szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Májustól új szabályok alapján büntetik az önkényuralmi jelképek használatát: a parlament hétfőn az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével összhangban úgy határozott, hogy a korábbi általános tilalomnál szűkebben állapítja meg a büntetendő magatartásokat.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása szerint azt üldözik majd, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot. Így rendelkezik majd a július 1-jén életbe lépő új Btk. is.

A módosítást minden frakció támogatta, mindössze hat képviselő - a fideszes Demeter Ervin, a jobbikos Novák Előd, valamint a független Schiffer András, Szél Bernadett, Szilágyi Péter és Vágó Gábor - szavazott a minősített többséget igénylő részek ellen.

Az Ab februárban április 30-i hatállyal semmisítette meg a hatályos büntetőkódex azon rendelkezését, amely az önkényuralmi jelképek használatát tiltotta. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az általános tilalom aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

A testület ugyanakkor megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen.

Az április végi határidőt azért jelölték ki az alkotmánybírák, hogy időt adjanak a jogalkotónak az új szabályozás kidolgozására.

Navracsics Tibor igazságügy-miniszter március végén nyújtotta be Btk.-módosító javaslatát. Indoklásában azt írta: a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök mély és fájdalmas sebeket hagytak, ezért ezek jelképeinek tiltása mindaddig időszerű, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit e diktatúrák jelképeit viselők kínoztak meg.

Az indítvány azonban az eddiginél szűkebben határozza meg a büntetendő magatartások körét: általános tiltás helyett az önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét szankcionálja. A kormány a javaslat kidolgozásakor az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát is figyelembe vette.

A törvényjavaslathoz csak ellenzéki módosító indítványok érkeztek. Mivel ezeket az előterjesztő nem támogatta, a parlament hétfőn elfogadhatta a Btk.-módosítást, ami azért lényeges, mert így az hatályba léphet április 30-án, az eddigi tilalom megszűnésekor.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A Facebook egykor legfontosabb emberével oldaná meg a problémáit a Zoom

A Facebook egykor legfontosabb emberével oldaná meg a problémáit a Zoom

Visszatartja az osztalékot a Mol és nagy kiadáscsökkentésbe kezd

Visszatartja az osztalékot a Mol és nagy kiadáscsökkentésbe kezd

Fájdalom, fulladás és fertőzésszégyen – a Covid-19-et átélők beszámolói öt földrészről

Fájdalom, fulladás és fertőzésszégyen – a Covid-19-et átélők beszámolói öt földrészről