2002. január elseje és 2013. december 31-e között összesen 243 ember kapott Magyarországon államfői kegyelmet, 11 370 kérelmet viszont elutasítottak. Ez az jelenti, hogy az esetek valamivel több mint két százalékában született a kérelmező szempontjából kedvező elbírálás.
A legtöbb kegyelmi ügyet, összesen 1378-at 2007-ben bírálták el: akkor a kérelmezők 1,67 százaléka, 23 ember részesült kegyelemben. A legtöbben, 41-en 2004-ben kaptak kegyelmet, amikor összesen 1266 volt a kérelmezők száma.
2002 óta 2010-ben kaptak a legkevesebben kegyelmet, összesen öten, miközben 866 kérelmet elutasítottak.
A friss statisztika szerint 2012-ben 11 halasztási és félbeszakítási kérelmet engedélyeztek itthon, 103-at pedig elutasítottak. Összesen 90 esetben adta helyt olyan kérelemnek, amellyel bűnügyi költség és rendbírság elengedését vagy mérséklését próbálták elérni. 82 esetben csak részben adtak helyt a kérelemnek, 534-et viszont elutasítottak.
Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, a közigazgatási és igazságügyi miniszter felel a kegyelmi ügyekért, előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit. A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében kegyelem iránti előterjesztést a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre a miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.
A Fővárosi Ítélőtábla egyik áprilisi, jogerős ítélete szerint az államfő kegyelmi határozatait nem lehet nyilvánosságra hozni a személyiségi jogok alkotmányos védelme miatt, amíg nincs erre vonatkozó törvény.
