Nem felezi meg a kormány a bankadót 2013-ban, és a duplájára, 2 ezrelékre emelik a tranzakciós adót - jelentette be Matolcsy György szerdán. Az újabb lépésekről az után döntött a kormány, hogy az EU szerint a két hete bejelentett korábbi csomag várt eredményei nem elegendőek.

A bankadó megtartásából 72 milliárd, a tranzakciós adó emeléséből 90 milliárd többletbevételre számítanak. Harmadik lépésként a tranzakciós adót a Magyar Államkincstár esetében is megduplázzák, így ettől az intézménytől 80 milliárdra számítanak. A bankadóból 144 milliárdos bevételt vár Matolcsy.

Negyedik lépésként változik a helyi iparűzési adóalap számítása is: az adott vállalkozás árbevételének 80 százalékáig vonhatják le az eladott áruk beszerzési értékét. Matolcsy szerint a kormány nem akarta ezt meglépni, de az EU közgazdaságilag hibás magatartása miatt mégis szükség lesz rá. Ebből 35 milliárdos többletbevételre számítanak. Az intézkedés a miniszter szerint döntő mértékben a nagykereskedőket, kisebb mértékben pedig az energiaszektort érinti.

Matolcsy György mai bejelentésén

Fülöp Máté

Az ötödik lépés, hogy bevezetik a közműadót is a föld alatt lévő vezetékekre, csatornákra, nemcsak Budapesten, hanem minden nagyobb településen. A külföldi tulajdonú szolgáltatócégeket terhelő intézkedésből 30 milliárdos többletbevételt várnak. A cafeteria esetében az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra emelkedik. "Ez érzékeny terület. A vonzó előny itt csökken, de nem tűnik el" - mondta Matolcsy.

Hetedik lépésként a NAV már korábban bejelentett beszedési hatékonyság-növelő programjának részeként 60 milliárdra számítanak abból, hogy 2,5 millióig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés folyik majd az adóhatóságnál. Korábban ez 10 millió, majd 5 millió forint volt. Ez a miniszter szerint nagymértékben javítja az adóbeszedés hatékonyságát és a gazdaság fehérítését.

A lépések a multikat érinthetik leginkább

A nyugdíjakat, a közszféra béreit nem csökkentik, illetve a miniszter szerint nem tesznek egyéb olyan lépést, amit az EU követelt. Ezek fájdalmas lépések, amelyeket azért kell megtenni, hogy végleg kikerüljünk a túlzottdeficit alól - tette hozzá Matolcsy. A fizetésekre, nyugdíjakra, szociális ellátásokra és EU-s forrásokra nem vonatkozik a tranzakciós adó sem az államkincstárnál - tette hozzá a kormányszóvivő.

Az újabb intézkedéseket Olli Rehn EU-biztosnak is megküldik és tájékoztatják az IMF-et is. Matolcsy szerint az újabb lépéseknek köszönhetően a hiány biztosan 3 százalék alatt marad és ha jövő év közepére kiderül, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít jövőre, akkor ki kell kerülnünk a túlzott deficit alól. "Akkor a tanárok béremelésének kérdéséről is lehet beszélni" - tette hozzá.

"Jövő év közepén nézzük meg, hogy kinek lett igaza. Ha közben megfosztanak minket a kohéziós alapoktól, akkor bármennyire is lehet igazunk, ez a pénz már elveszett volna" - mondta a miniszter. "Nagyon reménykedünk, hogy az EU változtat az álláspontján" - mondta Matolcsy, aki hozzátette, nem nagyon ismer olyan kormányt, amelyik ilyen gyorsan és határozottan képes válaszolni az EU felhívására.

Matolcsy szerint egyértelmű, hogy a lépések döntő többsége, 90 százaléka a nagy multinacionális, külföldi tulajdonú cégeket érinti. "Nem fogják áthárítani, gondoljunk csak a pénzügyi tranzakciós illetékre. Két ezreléknél például nagy verseny lesz: hogy ki hárítja át és ki nem, a bankok versenyeznek majd" - tette hozzá.

Érzelmi alapon elégedetlenkedhet az EU

Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt van, mégpedig kétszeres alatt - mondta Matolcsy György. Szerinte mindkét eljárás a 2004-2010 közötti időszakhoz kapcsolódik. "Súlyos dolog. Akár 1000 milliárdot is megvonhatnak több év alatt tőlünk Magyarország számára fenntartott kohéziós alapjaiból. Elszánt törekvése volt a kormánynak 2010-től, hogy ebből kikerüljünk. Persze nem vagyunk egyedül: másik 21 tagállam is hasonló cipőben van" - mondta a miniszter.

A kormány megítélése az, hogy a két korábbi intézkedés elégséges ahhoz, hogy jóval 3 százalék alatt legyen a hiány idén és jövőre is. Az EU ezzel nem értett egyet - mondta Matolcsy. Az EU-tól október 15-én jött a hivatalos jelzés, hogy a kormány által eldöntött intézkedési sorozat ellenére Magyarország költségvetési hiánya 2013-ban 3,7-3,9 százalék lenne. Ezzel ők nem értenek egyet. Matolcsy azt mondta, közgazdaságilag nem megalapozott és elhibázott az EU véleménye.

A miniszter szerint a pénztárgépek NAV-hoz való bekötésével megcélzott 95 milliárdos bevételt nem ismerte el az EU. Az unió szerint amit a bolgárok meg tudtak tenni, azt mi nem tudjuk, de ezzel mi nem értünk egyet - mondta Matolcsy. A 397 milliárdos egyenlegjavító intézkedések kétharmadát vette csak figyelembe az EU Matolcsy szerint.

"Valami érzelmi alapja van ennek az egésznek az EU felől. A rossz szájíznek kell eltűnnie, hogy nyolc éve túlzottdeficit-eljárás alatt voltunk. Félig eljutottunk, és az út másik felét kell megtennünk" - mondta Matolcsy.

Két hete jelentették be az előző csomagot

Az Origo a mai bejelentés előtt azt írta, hogy az újabb lépésekre azért lehet szükség, mert az EU szerint a kormány túlbecsülte legutóbbi csomagjának várható eredményeit és napokon belül döntenie kell, honnan szed össze 150-200 milliárd forintot, ha nem akar uniós pénzektől elesni. A másfél hete bejelentett korábbi csomag több tételét is alaposan felülbecsülték az Origo szerint, így például a pedagógusi életpályamodell elhalasztásától várt megtakarításokat.

Matolcsy a korábbi csomag bejelentésekor

Stiller Ákos

Hivatalosan az Európai Bizottság csak november 7-én mond nyilvános véleményt a csomagról, ám az IMF már átszámolta a kiigazító csomagot. Az Origo azt írta, hogy a bizottság kevesli a kormány intézkedéstervét. Úgy látják, a 2,2-ről 2,7 százalékra növelt deficitet sem lehet elérni, ezt meg is üzenték a kormánynak. A portál hozzátette, Orbán Viktortól azt várták, hogy rövid időn belül újabb intézkedésekkel egészítse ki a másfél héttel ezelőtt bemutatott akciótervet.

Matolcsy október 5-én jelentette be a hétpontos, 397 milliárd forintos intézkedéscsomagot a túlzottdeficit-eljárás felfüggesztése érdekében. Ennek egyik lépéseként 55 milliárdot takarítanának meg az EU-pályázatok önrészén, illetve csökkentenék a bürokráciát, mert vannak olyanok, akik egyszerre kapnak bért és nyugdíjat is. A közszférából nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új alkalmazottakat. Az iskolák átvételével és a járások kialakításával összesen 22 ezer fővel csökken a közszféra, mindez 30 milliárd forintos megtakarítást jelent - mondta akkor Matolcsy.

Nem elég, ha bekötik a NAV-hoz?

Fazekas István

Várhatóan elhalasztják továbbá a tanárok béremelését 2014 januárjára, amitől 73 milliárd forintos javulást várnak a költségvetésben. Bevezetik a segélyplafont is. Matolcsy erről annyit mondott, a cél az, hogy a 47 ezres közmunkabérnél ne legyen nagyobb a segély összege. A kormányzati portálon megjelent írásos anyagban az olvasható, hogy a segélyplafon "nettó közfoglalkoztatási bér lehet", ami jelenleg 47 ezer forint. Ez 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelent.

A korábban bejelentett intézkedések között a pénzügyi tranzakciós illetéknél is emeltek néhány tételt. Az MNB-re kivetett tranzakciós adót kivették a költségvetésből, ám ezt a bevételt máshol pótolni kell. Ezért a Magyar Államkincstár további 30 milliárd forintot kell befizessen az eddigi 10 milliárd mellett. Emellett több adót kell fizetni, ha bankautomatából veszünk fel pénzt. Az eddigi 1 ezrelék helyett, 3 ezreléket kell fizetni.

Az október elején bejelentett tervek szerint kiterjesztenék a fordított áfát is a sertéskereskedelemre, és az áfaelkerülés visszaszorítása érdekében összekötnék a pénztárgépeket a NAV-val. Emellett eltörlik a társadalombiztosítás plafonját és idén 133 milliárdot zárolnak a kormányzati intézményeknél.