szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Három hónapos felkészülési időszakot követően április elsejétől követhetnék a gyógyszerészek a betegek egyes vényköteles gyógyszereinek kiváltását - mondta Cserháti Péter, az egészségügyi államtitkárság egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára, szombaton, Budapesten a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) konferenciáján.

Ennek bevezetése a Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által november 10-én az Országgyűlésnek benyújtott újabb egészségügyi salátatörvény-javaslatban szerepel. A javaslat értelmében - amennyiben a beteg nem tesz külön tiltó nyilatkozatot - taj-száma alapján a gyógyszer és betegbiztonság javítása érdekében a gyógyszerész jogosult lenne lekérdezni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisából a beteg korábbi vényköteles gyógyszerelésére vonatkozó adatait, úgy mint a gyógyszerkiváltás ideje, kiváltott gyógyszer neve, mennyisége. Cserháti Péter ismét kiemelte, hogy a szexuális úton terjedő betegségek, illetve a mentális és viselkedészavarok kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozóan a gyógyszerész nem lesz jogosult az adatok megtekintésére.

A helyettes államtitkár előadásában felvázolta a gyógyszerpolitika aktuális helyzetét, az elmúlt időszak jelentősebb intézkedéseit. Ezek közül kiemelte például, hogy a betegegyüttműködés tekintetében egyelőre az analóg inzulinok tekintetében történt előrelépés. Az analóg inzulin felírhatóságát a beteg laboreredményeinek függvényében egy, a szakmával közösen megállapított célértékhez kötötték. Utalva az ezzel kapcsolatos ellenhangokra az államtitkár kiemelte, hogy a betegegyüttműködés, az amit életmódjára való odafigyeléssel saját állapotának érdekében tehet a beteg, a saját érdekét szolgálja. "Az ő szemükről, az ő lábukról van szó" - fogalmazott Cserháti Péter.

Cserháti Péter beszélt továbbá arról a csütörtökön bejelentett döntésről is, amely értelmében a jövő év harmadik negyedétől lesz elérhető az úgynevezett patikaalap, amely elősegíti, hogy a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek a gyógyszertárak többségi tulajdonosaivá váljanak, továbbá hogy a patikák stabilizálása érdekében január elsejétől bevezetik a gyógyszertári szolgáltatási díjat is. Ennek célja többek között a magyarországi gyógyszerfelhasználás hatékonyságának és biztonságának javítása, a betegtájékoztatás fokozása, a párhuzamos gyógyszerszedéssel járó kockázatok felmérése és a mellékhatások felderítése.
 
A helyettes államtitkár elmondta, hogy az adatok szerint a gyógyszerek dobozonkénti térítési díja átlagosan 722 forintról 612 forintra csökkent. Így ha a betegek az azonos hatóanyagú készítmények közül a preferált - vagyis olcsóbb - gyógyszert választanák, éves szinten 12-15 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni a betegek gyógyszerköltésében. Szólt arról is, hogy a nehéz nemzetközi és magyarországi gazdasági helyzet ellenére Magyarországon fennmaradt a gyógyszerellátó rendszer folyamatossága, gyógyszerellátás tekintetében súlyos probléma, hiány nem alakult ki.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke azt mondta: reméli, hogy a patikaalap segítségével sikerül végre lezárni a patikák gyógyszerészi tulajdonlásának hosszú évek óta húzódó vitás helyzetét. A gyógyszertári szolgáltatási díjról pedig azt mondta, az ehhez kapcsolódó gyógyszertári többletszolgáltatás is a betegek érdekét szolgálja. A gyógyszerészi kamara elnöke kiemelte: reméli, hogy hosszú távon ezáltal erősödik a betegek gyógyszerészekkel való együttműködése, s a betegek gyógyszerszedése biztonságosabbá válik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!