Múlt hét kedden kezdődött meg az új földtörvény parlamenti vitája, mely alapjaiban tervezi átszabni a hazai földtulajdon-szerzést és birtokrendszert. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter expozéjában kijelentette, hogy a termőföld nemzeti kincs, "megélhetésünk alapja", a törvény véget vet majd annak az "1100 éves vitának", hogy kié legyen a föld. A tárcavezető hozzátette, hogy ingatlanbefektetők, magyar és külföldi spekulánsok, valamint azok a nagybirtokosok sem vásárolhatnak majd földet, akiknek már sok van.

Az új törvénytervezet egy fontos momentummal szinte egyáltalán nem foglalkozik: a termőföld ipari célú hasznosításával. Az ipar kirekesztése a földtörvényből felveti annak kérdését, hogy a kormány miként szeretne termelő beruházásokat létrehozni, ha azok helyszínének nem enged teret.

Nem a szabályozás hiányosságait pótolnák

Magyarország egyik legjelentősebb természeti erőforrása a termőföld. Ezért természetes törekvés az, hogy e kincs megfelelően erős jogi védelemben részesüljön. A földtulajdon szabályozásának megújítása időről időre szükségessé válik, azonban ezen változásokat mindig érdemes körültekintően átgondolni. "Nem vitatható, hogy a termőföld tulajdonának átruházását, használatát, hasznosítását szigorú szabályokhoz kell kötni. Az új földtörvény tervezete azonban kizárólag a termőföld mezőgazdasági célú használatára, hasznosítására fókuszál, az ipari célú hasznosításra nem kínál megoldást"– mutatott rá a probléma lényegére Kotsis Róbert a  DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda ingatlanjogásza.

A jelenleg hatályos szabályozás – amely számos előremutató rendelkezést tartalmaz, mint például a beruházási terület jogintézményének bevezetése a közelmúltban –, sem tekinthető maradéktalanul iparbarátnak. A hatályos szabályozás egyik legjelentősebb hiányossága, hogy a zöldmezős beruházások elindításának problémáit a termőföld művelés alóli kivonásának szabályait lazítva próbálja orvosolni, és nem az érintett termőföld területek kivételes megvásárolhatósága révén.

Ipari parkok: szó sem lehet róla

A zöldmezős beruházások alapvetően ipari parkokban valósulnak meg, kialakításuk legnagyobb kihívása a hatályos törvény alapján is a termőföld adásvételének rendkívül szigorú szabályozásából ered, hiszen annak tulajdonjogát alapvetően ma is csak magánszemély, a magyar állam, önkormányzat vagy közalapítvány szerezheti meg. Az ipari park cím megszerzése rendkívül összetett, idő- és költségigényes folyamat, számos hatóság engedélyének, hozzájárulásának a beszerzését is igényli. Emellett feltételezi az érintett önkormányzat és az ipari park befektetőjének megfelelő együttműködését, hiszen a település rendezési tervében is ipari területté kell minősíteni az érintett helyszínt, majd a címet a vonatkozó pályázat alapján a nemzetgazdasági miniszter ítéli oda.

A kecskeméti Mercedes-gyár. Hasonló zöldmezős beruházások az új földtörvény alapján - ha változatlan formában elfogadják - alig lehetnek majd?

MTI / Ujvári Sándor

A parlament elé terjesztett tervezet egyik orvosolandó hiányossága Kotsis szerint, hogy az új földtörvény az iparfejlesztési célokat jelenlegi formájában nem tudja biztosítani, hiszen a tervezet szerint termőföld tulajdonjogát alapvetően csak földműves szerezheti meg, művelési kötelezettségvállalással. Az új szabályozás oly mértékben koncentrál a mezőgazdasági célú használatra, hogy egyáltalán nem kezeli a termőföld-vásárlás, felhasználás egyéb, a magyar gazdaság szempontjából ugyancsak jelentős formáit. Amennyiben a jogszabályt a jelenlegi formájában fogadják el, az új zöldmezős beruházások elindulása erősen kétségessé válhat.

Számos nagyberuházás jött létre az elmúlt időszakban ilyen zöldmezős jellegű fejlesztések révén – gondoljunk csak a kecskeméti Mercedes fejlesztésre, vagy az elmúlt években a vidéki nagyvárosok köré települt ipari és logisztikai központokra –, amelyek már sikeresen bekapcsolódtak a termelésbe, munkahelyeket teremtve a vonzáskörzetükben élőknek, emelte ki a DLA Piper ingatlanjogásza.

Nem feltétlenül a földtörvényben kell a zöldmezős beruházásokat szabályozni

Egy neve elhallgatását kérő, az agrárszektort szabályozói oldalról is jól ismerő szakértő a hvg.hu-nak elmondta: nem feltétlenül probléma, hogy nem szerepel külön utalás az iparra a földtörvényben, mivel azt más helyeken szabályozzák (földvédelmi törvény, építésügyi törvény). Az agrárpolitikai célokkal, melyeket az Alaptörvényben és a Darányi Ignác-tervben is lefektettek, ugyanakkor az irány teljesen összhangban van, a termőföld nem bővíthető mennyiségű, vagyis ameddig lehetséges, addig a leggyengébb minőségű termőföldeket kell bevonni a zöldmezős beruházásokba.

Kisül a szem: nem marad hely az ipari parkoknak?

Fülöp Máté

Probléma keletkezhet ugyanakkor az eladásnál az új tervezet értelmében. Az új földtörvény koncepciója szerint földműves csak földművesnek adhatna el termőföldet, vagyis az ipari célú beruházók és cégek teljesen ki lennének zárva a földszerzésből. A koncepció értelmében, aki mégis zöldmezős beruházást szeretne létesíteni saját földterületen, annak meg kell egyeznie az érintett gazdával, hogy még az eladás előtt kezdeményezze a termőföld művelés alól történő kivonását. Ez rendkívül megbonyolítaná az eljárást, nehezen lehetne ilyen területekhez hozzájutni a szakértő szerint. Mivel ugyanis szétaprózottak a területek, több tulajdonossal kell egyezkedni, amikor meg kell vásárolni a területet, így hosszadalmas és legtöbbször kivitelezhetetlen az eljárás.

Ellehetetlenülnének a zöldmezős beruházások

Alapvetően az a probléma, hogy ez a törvénytervezet ellehetetleníti a zöldmezős beruházásokat – mondta a hvg.hu-nak Birizdó Imre, a zöldmezős beruházások megvalósításában közreműködő Ipari Projekt Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte - bár a tervezetet mindenki elolvashatta az interneten - velük senki sem egyeztetett a földtörvényről. Az ügyvezető igazgató becslése szerint a következő 10 évben elég lenne 10 ezer hektárnyi terület, ahol zöldmezős beruházást lehetne megvalósítani, mivel egy-egy projekt átfutása igen hosszadalmas, és befektetőket is kell találni az érintett területekre. Vagyis nem beszélünk rendkívül hatalmas termőföld területről, melyet ipari tevékenység céljára fel kellene szabadítani.