Iszapbirkózás az apadó Balatonnál

Kisgyermekes családoknak kedves látvány fogadja mostanság a Balatonra érkezőket: csepegtetővárat is lehet építeni ott, ahol néhány hete még víz alatt volt a part menti szakasz, így a legkisebbek is biztonsággal pancsolhatnak. Ez a nem túl aggodalmaskodó szülőknek megnyugtató, viszont akad olyan strand, ahol büdös van, a sekély vizet pedig sok helyen alga, hínár és gusztustalan habok csúfítják. Horgászok is siratják a szórakozásukat. „A több ezer dél-balatoni horgász, akinek se vitorlása, se csónakja, csak egy part menti horgászjegye (évente 26 ezer forintért) van, még egy kilóra való keszeget sem foghatott” – panaszolta egyikük a Somogy Megyei Hírlapban, s kárpótlásul a 2013-ra szóló területi jegy árából szeretett volna kedvezményt kapni. Csalódás éri az úszni vágyókat is: a mély vízig még az északi parton is sokat kell sétálni, egy-egy idősebb embernek vállalhatatlanul sokat.

Kosárlabdázók a Balatonban. Tétre megy

Kiss-Kuntler Árpád

Kiütésre panaszkodó fürdőzők, partra került csónakok, megfeneklett vitorlások és a víz helyén zöld foltok jelzik, hogy a szárazság és az aszály miatt az ilyenkor szokásosnál jóval alacsonyabb a Balaton vízszintje. Augusztus 27-én 50 centimétert mértek, ami 20 centiméterrel kevesebb, mint amit a vízügyi szabályzat előír. E szerint tavasszal a part menti ingatlantulajdonosok által is elfogadott, kiöntéssel még nem fenyegető 110 centiméter és a nyár végén a fürdőzőknek még nem kellemetlenül alacsony 70 centiméter közötti szintet kellene tartani a siófoki vízmérce „0” pontjához viszonyítva.

Senkinek nem jár kárpótlás az alacsony vízszint miatt. „Vannak olyan tevékenységek, amelyeket erősen befolyásolnak az időjárási körülmények. A horgászat is ilyen” – indokolta például álláspontjukat Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Magyarországon, tette hozzá, csak a tiszai ciánkatasztrófa idején térítették vissza a horgászjegyek árát, de akkor tilos volt a pecázás, most viszont számtalan helyen – a befolyó csatornákon, az északi parton, a Kis-Balaton egyes részein – lehet halat fogni. Az, hogy mennyi víz van a Balatonban, leginkább attól függ, hogy mennyi csapadék esett a vízgyűjtő területére, a tavat kezelő vízügyi igazgatóság csak a siófoki zsilippel tudja szabályozni a vízszintet. Legutóbb tavaly májusban nyitották meg a kaput (lásd grafikonunkat), amelyen névlegesen 80 köbméter vizet lehet átbocsátani, de a csatorna ennyit nem képes befogadni, így valójában csak 60-70 köbmétert lehet leengedni másodpercenként. Ennél több, akár egy centiméternyi, vagyis 6 millió köbméter víz is képes elpárologni egyetlen nap.

Az, hogy az idei nyár nagy részében szabályozási minimum alatt maradhat a Balaton vízszintje, és a szezon végére szélsőségesen alacsonnyá válhat, legfeljebb a strandolókat lepte meg, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDVI) vezetője már áprilisban jelezte. A tó vízgyűjtőjén ugyanis a sokévi csapadék átlagának fele sem hullott le az év első felében, a rendkívüli meleggel indult júliusban pedig tovább nőtt a párolgási veszteség. Még az augusztusi kánikulában is háromnaponta elpárolgott egy-egy centiméternyi víz. „Egyáltalán nem tragikus a helyzet” – értékelt a HVG-nek Pécseli Péter, a KDVI Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője, hozzátéve, a valaha feljegyzett legalacsonyabb balatoni vízállás mínusz 23 centiméter volt. Pécseli szerint beavatkozásra nincs szükség, azt a „természet idáig még mindig megoldotta”, és nem titkolta, örül annak, hogy egyelőre félretették a balatoni vízpótlás kérdését. Becslése szerint 50-60 centiméternyi víz hiányzik, ami csak azért ilyen látványos, mert a Balaton egy sekély tó, nem pedig egy feszített víztükrű, állandó vízmagasságú medence. „Ebben nincs semmi különös az itt élők számára – mondta a HVG-nek. – A part menti önkormányzatok évekkel ezelőtt rengeteget költöttek arra, hogy homokos strandokat építsenek, ez most ingyen is megvalósult.” 

 A víz minősége mindennek ellenére kiváló, azzal együtt, hogy a part menti sekély részeken tömegesen elszaporodott a hínár. „Nem esztétikus, de egészségi problémát nem okoz” – hangsúlyozta a HVG-nek Vargha Márta, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet víz-mikrobiológiai osztályának vezetője, hozzátéve, hogy a köznyelvben kékalgának nevezett, az egészségre veszélyes toxinokat termelő cianobaktérium okozta vízvirágzásról nincs tudomásuk. Az augusztusi adatok szerint az általuk vizsgált 141 strand mindegyike megfelelt, és az idén eddig csupán a Keszthelyi-öböl két strandjáról érkezett kifogásolható minta.

A hajózásban sem okozott komoly gondot a sekély víz. „Nyilván figyelni kell, de egyetlen járatunk sem maradt ki” – mondta a HVG-nek Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója. Szeptembertől kotrásba kezd a cég, miután a MÁV-val és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel is sikerült megállapodni arról, hogy több ezer köbméter iszapot is elhelyezhet a Balatonakarattyánál megcsúszott löszfal és vasúti sínek megtámasztásánál. Bár volt a szezonban egy-egy zátonyra futtatott vitorlás, s akadt olyan hajótulajdonos, aki emiatt perrel fenyegette meg a céget, kikötőinek kihasználtsága és a hajóforgalom nőtt tavalyhoz képest (a kompon szállított járművek száma 6,4, az utasoké 4,5 százalékkal).

Nem panaszkodnak a szállodások sem az idei szezonra. „A tavalyi évhez hasonló stagnálásban reménykedtünk, ehhez képest némi emelkedést mutatott a vendégéjszakák száma” – mondta a HVG-nek Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnöke. Legalábbis ahhoz elég volt, hogy a 2009–2010-es zuhanás után a minőségi szolgáltatók talpon maradjanak. Ráadásul augusztus 20-ával még nem is ért véget a szezon. „A telt ház marad, csak az árak lettek alacsonyabbak” – mondta a szövetségi elnök, aki szerint a Balaton mint termék jó, de csak egységes fellépéssel lehetne eladhatóbbá tenni.