Az Ipsos nagymintás felmérésén alapuló elemzés kiemelten foglalkozik a Fidesz 2010 óta elvesztett szavazóival: a párt a tavaly mért 44 százalékos elpártolási arányt 32 százalékra mérsékelte, de minden harmadik 2010-es Fidesz-szavazó ma nem voksolna a kormánypártra. A legidősebb, hatvan év feletti szavazóknak csak hatoda nem tart már a Fidesszel, a 18 és 39 év közöttiek körében már 40 százalékos ez az arány. Mint a Republikon megállapítja, elsősorban a Jobbik profitált a kiábrándult szavazókból: minden hatodik elpártolt fideszes ma a radikális párt szavazótáborát erősíti. A kiábrándulásból nem profitált ugyanakkor komolyan az Együtt 2014: az MSZP-vel azonos mértékben, 9-9 százaléknyi szavazót tudott a két párt saját táborába integrálni. „Fontos körülmény, hogy az elpártolt fideszesek mintegy harmada inkább egy, a jelenlegi demokratikus ellenzéki pártok részvételével létrejövő kormányt szeretne látni” – írja az elemzés.

A fiatalos Jobbik

A Republikon szerint fontos változás történt a Jobbik szavazótáborában is: 2010-es terveik még arról szóltak, hogy az ellenzék legerősebb pártja, a Fidesz első számú kihívója lesz Vona Gábor pártja. Három év elteltével azonban támogatottságuk a teljes népesség tíz százaléka környékén ragadt – komoly belső átrendeződéssel. Míg 2010 és 2012 között a Jobbik egy elsősorban Kelet-Magyarországon erős, inkább alsó-középosztályból szerveződő, a gazdaságilag aktívakra és az átmenetileg elszegényedett, munkanélküliekre egyaránt építő párt volt, 2013-ra egy területileg kiegyenlített, markánsan az aktív munkavállalókból álló, a középosztály felé tendáló párttá vált. Mára a szavazóinak több mint harmada 29 év alatti, míg a 18-40 éves összevont korosztályba tartozik a Jobbik szavazók 62 százaléka. Emellett fővárosi szavazóinak arányát is megduplázta: míg 2012-ben a választóinak alig 8 százaléka élt Budapesten, addig mára ez az arány 15 százalékra nőtt. Ez is a fideszes szavazók átáramlását jelzi, ahogy az a tény is, hogy míg 2012-ben a Jobbik-szavazóknak csak 11 százaléka nevezte meg a Fideszt második helyen támogatandó pártként, addig ez az arány 2013 márciusában 21 százalékra nőtt.

A Jobbik támogatói a legfiatalabbak

Horváth Szabolcs

Bár korábban az LMP is népszerű volt a 18-39 évesek körében, a párt a jelek szerint nem úszta meg a szakadást: az LMP-t jelenleg a teljes népesség 2 százaléka támogatja. „Az ökoszociálisok igazi vesztesei az Együtt 2014 megjelenésének: minden ötödik 2010-es LMP-szavazó ma már az Együtt 2014 szavazója. Sőt, a maradék LMP-szavazók túlnyomó többsége (több mint négyötödük) is valamilyen baloldali, ellenzéki pártokból létrejövő kormányt látna szívesen az ország élén 2014 után – ezzel szemben Fidesz-kormánynak csak öt százalék örülne” – írja a Republikon.

A Republikon elemzésének tanulsága szerint az MSZP továbbra is az ellenzéki oldal legnagyobb pártja, „még azzal együtt is, hogy a DK és az Együtt 2014 formájában 2010 óta két olyan párt is színre lépett, amelyik szavazóit elsősorban a szocialista párttól szívta el”. Az MSZP táborán belül „nőtt a magukat romának, szegénynek és munkanélkülinek tartók aránya”. Az MSZP ugyanakkor Északkelet-Magyarországon beérte a Fideszt. A Jobbik meggyengülésével itt az MSZP magabiztosan, akár önállóan is győzni tudna.
„A pártválasztás bizonytalansága mellett az MSZP által potenciálisan megszólíthatók köre ma is jelentős. Konkrét választási szituációkban az MSZP és a Fidesz jóval közelebb kerül egymáshoz, mint azt a közvélemény-kutatások adatsorai mutatják. Ha az egyéni választókerületi indulást szimuláljuk, egy önállóan induló MSZP-s jelölt csak hat százalékponttal maradna le: 26 százalékot szerezne, míg a kormánypárti jelölt 32 százalékot” – írja az elemzés.

Nem bővült ugyanakkor jelentősen az ellenzéki tábor Bajnai Gordon zászlóbontásával: a mai Együtt-szavazók közel fele három éve az MSZP listájára szavazott, és csak ötödük korábbi Fidesz-szavazó – így Bajnai Gordon egyelőre inkább csak a baloldali tábor újrarendezését érte el. Az új párt idősödő szavazóbázissal rendelkezik: mintegy harmaduk hatvan évnél idősebb, további negyedük pedig ötven és hatvan év közötti – a szavazók harmada öregségi jogon vagy rokkantsági alapon nyugdíjas.

Az MSZP erősebb egyedül?

A mindenkit foglalkoztató ellenzéki választási együttműködés különböző formáit modellezve a Republikon kutatói azt tapasztalták, hogy ha a szavazót egy fideszes és egy baloldali jelölt közötti választásra kérik, a baloldal jelöltje 29 százalékpontot kap a Fidesz 32 százalékpontjával szemben. „Ugyanakkor a legszélesebb összefogás is csak három százalékponttal eredményez nagyobb támogatottságot, mint ha az MSZP egyedüli pártként indít el egy jelöltet a Jobbik és a Fidesz ellen”. Az Együtt szavazók kétharmada, a DK-szavazók 60 százaléka, de még az LMP szavazók negyede is egy ilyen szituációban az MSZP jelöltjét választaná. „Az ellenzéki pártok kormányváltó hangulatát jelzi, hogy ha ugyanebben a helyzetben az Együtt 2014 indulna el egyedüli ellenzéki pártként, gyengébb eredményt érne el, mint az egyedüli MSZP-s jelölt, de még így is megszerezné a szavazatok 23 százalékát”. A Republikon szerint a gyengébb eredmény oka, hogy az MSZP-szavazók valamivel kisebb arányban szavaznának az Együtt-jelöltre, mint fordítva, ráadásul az Együtt 2014 saját szavazói is bizonytalanabbak, mint az MSZP-szavazói, ha saját jelöltjükről van szó.

Egy „reális választási helyzetet vizsgálva”, ahol Orbán Viktorral és Vona Gáborral szemben indul Mesterházy Attila vagy Bajnai Gordon, támogatottságuk gyakorlatilag megegyezik: a Republikon szerint Mesterházy 29-34 arányban maradna alul Orbánnal szemben, míg Bajnai 28 százalékot kapna Orbán 35 százalékával szemben. Mindkét verzió azt jelzi, hogy a kormányváltáshoz nem elég a már ellenzéki szavazók táborának átrendezése, elengedhetetlen a bővítés! A jelenlegi szavazók a potenciális jelölteket már kölcsönösen elfogadják: Bajnait ugyanakkora arányban támogatják a szocialista szavazók, mint Mesterházyt az Együtt 2014 választói. „Ez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy 2014-ben kormányváltásra kerüljön sor: az ellenzéknek új szavazókra van szüksége” – zárul a Republikon elemzése.