Erről Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke nyilatkozott szerdán az MTI-nek, jelezve, hogy ezeket a módosításokat várhatóan tavaszi ülésszakán fogadja majd el a Ház.

A részletekről szólva kifejtette: a Fidesz elnöksége egyrészt javasolja az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségének kiterjesztését, vagyis bővítenék az alkotmányos kontrollt kezdeményezők körét, így ezentúl nemcsak az ombudsman, hanem a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna az Ab-hoz. Az alaptörvény vonatkozó passzusa jelenleg úgy szól, hogy az Ab a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályoknak az alkotmánnyal való összhangját.

Emellett - folytatta a politikus - céljuk, hogy erősítsék az Ab munkájának nyilvánosságát és ezzel a demokráciát is. Mindezt úgy képzeli el a Fidesz elnöksége, hogy az Ab az egyes konkrét esetek állásfoglalása előtt köteles lenne kikérni és megismerni az ügyben érintettek véleményét. Példaként azt mondta, hogy ha a kormányhivatal vezetője az Ab-hoz fordul egy önkormányzati rendelet alkotmányosságával kapcsolatban, akkor az Ab-nek be kellene szereznie a helyhatóság vezetőjének véleményét. "Hallgattassék meg a másik fél is! - ezt a parancsot az Ab munkájába is beillesztjük" - magyarázta Kósa Lajos, hozzátéve ugyanakkor, hogy "ettől még az Ab úgy dönt, ahogy akar".

Az Ab-t érintő változtatási javaslatok harmadik pontja a korábban hozott alkotmánybírósági állásfoglalásokat érinti, és úgy szól, hogy "az Alkotmánybíróságnak nem tesszük lehetővé a puskázás lehetőségét" - fogalmazott a Fidesz alelnöke. Álláspontjuk lényege az - ismertette -, hogy bár szerintük a korábbi alkotmány alapján hozott Ab-vizsgálatok és -állásfoglalások éppúgy felhasználhatók, figyelembe vehetők, mint a magyar jogfejlődés és történeti alkotmány más vívmányai, de az Ab köteles ezeket újra megvizsgálni, átgondolni, ugyanis nem hivatkozhat rájuk automatikusan, hiszen új alaptörvénye van az országnak. "Puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, (...) Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van" - fogalmazott Kósa Lajos.

Szerdán az Origo arról írt, hogy a kormány szándéka szerint az Ab az elmúlt 20 év gyakorlata helyett a jövőben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe, és nem hivatkozhatna a saját korábbi döntéseire.

Az Így írnánk mi blog szerint az Ab "memóriatörlése" szégyenteljes és  értelmetlen javaslat, mert Magyarországon jogilag az alkotmánybíráskodásban sincs precedensrendszer, a testületet pedig saját korábbi döntései sem kötik, hanem esetről esetre kell mérlegelnie.