Az ország bűnügyi fertőzöttsége 2010-hez képest csak egy százalékkal növekedett ugyan, 2009-hez viszonyítva azonban 13 százalékos az emelkedés. Míg a gazdasági krízis első teljes évében (2009) összesen 394 ezer bűntettet és vétséget regisztráltak a hatóságok, 2011-ben már 451 ezer ilyen deliktumot jegyzett fel a hazai kriminálstatisztika.
A növekvő számú bűncselekményt a múlt évben kevesebben hajtották végre, mint két évvel ezelőtt: 2010-ben 123 ezer, tavaly 113 ezer gyanúsított ellen indult eljárás.
A Btk.-ba ütköző relatíve legtöbb illegális cselekményt nógrádi, szabolcsi, borsodi, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyei személyek hajtották végre, ám nem feltétlenül odahaza, s még csak nem is okvetlenül a saját megyéjükben. A fővárosban ismertté vált bűntényeknek például közel a fele 2011-ben nem budapesti illetőségű gyanúsítottak számláját terhelte.
Ugyancsak viszonylag magas a más vidékről érkező elkövetők száma a kelet-magyarországi régió központi térségében, Hajdú-Bihar megyében is. A törvényekkel szembehelyezkedő lebukott helyi személyek aránya a fővárosban például csak feleakkora volt tavaly, mint Salgótarján, Nyíregyháza, Miskolc és Szolnok térségében.
Ez utóbbi északkeleti körzetekben minden 65-70. személy ellen folyt büntetőeljárás, Budapesten minden 120. személy járt hasonló cipőben a nyomozó szervek adatai szerint. Az ország nagyobb területi egységei közül relatíve a legkevesebb bűntény – immár nem először – Békés megyében történt 2011-ben. Viszonylag csendes éve volt tavaly kriminalisztikai értelemben Bács-Kiskun, Vas és Tolna megyének is.
A másik végletet Hajdú-Bihar, Fejér, továbbá a főváros (s a balatoni turizmusnak tulajdoníthatóan) Somogy jelentette, ahol százezer helybelire több mint kétszer annyi „balhé” jutott, mint például a békés Békésben.
Országos szinten és hosszabb távon viszont a bejelentett betörések száma 1991 és 2010 között 110 ezerről 45 ezerre, az ismertté vált lopásoké 310 ezerről 187 ezerre csökkent. Ezzel párhuzamosan a pénzhamisítások száma ugyanebben a periódusban másfél százról évi 2-3 ezerre ugrott, s hasonló növekedés következett be a leleplezett adócsalások esetében is.
A bűnelkövetők utánpótlási bázisa Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tűnik a legszélesebbnek, legalábbis a megindított büntetőeljárások száma alapján. A Salgótarján körzetében lakó fiatalkorúak esetében minden 23., míg Szolnok térségében minden 29. személy ellen indítottak eljárást a nyomozó hatóságok.