Az Alkotmánybíróságon újra téma lesz, hogy alkotmányellenes-e a kommunista bűnök tagadását büntető jogszabály.
Hamarosan újra napirendre tűzi az Alkotmánybíróság (Ab) azt a beadványt, amelyet a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával vádolt Biszku Béla ügyében eljáró bíró nyújtott be még két évvel ezelőtt - írta szerdai számában a Magyar Nemzet Bitskey Botondra, a testület főtitkárára hivatkozva.
Tájékoztatása szerint eddig már kétszer is tárgyalta a testület az ügy előadó bírájának a tervezetét, legutóbb tavaly októberben, de döntés eddig nem született. A főtitkár hozzátette: jelenleg újabb tervezet készül.
A lap által megkérdezett alkotmányjogászok szerint amennyiben végre döntenek róla, hogy a jogszabály alkotmányellenes-e vagy sem, akkor az nemcsak a kommunista, hanem a nemzetiszocialista bűnök tagadását is ugyanúgy érinti majd.
Biszku perét 2011 februárjában függesztette fel a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája, mert szerinte a szóban forgó jogszabály alkotmányellenes, sérti a jogbiztonsághoz és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogot, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
