Megszólalt a Bándy-gyilkosság koronatanúja

Eleinte nem is tűnt gyanúsnak, ahogy az utcán sétáló pár férfi tagja átölelte a lányt, akinek csak az arcán látszott az ijedtség - mondta a Blikk szerint a rendőröknek Bándy Kata gyilkossági ügyének koronatanúja.

  • hvg.hu hvg.hu
Megszólalt a Bándy-gyilkosság koronatanúja

A tetthely közelében lakó szemtanú volt az utolsó, aki életben látta a tavaly július 8-án megfojtott rendőrségi pszichológusnőt - írta a Blikk.

A lap szerint a szemtanú a gyilkosság éjszakáján kiment valamiért házának udvarára, ekkor látta meg a látszólag hazafelé igyekvő párt. Akkor még nem tűnt neki gyanúsnak a jelenet. Az is csak később tudatosult benne, hogy a lány furcsán viselkedett. Ugyanis a gyanúsított P. László úgy ölelte át a rémült Bándy Katát, hogy ő képtelen volt kibújni a szorításból, segítségért azonban nem mert kiáltani.

A Blikk úgy tudja, a férfi egyik vallomásában azt állította, hogy amíg a játszótérhez nem értek, próbálta meggyőzni a lányt, hogy feküdjön le vele. Kata azonban ezeket a közeledéseket mindvégig elutasította, és próbálta elterelni a szót a témáról. Mivel a szemtanú halk beszélgetést hallott, nem is gondolt semmi rosszra.

P. László egyelőre kétféle vallomást adott elő a rendőröknek, a Blikk szerint az egyik történet egészen máshogyan szól, mint a másik. A férfi ugyanis először azt mondta, hirtelen ötlettől vezérelve támadt a lányra, majd azt, hogy ismerte őt, és korábban már jártak egymással. A két történet létezését ügyvédje sem cáfolta.

Az ügy tárgyalása februárban kezdődik, ahol a gyilkos eddig tett összes, hat különböző vallomását felolvassák. Mint ismert, tavaly július 8-án Bándy Kata hajnalban, gyalog indult el egy pécsi sörözőből, de otthonába nem érkezett meg. Holttestét július 11-én délután találták meg a Délibáb utcában, egy bokros területen. Gyilkosát, P. Lászlót július 15-én fogták el.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.