Egy hónap alatt 424 milliárd forinttal csökkent a költségvetési hiányunk, ami egy kimondottan jó hír is lehetne, csak sajnos nem ér véget itt a történet. Az év eleji pénzszórás miatt még mindig 80 százalékos a hiány, és a mostani csökkenést nagyrészt még azzal érték el, hogy új kötelezettségeket nem nagyon vállalt a kormány. Az államkassza rosszul áll: nem sokkal a szám publikálása után Kármán András közölte, hogy az idei költségvetési hiány a korábban vártnál jóval magasabb, 7,5 százalékos lehet.
Ezen hosszabb távon segíteni fog EU-pénzek érkezése, ezért is számított, hogy az uniós tagállamok pénzügyminiszterei elfogadták a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről, amellyel közel négy évig befagyasztva tartott 10 milliárd euró elérhető. Most sokkal közelebb kerültünk a pénzhez, de még nagyon feszes lesz a menetrend a nyár végéig. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hiány attól is nőhet, hogy az EU-forrásokat részben előfinanszírozni kell, vagyis idén pont ez még rontja is, a későbbi években fogja javítani a számokat. És ami szintén rendkívül sokat számít: jóváhagyták, hogy Magyarország csatlakozhasson az Európai Ügyészséghez, a kormány pedig benyújtotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt létrehozó törvényjavaslatot.
Kellemetlen hangulatú NATO-csúcs zajlott Törökországban, az esemény közben pedig Donald Trump bejelentette, hogy vége az Iránnal kötött tűzszünetnek, és az USA újra lőni kezdte a perzsa államot. A nemzetközi állapotokat a legjobban talán az mutatja, hogy amikor Trump a pillanat hevében kiadta az utasítást a pénzügyminiszterének, hogy állítson le minden kereskedelmet Spanyolországgal, azt a spanyol kormány elintézte annyival, hogy ezt már a normál ügymenet részének tekinti. Az iráni tűzszünet végét Magyarországon a forint árfolyamesésében is azonnal megláthattuk, amire egy lapáttal rátett, hogy órákkal ez után kezdett a kormányunk beszélni a vártnál magasabb hiányról – vagyis lehet látni, hogy a választás utáni jó piaci hangulat törékeny.
Donald Trump sajtótájékoztatót tart a NATO-csúcstalálkozón Ankarában 2026. július 8-án.
MTI / EPA / Filip Singer
Európában már elkezdtek a télre készülni, de már így is nagy késésben vagyunk, a gáztárolók töltöttségi szintje 15 éve volt utoljára ennyire alacsony. Oroszország eközben megtiltotta a dízelolaj exportját. Az orosz finomítók elleni ukrán támadások miatt szinte egész Oroszországban ellátási gondok alakultak ki, az emberek már frissen fejlesztett appokon vadásszák a még le nem ürült benzinkutakat, mások alternatív üzemanyagokkal kísérleteznek. Ezt nem mindenki bírja idegekkel, sorra érkeznek a hírek a kutakon összeverekedő vásárlókról.
Több fontos pozícióban is személycsere történt a napokban: Kapitány István kirúgta az MVM vezérigazgatóját, Mátrai Károlyt, valamint a vállalat igazgatóságának elnökét, Czepek Gábort, és a cég addigi technológiai innovációs igazgatóját, Bertalan Zsoltot nevezte ki a vállalat élére. Szintén felmentette a tavaly kinevezett Berta Adriennt az Eximbank éléről, Bihari Katalint a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és Joó Istvánt a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatói posztjáról.
Az új kormánynak több személyi döntésén is látszik, hogy súlyos káderhiányban szenved. A NAV-elnöktől kezdve az energetikai csúcsvezetőkig sok helyen régi, a NER idején is feladatot vállaló emberek kaptak bizalmat. Több szakértő is felvetette: Magyar Péter kormányára nagyon ráférne egy profi személyzetis.
A hét képe: órákra elsötétült az M1, a nézőket egy bocsánatkérés fogadta az elmúlt évek hazugságaiért
Az M1 bocsánatkérése
HVG / Lakos Gábor
Egész elfogadhatóan alakulnak az árak, az infláció tovább lassult, 1,7 százalékosra. Ezen az változtathat majd, ha megérkezik a statisztikába az összes banki és telekommunikációs áremelés, a hőség miatti nagyobb energiafogyasztás, valamint a szolgáltató szektor béremelései beépülnek az árakba. Ami egyben azt is jelenti: a mindennapi költéseinknek az a része, ami a bolti bevásárlás, alig drágul. A kiskereskedelemről még csak májusi számok érkeztek a héten, azok elég szép pörgést mutatnak, nagyrészt a benzinkutak, a gyógyszertárak és a drogériák miatt.
De a boltokon belül nem fenékig tejfel az élet. Az IKEA-nál sztrájkot tartottak, az ottani szakszervezet általános bérfejlesztést követel. A Tesco kapcsán a Financial Times írt arról, hogy a cégvezetés fontolgatja a kivonulást Magyarországról, Szlovákiából és Csehországról. Az Auchan terveit pedig a HVG mutatta be bővebben: a kisboltok és a webáruház összekötéséből várnak piacnyerést és magasabb profitrátát.
Ha nem is gyorsan, de halad az EU az új utasjogi szabályainak elkészítésével. A csomagban vásárolt utazásokra vonatkozó reform már hatályba lépett, igaz, még zajlik az átültetése a tagállamokban. A repülőn utazók jogairól pedig politikai megállapodás született, amit a következő hetekben erősíthetnek meg.
Az egyik legfontosabb részlet az lesz, hogy ha az utazásszervezőnek vissza kell fizetnie az utas pénzét, akkor erre hét napja marad. Világosabb panaszkezelési tájékoztatás jöhet a repüléseknél is, ahol azt is megtilthatják, hogy 14 év alattiakat csak felárért ülhethessék az őket kísérő felnőtt mellé, és még sok jogi szürkezónát is felszámolnak.
Az új kormány egyik fontos lépése a sok közül az, hogy fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat – az egyetemfenntartókat majd csak jövő nyáron, hogy legyen idő felkészülni. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora azt mondta a HVG-nek adott interjújában: ő maradna az alapítványi rendszerben, szerinte az ő egyeteme jól működött abban.
Gyuricza Csaba szerint a kérdés az lesz, hogy élnek vagy visszaélnek-e a lehetőséggel, és arról is beszélt: bízik abban, hogy a változtatás során a döntéshozók figyelembe veszik majd az intézményi sajátosságokat.
„Legalább adok egy esélyt, és remélhetőleg menet közben megtaláljuk majd a megoldást, hogy jobban működjön” – így idézte fel Gerendai Károly a HVG-nek azt a dilemmáját, hogy már nem akart volna visszatérni a Sziget szervezéséhez, de ha ő nem vállalta volna, nem jött volna létre az idei fesztivál.
Gerendai Károly
HVG / Veres Viktor
Arról is beszélt: „a Szigetnek nem szabadna generációs kalitkába szorulnia, nem szabad, hogy egy 38 éves attól tartson, hogy már ki fogják nézni”. Azt nehéz kérdésnek nevezte, hogy a Szigetnek van-e esélye tisztán a piacról megélni ezek után is, de ha közpénzt kapnának, akkor még kiszolgáltatottabbak lennének a mindenkori politikának.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
