A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatója - akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádoltak meg - úgy fogalmazott: "büntetőjogi felelősségemet nem ismerem el, és a per e helyre való kijelölése méltatlan helyzetbe hozza a Szolnoki Törvényszéket mint minden tisztességes bíróságot, mert ezt az eljárást politikai érdekeknek alárendelve, azokat kiszolgálva folytatták mindeddig". 

Hozzátette, jogi fenntartásai ellenére bízik abban, hogy "az igazság nem lehet helyhez kötött", ezért érdemben kívánja segíteni az eljárás lefolytatását.

A korábban több állami vagyonkezelő társaságnál dolgozó és több ezer vagyonértékesítésben közreműködő Császy Zsolt vallomásában elmondta: a 2008-tól működő MNV Zrt.-nél pályázat útján nyerte el az értékesítési igazgatói posztot. Elődleges feladata az volt, hogy jogi szempontból ellenőrizze az értékesítési eljárás során született dokumentumokat, a döntés-előkészítéseket és a döntések végrehajtását. 

A másodrendű vádlott közölte, mindezekből következik, hogy jogi és nem üzleti tevékenységet végzett, és ebbe nem tartozott bele az értékbecslések szakmai felülvizsgálata, mert azoknak nem a tartalmáért, hanem a meglétéért volt felelős.      

Császy Zsolt a vádiratra 45 észrevételt tett, és egyebek között azt mondta: nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy ő utasítást adott volna a telekszerződéssel kapcsolatban az értékbecslés áttervezésére, erre a nyomozati iratokban nincs bizonyíték. "Ez nem tekinthető másnak, mint az igazságszolgáltatás lesüllyesztésének (...) egy politikai párt sajtótájékoztatóján politikai érdekből elhangzott gyanúsítás szintjére" - jegyezte meg. 

A vádlott jelezte, hogy az eljárás során történt előzetes letartóztatása miatt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. A Szolnoki Törvényszéken azt mondta, a fogva tartása alatt pszichikai kényszer alatt tartották, például elvették tőle azt a mankót, amelyre korábbi balesete miatt szüksége lett volna a járáshoz. Ügyészi közbevetett kérdésre - miszerint a fogva tartása és a kihallgatás alatt érte-e fizikai erőszak - Császy Zsolt nemmel felelt.

A sukorói telekcsere-szerződés ügyében január 7-én kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. Akkor Tátrai Miklós elsőrendű vádlott, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója azt mondta a bíróságon, hogy ő és a többi vádlott nem követett el bűncselekményt, jogszerűen, az állam érdekében jártak el.

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja elsőrendű vádlottként Tátrai Miklóst, az MNV. Zrt volt vezérigazgatóját, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédjét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják. 

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. 

A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A büntetőper - amelynek során több mint száz tanút hallgat majd meg Sólyomváriné Csendes Mária bírói tanácsa - január 23-án további vádlottak meghallgatásával folytatódik.