Az új helyzetre kidolgozott kormányzati, önkormányzati romastratégiák híján egyéni „szocprobléma” lehet, milyen sors vár a Kanadából hazatérni kényszerülő cigányokra.
„A kanadai törvénymódosítás számunkra azt üzeni, hogy a jövőt nem segélyekre kell építeni, hanem tisztességes munkára” – ezzel a megjegyzéssel kommentálta a HVG-nek Mező Laura, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kommunikációs főosztályának munkatársa, hogy Kanadában elfogadták a C-31-es számú javaslatot, azaz a „Kanada bevándorlási rendszerének védelmét célzó törvényt”. Az utóbbi négy évben a Külügyminisztérium becslése szerint körülbelül tízezer magyar repült a boldogabb élet reményében az észak-amerikai országba, főként Baranyából, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, illetve Pápa környékéről. Közel négyezren az utolsó „menekülthullámmal”, 2011-ben érkeztek, s mivel az ő kérelmeik elbírálása még folyamatban van, leginkább őket fenyegeti az a veszély, hogy fel kell adniuk a „kanadai álmot”, s haza kell térniük a magyar rögvalóságba. Amit az esetükben az is súlyosbít, hogy az indulás előtt mindenüket – beleértve a házukat is – eladták, hogy megválthassák maguknak és családtagjaiknak a repülőjegyet. Egyelőre senki sem tudja, miből és hol fognak élni a visszatérés után.
A Kanadában elfogadott rendszer bevezetéséig még elég sok idő van – a szaktárcánál ezzel hárították el a konkrét választ arra a kérdésre, felkészültek-e a magyar hatóságok a hazatoloncolásra várók (főként romák) visszafogadására, a felmerülő szociális problémák kezelésére. Az „elég sok idő” azonban, úgy tudni, nem is oly távoli: az új rendelkezés valószínűleg már az ősz folyamán „beélesedik”.
A szaktárca hivatalos reagálásából ugyanakkor némi rosszallás is kiolvasható. Mint a HVG-nek kifejtették: Magyarország az emberi jogok szempontjából biztonságos, demokratikus jogállam, így „aki más országban politikai menekültjogot kér, és félfasiszta diktatúrára hivatkozik, nem mond igazat”. Nyilvánvalónak tartják tehát, hogy aki az utóbbi években útra kelt Kanadába, csak a könnyebb megélhetést kereste, s ki akarta használni az ottani támogatási lehetőségeket.
Az új kanadai törvény – amelynek javaslatát a konzervatív Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter nyújtotta be – a menedékkérőket biztonságos és kockázatos országokból érkezőkre osztja. Magyarország, mint az Európai Unió tagja, az előbbi kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az innen érkező menedékkérők ügyeinek elbírálása felgyorsul, és az eddigi, átlagosan ezernapos várakozási idő 45 napra csökken, a fellebbezés – és ezzel az időhúzás – lehetősége pedig megszűnik.
„Tévedésben él, aki szerint az ellátásokból meg lehet gazdagodni” – magyarázta a HVG-nek egy 12 éve kivándorolt asszony, aki annak ellenére kérte neve elhallgatását, hogy biztonságban érezheti magát, hiszen letelepedési engedélyt kapott, sőt öt éve a kanadai állampolgárságot is megszerezte. A menedékkérők havonta 900-1000 kanadai dollár segélyt kapnak, emellett az albérlethez szükséges kéthavi kauciót is állják helyettük. Mivel azonban a lakbér átlagosan 600-650 dollárba kerül, s persze a rezsit is fizetni kell, tartalékolni nemigen van mód. Erre csak annak van lehetősége, aki munkát talál, ám a jó álláshoz leginkább szakképzettség kell.
A menedékkérők legtöbbje korábban a szélsőjobboldal általi fenyegetettségre, valamint a negatív diszkriminációra hivatkozott, amikor belépett az országba. Informátorunk szerint ez alapján olyan magyarok is kértek és kaptak letelepedési engedélyt, akik annak ellenére vallották magukat cigánynak, hogy nem azok, és most például kanadai sztriptízbárokban dolgoznak. A menekültstátussal való ügyeskedésre utal, hogy az utóbbi években a kérelmek többségét elutasították, tavaly másfél ezer magyar kérelmezőt fordítottak vissza (ez 90 százalékos elutasítás).
Az új menekültügyi „klímában” még az időközben Kanadában megszületett gyermek sem biztosíték a legális maradásra. Természetesen minden újszülött megkapja a kanadai állampolgárságot, a kiutasított szülőknek azonban dönteniük kell: helyi (például állami) gyámra bízzák a nevelését, vagy gyermeküket magukkal hozzák Magyarországra, aki a nagykorúságot elérve szabadon visszatérhet Kanadába.
Nem mindenkinek okoz keserűséget mások szerencsétlensége. Kisebb iparág szakosodott arra, hogy a kicsábított romáknak súlyos pénzekért segítsenek eligazodni a jogi útvesztőkben. A C-31-es törvény pedig jó ürügy és lehetőség, hogy a maradni szándékozók zsebéből újabb pénzeket énekeljenek ki. Kovács István, a mohácsi roma önkormányzat elnöke, az Országos Roma Önkormányzat tagja nem tudott viszont olyan esetről beszámolni a HVG-nek, hogy az „utazásszervezők” pénzt kértek volna az „önzetlenségükért”. Azt a kérdésünket pedig, van-e alapja, hogy őt is ilyen hírbe hozzák, megelőzte azzal, hogy minden, általa patronált romától aláírt papírja van, amely szerint semmilyen ellentételezést nem kért és nem kapott tőlük. Kovács egyébként „igazolásokkal” segítette a menekülni szándékozókat, miszerint Magyarországon olyan gyilkosságsorozatot hajtottak végre, amelynek célpontjai ártatlan roma családok voltak, és hogy szélsőjobboldali, félkatonai szervezetek működnek az országban.
A mohácsi roma közösség – ahonnan két hullámban, az ezredfordulón, majd az évtized végén megközelítőleg kétszázan vándoroltak ki – a maga módján már felkészült a visszatoloncoltak fogadására. Kovács szerint – noha biztos abban, hogy az „ő romái” közül kevesen térnek haza üres zsebbel – mindenkinek lesz hova mennie. Ha máshol nem, a Nemzetiségek Házában rendeznének be nekik átmeneti szállást.
RÁCZ TIBOR
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt Forma-1-es filmjében.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
