A felsőoktatási alapképzésben eltörlik a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmarad a létszámszabályozás az Országgyűlés hétfő késő esti döntésével. A szakminiszter évente szakonként határozza meg, hogy mely képzéseken vehető igénybe ösztöndíj vagy részösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet, illetve miniszteri határozat állapíthatja meg.
A miniszterelnök először a hvg.hu-nak beszélt arról szombaton, hogy a jövőben nem lesznek keretszámok. Később videoüzenetben fejtette ki elképzelése részleteit.
A parlament hétfőn este előbb a költségvetési bizottság erről szóló javaslatát, majd a jövő évi büdzsét megalapozó törvénymódosításokat is elfogadta. Az Országgyűlés 260 kormánypárti szavazattal, 60 ellenzéki nem ellenében fogadta el a költségvetést megalapozó törvénymódosításokat.
Megszűnik a kormány hatásköre az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatói létszám – vagyis a keretszámok – meghatározására. A felsőoktatás kormányszintű szabályozásának feladata továbbra is a szakminiszter felelőssége marad, ugyanakkor ez nem a hallgatói létszámok elosztásában nyilvánul meg, hanem a rendelkezésre álló támogatási formák, illetve az előírt minimális felvételi követelmények meghatározására vonatkozik.
A miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely szakokon vehető igénybe állami ösztöndíj, illetve részösztöndíj.
A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet szabályozza majd, azt pedig miniszteri határozat, hogy az egyes szakok állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott képzésére milyen pontszámmal lehet bekerülni.
A szabályozás megteremti annak a lehetőségét, hogy a miniszter évente és szakonként is egyensúlyt teremtsen a jelentkezői igények, az állam és a piac elvárásai és a költségvetés lehetőségei, valamint a felsőoktatástól elvárt minőségi feltételek teljesítése között – áll a javaslat indoklásában. Ugyanakkor a mesterképzésben részben megmarad a létszámszabályozás.
