Jogerősen elmarasztalt rendőrt neveztek ki kapitánynak

Jogilag nem támadható, de emberileg megkérdőjelezhető, hogy jó döntés volt-e Dunakeszi rendőrkapitányának megtenni Tóth Csabát, akinek büntetőjogi felelősségét hivatali visszaélés elkövetése miatt jogerősen kimondta a bíróság (két év próbára bocsátották 2003-ban), de mára mentesült az azzal járó következmények alól. Tóth Csaba 1999-ben a kistarcsai rendőrőrs vezetője volt. Helyettese részegen karambolozott egy Suzuki-szalontól parancsnoki használatra kölcsönkapott autóval, amely a baleset következtében totálkáros lett. Lapértesülések szerint Tóth Csaba a baleset után megpróbálta beosztottját megmenteni a felelősségre vonástól, ám a szerencsétlenség egyik tanúja jelezte ezt a rendőrség belső ellenőrzési szolgálatának. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának munkatársai az érintettektől vérmintát szereztek, és kiderült, hogy nem a parancsnok-helyettes, hanem valaki más adott vért a baleset után.

Az eljárás az ügyészségi nyomozóhivatalhoz került, ahol Tóth Csabát meggyanúsították a hivatali visszaéléssel, majd a Budakörnyéki Bíróság is elmarasztalta a rendőrt. Tóth korábban ezt azzal magyarázta, hogy a bíróság úgy gondolhatta, hogy neki tudnia kellett volna arról, ki volt ott a vérvételen, mert a papírokat ő töltötte ki, s ő vitte orvoshoz a helyettesét.

Enyhe jogkövetkezmény

A próbára bocsátással Tóth Csaba nem vált büntetett előéletűvé (három évet is kaphatott volna egyébként). Az enyhe ítéletet rendőrségen azzal magyarázták, hogy házon belül nem indult etikai eljárás a parancsnokkal szemben, illetve, hogy mindez szolgálati időn kívül történt, és hogy Tóth a gödöllői kapitányság élére kerülhetett 2005-ben megbízottként, majd később kapitány-helyettesként tevékenykedett.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) szerint a bíróság nem ítélte el Tóth Csabát, aki „a kapitányságvezetői megbízásához szükséges valamennyi feltételnek maradéktalanul megfelel, a kinevezési jogkört gyakorló bizalmát bírja.”  A parancsnok büntetőjogi felelősségét megállapító bírói döntés határoztának számát megküldtük a PMRFK számára, azt követően újabb választ nem kaptunk.

A rendőrség egyébként azt közölte, hogy Tóth Csaba munkájával kapcsolatban kifogás nem merült fel, „parancsnoki feladatait lelkiismeretesen, szakmai alázattal látta el” többek között a Gödöllői Rendőrkapitányság helyettes vezetőjeként. „Munkája elismeréseként több alkalommal részesült jutalomban, soron kívüli előléptetésben, valamint rendőrségi tanácsosi címet kapott.”

Jogilag rendben, erkölcsileg támadható

A hvg.hu-nak volt és jelenlegi rendőrök egyöntetűen azt mondták, nem szerencsés, ha ilyen „előéletű” embert tesznek meg parancsnoknak, mert ez élete végéig elkíséri, és a beosztottak szemében visszatetszést kelthet az ügy, mondván, hogy felettesüknek akkor elnézték azt. Ugyanakkor mindenki úgy vélte, a mentesülés azt jelenti, hogy annak letelte után az emberre úgy kell tekinteni, mintha semmi nem történt volna, priusza nincs.

Azonnal elbocsátották azokat a rendőröket és büntetőeljárás is indult velük szemben, akik a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatán megbuktak. A vétkesek között akadt olyan ügyeletes tiszt, aki telefonon bűncselekményről kapott bejelentést, de nem intézkedett. Akadt olyan rendőr, akit egy tilos helyen parkoló autóhoz küldtek ki, ő azonban azt jelentette, nem történt szabálysértés. Megbukott a korrupciós teszten az a rendőr is, aki egy bűncselekmény helyszínéről pénzt vitt el.

Kettős mérce kerülésének a fontosságát hangsúlyozta a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára, Pongó Géza. Szerinte Dunakeszi kapitánya esetében a jogszabályok lehetővé teszik vezetőként való megbízását, hiszen mentesült a jogkövetkezmények alól. Ugyanakkor – jegyezte meg az FRSZ vezetője – a végrehajtó állomány esetében kisebb súlyú bűncselekmény elkövetése esetén a rendőrt eltávolítják a testülettől, vagy előmenetelét az ügy visszaveti. „A szakszervezet azt szeretné, ha egyenlően mérnének mindenkit. A belügyi vezetés elvárása, hogy a parancsnok legyen feddhetetlen. Ezzel mi is egyetértünk, és jónak tartanánk, ha a gyakorlatban is ez érvényesülne” – közölte Pongó Géza.