Az LMP ötpontos javaslatcsomagot dolgozott ki a kisvállalkozások védelme érdekében – jelentette be pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Lengyel Szilvia és Scheiring Gábor képviselő. Indítványaikat benyújtják az Országgyűlésnek is.
A tavalyi évben egész Európában Magyarországon ment tönkre a legtöbb vállalkozás – indokolta kezdeményezésüket Scheiring Gábor. Az ellenzéki politikus szerint a kormány "megásta a kisvállalkozások sírját", mert felemelték a járulékalapot és a járulékot miközben az egykulcsos adó terheit is megpróbálták ezekre a cégekre hárítani.
A Lehet Más a Politika azt javasolja, hogy a beszállítói szerződések fizetési határidejét hatvan napban maximálják – ismertette a két képviselő. Garanciális elemként bevezetnék, hogy a fizetés elmaradásának esetén a kis- és közepes vállalkozások azonnali inkasszójoggal érvényesíthessék követeléseiket.
A párt emellett a kisvállalkozások esetében is kibővítené a korlátolt felelősség intézményét, hogy így figyelembe lehessen venni a mögöttes tulajdonosi felelősséget is – hangzott el. Az LMP-s képviselők úgy folytatták: a cégbejegyzéskor átláthatóvá kell tenni a tulajdonosi hátteret, fel kel tüntetni a tényleges tulajdonost, ezzel vissza lehetne szorítani az offshore-cégeket.
A kivállalkozásokra is ki kell terjeszteni a gyűjtőszámlahitel intézményét – sorolták tovább elképzeléseiket. Ezzel a lépéssel a vállalkozói magáningatlannal fedezett devizahitelek törlesztését segítenék.
A lánctartozások visszaszorításának érdekében a párt azt javasolja, hogy a fővállalkozónak kötelezően nyilatkozni kelljen arról, hogy milyen alvállalkozókat vont be a munkába. A megrendelő pedig először az alvállalkozók díját utalná át és a fővállalkozó csak akkor kapná meg a neki járó pénzt, ha bizonyítja, hogy rendezte alvállalkozói felé fennálló kötelezettségeit - ismertették javaslatukat az LMP képviselői.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Már így is Magyarországé az elmúlt 10 év legdurvább drágulása az EU-ban.
