Családok tucatjai lélegezhettek fel 2011 októberében, amikor a Baranya Megyei Törvényszék jogerősen 8 év 10 hónapos börtönbüntetésre ítélte az „ormánsági uzsorásként” ismert Gy. Lászlót. A férfi a periratok alapján több mint 40 embert nyomorított meg uzsoraszerződései révén.

Ám hiába kapcsolták le az uzsorást, az áldozatoknál nemrég újból kopogtatott a végrehajtó: a pénzt az ő segítségükkel próbálta behajtani – a börtönből. A hvg.hu birtokába jutott iratok szerint a hatóságok tétlensége, illetve az első- és másodfokú bíróság közötti jogvita eredményezte ezt a helyzetet. (Az uzsorás ormánsági áldozataival és az ügy előzményeivel a magyarnarancs.hu március közepén riportban számolt be - a szerk.)

Mint hal a vízben

A felsőszentmártoni – hivatalosan rokkantnyugdíjas – férfi 1996-tól 2008-ig, 12 éven át folytatta üzelmeit. Az „ügymenet” meglehetősen egyszerű volt: az anyagilag megszorult emberek az uzsorástól előbb némi pénzhez jutottak, később az összeg hirtelenjében megtöbbszöröződött és Gy. László a fenyegetéssel, zsarolással, vagy szimpla megtévesztéssel kicsalt fiktív elismervények birtokában hatósági segítséggel állt neki „járandóságát” behajtani.

Zsarolással gyanúsítottak pere.

MTI / Vajda János

A férfi nem ragaszkodott ahhoz, hogy az „ügyfelei” pénzben fizessenek: a periratok alapján többek között autókat, hangfalakat, szántókat, sőt házakat is "elfogadott". 2008 nyarán legalább hét házzal, egy szántóval és egy üres telekkel rendelkezett, miközben bevallott jövedelme havi 50 ezer forint volt. Pontos vagyonleltár viszont nem készült a javairól, ami fontos tényező lett az ügyben.

Bár a férfi ellen 12 éves pályafutása alatt több feljelentés is érkezett, ezeknek nem sok foganatja volt. 2008 nyarán végül a drávapiski polgármester, Mali Zoltán feljelentése alapján tartóztatták le. Közben a Siklósi Városi Bíróságon könnyedén mentek át a túlnyomó részben zsarolással, fenyegetéssel és csalással kikényszerített fizetési meghagyások – igaz, az a néhány ügyfél, aki ellenvetéssel mert élni, hamar meggondolta magát a nyomatékos rábeszélések hatására.

A másodfokon eljáró bíróság meg is jegyezte, hogy több korábbi nyomozás „nehezen értelmezhető” módon került megszüntetésre – Mali Zoltán több alkalommal a Siklósi Rendőrkapitányság felelősségét is felvetette, de a perben ezzel közvetlenül nem foglakoztak. Az elsőfokú bírósági ítélet után az ügyészség a fellebbezésében többek között azért kért súlyosabb ítéletet, mert a férfi éveken keresztül, rengeteg adósát károsította meg. Viszont a bíróság – miközben értetlenségét fejezte ki, hogyan tehette ezt meg a hatóságok orra előtt – elutasította az ügyészség súlyosbítási kérelmét pont arra hivatkozva, hogy ezért nem a vádlott, hanem a hanyag hatóságok a felelősek.

Börtönből, kényelmesen

Gy. Lászlót 2011-ben végül 8 év 10 hónap börtönre ítélték. A férfi által kezdeményezett végrehajtási eljárásokat a büntetőperből kifolyólag felfüggesztették, ám 2012 őszén több korábbi áldozat arról kapott értesítést a Siklósi Járásbíróságtól, hogy a végrehajtások folytatódnak a több éve börtönben ülő uzsorás kezdeményezésére.

Az abszurd helyzet egyik oka a jogrendszer sajátosságában keresendő: ugyanis a büntetőügyekben hozott ítéleteknek sokszor nincsenek polgári jogi következményei, márpedig a végrehajtások alapjául szolgáló peres eljárások is ide tartoznak. Az „adósoknak” arra lett volna lehetőségük, hogy az uzsorás szerződések tényét kimondó másodfokú ítélet alapján perújítást kérjenek a saját ügyeikben, ám a nehéz körülmények között élő emberek nem rohamozták meg a bíróságot.

Uzsorakölcsönt felvett család.

Stiller Ákos

Ráadásul az sem ment sokra vele, aki ennek megfelelően járt el: egy esetben, amikor a jogerős ítélet alapján az áldozat perújítási kérelmet adott be, a hvg.hu birtokába került dokumentumok alapján a siklósi bíróság arra hivatkozva utasította el a kérelmet, hogy a törvényben meghatározott ötéves perújítási határidő már lejárt. Most több esetben 10 éves végrehajtási végzések kerültek elő, amelyek sosem lettek teljesen „kielégítve”, tehát, ha a korábbi feljelentések alapján eljárnak a férfi ellen, és hamarabb ítélik el, akkor ezek az ötéves határidők nem jártak volna le. Azaz a nyomozóhatóságok lassúsága rengeteg áldozatot megfosztott a jogorvoslat lehetőségétől.

Egy, a hvg.hu birtokába került bírósági végzésből kiderül, hogy legalább egy esetben az azóta már nyugdíjba vonult siklósi bírósági végrehajtó közreműködésével indult újra egy végrehajtási eljárás. Ebben az esetben a börtönben ülő férfi a végrehajtás megszüntetését kérte, amelyet a végrehajtó torpedózott meg annak a bejelentésével, hogy az ő költségei még nem kerültek rendezésre. Ezeket a költségeket elvileg a végrehajtás kezdeményezőjének kell megelőlegeznie, de szociális alapon lehet mentesség kérni, márpedig a rokkantnyugdíjas uzsorás erre „rászorult”. A bíróság így arra hivatkozva, hogy mindez „sértette volna a végrehajtó jogát” elutasította a kérelmet, és egyben megszüntette az eljárás felfüggesztését is.

Útvesztőben

Bár Gy. Lászlót mind első-, mind másodfokon pénzbüntetésre is ítélték, az uzsorázó férfi vagyonát nem zárolták, még csak leltárt sem készítettek. Ugyan az elsőfokú ítélet része Gy. László vagyonának felsorolása, ám a másodfokú ítélet megállapította, hogy nem készült tételes vagyonleltár, és a vagyonzárlatot sem kezdeményezték. A periratokból kiderül, hogy az ügyészség csak a perbeszédben – szóban – kezdeményezte ezt, nem pedig hivatalos kérvényben. Ráadásul a végrehajtási iratok sem kerültek át az első fokon eljáró Pécsi Városi Bírósághoz, ami azért is érthetetlen, mert ezeket a szomszédságban található Siklósi Városi Bíróság bocsátotta ki.

A másodfokon eljáró Baranya Megyei Bíróság a Pécsi Városi Bíróságot külön eljárás lefolytatására kötelezte, amely a bűncselekmények révén az uzsorás birtokába került vagyon elkobzását célozta. A vonatkozó törvények értelmében a vagyon nem csak a kézzelfogható javakat, hanem a vagyoni értékű jogot és követelést is magában foglalja – azaz ebben az esetben a végrehajtási eljárásokat –, amelyek feltérképezését a megyei bíróság szintén elrendelte.

Egyelőre nem tudni, hogy az uzsorás hogyan szerezhet továbbra is pénzt az elvileg vagyonelkobzás hatálya alá eső végrehajtási eljárások révén, hacsak nem az történt, hogy a Pécsi Városi Bíróság figyelmen kívül hagyta a felsőbb bíróság felhívását. Erről szerettük volna megkérdezni Hajdú Istvánt, a Baranya Megyei Bíróság szóvivőjét is, aki először azzal hárította el megkeresésünket, hogy a személyiségi jogok miatt nem adhat levélben tájékoztatást konkrét ügyekről, személyes találkozót igénylő kérésünkre pedig a cikk megjelenéséig nem reagált.

Árokásó

Az újból meginduló végrehajtási eljárások ügyében Heindl Péter, a Szent Márton Caritas jogsegélyszolgálat vezetője tett büntetőfeljelentést. Heindl szerint ezek a sok esetben több mint tíz évvel ezelőtt született jogerős fizetési meghagyások olyanok, mint a farkasverem: újabb és újabb áldozatok esnek beléjük, még ha a kiásó már rég nincs is a közelben.

Félbehagyott társasház.

Túry Gergely

A Siklósi Rendőrkapitányság és a Siklósi Járási Ügyészség egyaránt elutasította a feljelentést: határozataikban azzal érvelnek, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló szerződések érvényesek, és a végrehajtások újbóli megindítása nem járt együtt sem fenyegetéssel, sem erőszakkal, így zsarolásról sem lehet beszélni.

Az ügyben hozott jogerős ítélet mindennek ellentmond. A bíróság szerint a zsarolás nem ér véget azzal, hogy valakit erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítenek valamire, hanem egészen addig tart, amíg ebből az elkövető hasznot húz. Azaz a zsarolással aláíratott szerződés alapján indult végrehajtás is zsarolásnak minősülhet, mégpedig jelen esetben hatósági segítséggel. A kényes kérdésben most a megyei ügyészségnek kell állást foglalnia, miután Heindl Péter az ítéletre hivatkozva fellebbezett a határozat ellen – mindeközben pedig a végrehajtások zavartalanul folynak tovább.