Szezonvégi kiárusítás: letelepedés pénzért?

Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a hét elején alaposan fölforgatta Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő (és frakcióvezető) pár napos indítványát az úgynevezett befektetői letelepedésről. Rogán képviselő lobbigyanús, számos ellentmondást tartalmazó javaslatával szemben a bizottsági indítvány már csak határozott idejű (legfeljebb ötéves) engedélyt adna annak a külföldinek, aki igazolja, hogy „ő vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legalább 250 ezer euró értékben rendelkezik olyan vállalkozás által kibocsátott – legalább öt évre szóló, határozott idejű – értékpapírral, amely vállalkozás kizárólag az állam által erre a célra kibocsátott államkötvénybe fektet”. Hat hónap „próbaidő” után kérelmezhető lenne a végleges letelepedés is. Ez a szabályozás már jobban hasonlít a Rogánék által kezdettől hivatkozott nemzetközi példákra (lásd Világjárás című írásunkat).

Van öt kedvenc azerijük, kínaijuk vagy más, EU-n kívüli polgáruk, akit mindenképpen be akarnak ereszteni – tippelt Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a CEU és az ELTE oktatója a HVG érdeklődésére, hogy mi motiválhatta Rogán Antalt és két frakciótársát, amikor a T. Ház elé terjesztette az úgynevezett harmadik (vagyis nem uniós) országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007-es törvény módosítását. A Rogán, valamint a településüzemeltető szakmérnök végzettségű Babák Mihály és a hitoktató-pedagógus Kapus Krisztián által jegyzett eredeti indítvány szerint az a jelölt, aki legkevesebb 250 ezer euró értékben jegyez minimum öt évre szóló, úgynevezett letelepedési államkötvényt, „különös méltánylást érdemlő gazdasági érdekből” a belügyminiszter döntése alapján letelepedési engedélyt kaphat Magyarországon, még ha egyes egyéb feltételek hiányoznak is hozzá.

Magyar-kínai két tannyelvű iskola

Dudás Szabolcs

Anarchia, mert aki ezt megfogalmazta, nem értette, amiről írt – a nemzetközi jogász így jellemzi az eredeti, vissza egyébként nem vont, „csak” a bizottság által felülírt törvényjavaslatot, szerinte a módosítás módosítása ennek belátását tükrözi. A leginkább szembeötlő – és legalábbis hányaveti munkavégzést tükröző – hiba az volt, hogy míg a törvényjavaslat a letelepedés szabályozásáról szól, az indoklása egy helyen már állampolgárságot emlegetett. A HVG tudomása szerint egyébiránt a baki freudi elszólás volt: az eredeti tervek az állampolgárság megadásáról szóltak, a külügyi szakpolitikusok ellenállása miatt szelídült az elgondolás letelepedési kedvezménnyé. A gazdasági bizottság indítványa – amely alighanem megkapja majd a plénum fideszes többségének áldását is – látszólag szigorít, amikor például az egyéb letelepedést kérelmezőkhöz hasonlatosan lakóhelyhez, megélhetéshez, egészségbiztosításhoz köti a befektetői letelepedést, amit csak olyan jelölteknek adnának meg, akik nem veszélyeztetik a nemzet biztonságát. A bizottság kiveszi ugyanakkor a regulát a miniszteri méltányosság köréből, ezzel mintegy automatikussá téve a befektetőknek járó kedvezményt.

Az EU-n kívülről érkezett külföldiek jelenleg úgynevezett schengeni vízummal tartózkodhatnak Magyarországon, legfeljebb három hónapig, ennél hosszabb időre, például a munkavállaláshoz, tanuláshoz tartózkodási engedély szükséges. Ennek feltételei szigorúak. A jogszabály a-tól i pontig sorolja a feltételeket (köztük a megélhetésre és a lakhatásra vonatkozókat, az egészségbiztosítás fedezetét, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal „ügyintézés” menüpontja pedig valóságos aktaerdőt kínál letöltésre a részletek iránt érdeklődő ügyfeleknek), időtartamát pedig két évben határozza meg, amely további két évvel meghosszabbítható. A következő fokozat a letelepedési engedély, amit az kaphat, akinek már van tartózkodási engedélye, és a kérelem benyújtását megelőzően legkevesebb három éven át megszakítás nélkül Magyarországon tartózkodott.

Rogánék költségvetési nagyságrendben tekintve nem is sok pénzért, átszámolva (280 forintos euróval kalkulálva) 70 millió forintért, egy elegáns budapesti lakás áráért adnak tehát kedvezményeket. Ráadásul a „vételár” forrására se tartalmaz kikötést a Rogán-javaslat, emlékeztet Nagy Boldizsár. A fideszes frakcióvezető szerint egyébként kínai felvetésre született az eredeti javaslat, amelynek indokolása tényként állítja, hogy a befektetői letelepedők felpezsdítik majd a gazdaságot. Ez azonban egyelőre csak üres szólam. Legalább annyira lehetséges az ellenkezője is, vagyis hogy néhány ködös előéletű ügyeskedőt kivéve nemigen próbálkozik majd más. Az elmúlt öt évben egyébként 4 és 14 között volt a „különös méltánylást érdemlő” okból kiadott letelepedési engedélyek száma (tavaly kilencen kapták meg).

Az ellenzék egyelőre csak addig jutott a 250 ezer eurós letelepítés ügyében, hogy egy, a kormányoldal által nem támogatott MSZP-s javaslat előírná, a kérelmet csak személyesen lehessen benyújtani, megelőzendő, hogy bűnözői körök húzhassanak hasznot a módosításból. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba – javasolták Rogánék. Csakhogy a bizottság még föl sem kérte a gazdasági minisztert, hogy hozzon rendeletet a befektetési államkötvényekről (az eredeti Rogán-javaslatban szereplő kibocsátócég alapítása a jelek szerint szintén lekerült a napirendről). Egyelőre nem tudni semmit a kötvény hozamáról és futamidejéről, vagyis hogy mennyire „befektetői” a tervezett letelepedés – klasszikus befektetőnek amúgy is bajosan nevezhető az, aki pusztán állampapírt jegyez.

Az előterjesztők, sőt újabban a kormány is előszeretettel hivatkoznak nemzetközi példákra. A Külügyminisztérium múlt heti – két jobboldali médium és az MTI részvételével tartott, eredetileg Martonyi János miniszter ázsiai útja apropóján összehívott – háttérbeszélgetésén kiosztott lista szerint „hasonló” gyakorlatot folytat például az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália, Ausztria, Bulgária és Montenegró. Igaz, a felsorolt országok nem kifejezetten államkötvény jegyzését várják, inkább működő tőkéhez szeretnének jutni. A citált államok közül több előírja munkahelyek teremtését is.

RÁDI ANTÓNIA