„Bejön Teri néni kezében egy csomag papírral, az adminisztrátor szkennerrel felviszi a dokumentációt a számítógépbe, ám mivel az eredeti papírokat vissza kell adni az ügyfélnek, és még mindig nem vagyunk házon belül összekötve, ki kell nyomtatni és levinni az iktatóba” – mondta az egyik fővárosi hatóság munkatársa, hogy zajlik az építési engedélyeztetési eljárás, amióta bevezették az elektronikus ügyintézést. Az ügyintéző szerint – aki állását féltve azt kérte, ne írjuk le a nevét – ez a legkisebb gond a sok egyéb probléma közül, amivel január 1-je óta találkoztak, ráadásul számtalan dühős, szitkozódó e-mailt kapnak az ügyfelektől is, akik szintén nem képesek úrrá lenni az informatikai nehézségeken.

Pedig az e-kormányzat jegyében kifejlesztett és a hatóságok számára az év elejétől kötelező rendszert pont azért építették ki 1,1 milliárd forintból, hogy – miként a projektet kezelő Belügyminisztérium (BM) decemberi közleménye fogalmazott – „kényelmesebb és olcsóbb legyen az eljárás”, nem utolsósorban kevesebb papírt használjanak a hivatalok. A hvg.hu birtokába jutott belső levelezés, illetve több ügyfél panasza arról tanúskodik, hogy januártól bonyolultabbak lettek a folyamatok. Bár a jogszabályokban lefektetett határidőt be kell tartani – így az ügyintézés nem lassulhatott le –, az ügyfeleknek is sok gondjuk adódik a rendszerhibák miatt.

Tesztelés hiánya

Huszonöt pontból álló hibalistát küldött az egyik hivatal februárban a hosszabb nevén Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer – azaz ÉTDR – fejlesztőinek. A hvg.hu birtokába került listából kitűnik, hogy több alapvető funkcióval még két hónappal a beüzemelés után is gond adódott.

Belefulladnak a papírhalomba

Fazekas István

Az Új Széchenyi Terv keretében 90 százalékos uniós támogatásból kifejlesztett rendszert azért hozták létre, hogy a házak átépítésén, új épület felhúzásán gondolkodó állampolgároknak vagy építészeknek ne kelljen hivatalról hivatalra járniuk, órákat a hatóságoknál tölteniük. A rendszer ugyanis elviekben lehetővé tenné, hogy a nappaliból, akár éjjel indíthassák el az eljárást az ügyfélkapun keresztül, majd folyamatosan nyomon kövessék a folyamatot.

Az írásunk elején az ügyintéző által elbeszélt eset azért történhetett meg, mert – tekintettel arra, hogy nem rendelkezik mindenki internetkapcsolattal – az ügyfeleknek továbbra is lehetőségük van az engedélyeket papíralapon benyújtani. A hivatalnokok már csak az ÉTDR-t használhatják, az iktatás viszont rendszerint továbbra is hagyományos módon, papíralapon történik. A BM hvg.hu-nak küldött válaszlevelében ezt azzal magyarázta, hogy „a különböző hivatalok nagyon sokféle iktatórendszert használnak, ezért a rendszer kialakítása során nem lehetett egységes kapcsolódást kialakítani”.

Ugyan három hónapja élesben működik az új szisztéma, a BM válasza szerint még nincs teljesen összekapcsolva, kiépítve: a másodfoknak számító kormányhivatalok "csatlakozásának előkészítése folyik, amely a tesztelés lehetőségének hiánya miatt e napokban fejeződik be”. Információink szerint az ügyfelek kiértesítésének, a postázásnak a leegyszerűsítése érdekében szó volt arról, hogy a rendszert a Postával is összekötik, ám egyelőre ez nem történt meg, így ezért is nyomtatni kell. „Az elektronikus kapcsolat lehetőségét a rendszer biztosítani tudja, de a Magyar Posta a rendszer indulásakor még nem állt készen az Elektronikus Posta Központ csatlakozásával. Ezen új szolgáltatással (…) lehetővé válna, hogy a hivatali postafeladás teljesen megszűnjön” – közölte a belügy a hvg.hu-val.

„Ajka város jegyzője”

A HVG még januári elindításakor tesztelte a rendszert, de a székesfehérvári, a tapolcai, a budaörsi és a soproni építésügyi hatóság válaszaiból az derült ki, hogy az ÉTDR nem működik, és nem tudják, mikor fog. Azóta a hvg.hu által megkérdezett építészek szerint már javult a helyzet, de most is gyakoriak szerintük a hibaüzenetek.

„Sokan panaszkodtak, hogy még január közepén sem tudtak feltölteni dokumentumokat, ráadásul még februárban is előfordult, hogy az ügyfél nem tudta újra megnézni, amiket feltöltött” – mondta a neve elhallgatását kérő ügyintéző, aki szerint a hivatalban sem mindig láttak minden mellékletet. A hivatalnok szerint még februárban is előfordult, hogy a különféle menüpontoknál kódokat láttak, melyekre nem lehetett kattintani. A hibalistán olyan is szerepel: ha nem viszik fel minden esetben az eljáró hatóság adatait, akkor a fejlécen valamiért „Ajka város jegyzője” felirat jelenik meg.

Építési tervek - ki látja át?

Építészfórum

Több ügyfél ugyanakkor arra panaszkodott, hogy amikor az ügyeik állásáról kérdezték a hatóságokat az ÉTDR-en keresztül, akkor azt a választ kapták: előbb fizessenek be 10 ezer forint ügyintézési díjat. Tény, egy új jogszabály lehetővé teszi, hogy a hatóság a pluszszolgáltatásokért díjat kérjen, de az egyik érintett állampolgár azon dühöngött, hogy ő csak a további teendőiről érdeklődött, és hiányolta az eddig természetesnek számító személyes konzultációt. Azt a lapunknak nyilatkozó ügykezelők is elismerték, hogy ezt a kormány igyekszik is ellensúlyozni, de ennek ára van: míg az elektronikus ügyintézésre hivatkozva tervezőket építettek le, adminisztrátorokat kellett felvenni. Nekik kellene felgyorsítani a papíron, CD-n befutó dokumentációk digitalizálását, felvételét a rendszerbe. „Csakhogy nem biztos, hogy egy ügyfélszolgálatos válaszolni tud egy olyan kérdésre, érdemes-e erre vagy arra a telekre az építési szabályok szerint építkezni” – véleményezte a helyzetet Eltér István építész.

„A felhasználói csoporttól valóban érkeznek kérdések, panaszok. Ezek részben a rendszer ismeretének hiányára, részben az informatikai alkalmazás bevezetésének hiányosságára vezethetők vissza” – válaszolt a Belügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy mivel magyarázhatóak a folyamatos rendszerhibák. Pedig a BM szerint a bevezetés előtt folyamatosan tájékoztatták a közvéleményt, „az engedélyezési dokumentáció elkészítésében közreműködő tervezők oktatásokon vehettek részt”.

„Továbbra is kézzel írni”

„Az ötlet alapvetően jó, de több időt kellett volna hagyni a felkészítésre” – mondta a hvg.hu-nak Eltér István, aki azt sem érti, hogy az e-közigazgatás fejlesztésén belül miért pont az ÉTDR kiépítésével siettek ennyire. „Nem könnyű egy 19 colos monitoron követni a több ezer négyzetméteres gyár terveit” – mondta az építész, aki szerint lehetővé kellett volna tenni, hogy a hagyományos és az elektronikus engedélyeztetési rendszer legalább egy évig még párhuzamosan fusson, és legyen idő az átállásra. Eltér azt tapasztalta, hogy az ÉTDR bevezetése óta az ügyintézés is lelassult, az engedélyeket késve adják ki.

Építkezés Budapest határában - a tervek homályba vesznek

Horváth Szabolcs

Az ügyintézők azért is panaszkodnak, mert az építési naplót is elektronikusan kell kitölteni, viszont laptopot nem kaptak hozzá, így nem értik, hogyan ellenőrzik majd az építkezéseken a tervek betartását. „A helyszíni szemle során elegendő továbbra is kézzel írni a jegyzőkönyveket, melyeket a hivatalban kell digitalizálni. Ezen feladatok ellátására alkalmas eszköz lehet az önálló lapszkenner vagy a nagy teljesítményű nyomtatóba, másolóba épített lapolvasó funkció. Ma már általános, az építésügyi hatóságok számára pedig kötelező a hatósági digitális fényképezőgép használata” – válaszolt a BM arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e a közeljövőben laptopok beszerzését.

„Még csak nem is az eljárási rendszer elektronizálása a legnagyobb gond” – mondta Eltér. Az építész szerint hiba volt egyszerre átszabni a teljes közigazgatási rendszert, egyik napról a másikra elindítani az ÉTDR-t és az építési jogszabályokat alapjaiban átírni. Eltér azt mondta, a legfontosabb építésügyi szabályozást tavaly hétszer módosították, de volt olyan is, amit egy hibás megfogalmazás miatt vissza kellett vonni. Tapasztalta szerint az ÉTDR bevezetése óta az ügyintézés is lelassult, az engedélyeket késve adják ki.

Az ügyintézők azért sem értik az ÉTDR meghibásodását, mert korábban azt olvasták a sajtóban, hogy tesztelik a rendszert. A BM több közleményben is azt írta tavaly év végén, hogy a fejlesztésre külön munkacsoportot is felállítottak a minisztériumban, melyet Varga Illés Levente projektfelelős irányított. Az ügyintézők januárban még úgy tudták, a hibalistákat személyesen Vargának kell továbbítani, de szerintük a projektfelelős január közepéig elérhetetlen volt. Ezt az információt a belügy tévesnek minősítette: „a problémákat, hibákat, javaslatokat nem a munkacsoport vezetőjénél, hanem az ÉTDR 'Helpdesk' szolgáltatásánál kell bejelenteni”. Volt olyan ügyintéző, aki szerint a Helpdesk sem működött zökkenőmentesen.