkentsék a károkat, először csak 50 pár gumicsizmát küldtek Kolontárra és Devecserbe.

3000 oldalas szakvéleménnyel készül a védelem

Bánáti János, az elsőrendű vádlott védője – a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – a tárgyalás szünetében a hvg.hu kérdésére azt mondta: a vádirat hangzatos ugyan, alaposnak tűnik, de szerinte elkapkodott, a tárgyalás során pedig le fogják söpörni az állításait. Az ügyvéd kifogásolta, hogy a nyomozás során nem adtak lehetőséget az érdemi védekezésre, például nem nyújthattak be saját szakértői véleményt, illetve nem kérdezhettek a hatóság szakértőitől.

Megkezdődött a büntetőper Veszprémben
©

Most a bíróságon arra készülnek, amire a rendőrség nem adott lehetőséget: háromezer oldalas szakértői véleményt akarnak benyújtani, B. Zoltán pedig projektorral fogja bemutatni a cég és a technológiai működését. Bánáti szerint a vádlottak számára az a leginkább bántó, hogy az ügyészség állítja: nem tettek semmit a katasztrófa után a károk enyhítéséért. Bánáti azt mondta: a vádlottak legfontosabb feladata az volt, hogy a katasztrófa után leállítsák az üzemet, amivel megelőztek egy még nagyobb katasztrófát.

A bíróság nem abban a sorrendben hallgatja meg a vádlottakat, ahogy a vádiratban szerepelnek. Elsőként a katasztrófát észlelő P. Józsefet kérdezik ki, az elsőrendű vádlottra csak leghamarabb pénteken kerül sor, utolsóként – várhatóan októberben – a kilencedrendű vádlott, a német állampolgárságú Martin R., a Mal korábbi üzemeltetési igazgatója tesz vallomást. Ez után kezdődik csak a bizonyítás, illetve a tanúk meghallgatása, ami várhatóan több hónapot vesz majd igénybe, így egyelőre becsülni sem lehet, mikorra várható ítélet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Még rosszabbul érezhetik magukat a hőhullámban az allergiások

Még rosszabbul érezhetik magukat a hőhullámban az allergiások

Mióta érv a gyerekvállalásra az emberiség kihalásától való félelem?

Mióta érv a gyerekvállalásra az emberiség kihalásától való félelem?

A szocialisták szerint is meg akarják szüntetni a nyugdíjasok szociális üdültetését

A szocialisták szerint is meg akarják szüntetni a nyugdíjasok szociális üdültetését

Megerősítené a gazdaságot a klímaváltozás elleni harc – vezette le a Nobel-díjas közgazdász

Megerősítené a gazdaságot a klímaváltozás elleni harc – vezette le a Nobel-díjas közgazdász

Szombaton legálisan lehet strandolni a Római-parton

Szombaton legálisan lehet strandolni a Római-parton

A kormány a Gruevszki-találkozóról: Eddig is így volt, ezután is így lesz

A kormány a Gruevszki-találkozóról: Eddig is így volt, ezután is így lesz