Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
A nemzetbiztonsági bizottság albizottságaként működő testületet az LMP politikusa, Mile Lajos független képivselő vezeti majd.
A Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága - jelentette be a testület keddi, zárt ülését követően az albizottság jövendő vezetője, Mile Lajos. A paritásos alapon működő albizottság várhatóan jövő héten megkezdi munkáját, mandátuma pedig szeptember 30.-ig tart majd. A nyolc fős testületnek a független elnök mellett három fideszes, egy kereszténydemokrata, két szocialista és egy jobbikos tagja lesz. Az alelnöki posztot a fideszes Csampa Zsolt látja el.
Mile Lajos azt mondta, a vizsgálatnak arra is ki kell terjedni, hogy milyen események vezettek a találkozók létrejöttéhez. Hozzátette: a testület feltételezhetően zárt üléseket tart majd, mert azokon a szakszolgálatok munkatársait is meg kell majd hallgatni. Kérdésre válaszolva azt mondta, egyelőre össze kell állítani a munkatervüket és ahogy haladnak előre, úgy fog kiderülni, hogy időben meddig kell visszanyúlniuk és milyen témákkal kell foglalkozniuk.
Kocsis Máté a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja az újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy az ülésen javaslatot tett a ténymegállapító albizottság felállítására. Hozzátette: azért indítványozta Mile Lajos elnökségét és a testület paritásosságát, hogy a baloldali pártok ne kérdőjelezhessék meg az albizottság hitelességét. Kijelentette: ez egy olyan ügy, amelyikből nem szabad pártpolitikai vitát rendezni.
Szavai szerint az az érdekük, hogy kiderítsék, mi és miért történt a 2008-as Portik-Laborc találkozókon, valamint azt is, hogy a titkosszolgálatok és a politika milyen kapcsolatban álltak az alvilággal. Hozzátette: az albizottság azért jön létre, hogy világos válaszokat kapjanak a felmerült kérdésekre és kiderüljön, hogy 2008-ban valóban politikai megrendelésre találkozott-e a titkosszolgálat a szervezett alvilággal, illetve hogy az utóbbi juttatott-e pénzeket baloldali pártoknak és politikusoknak.
Kitért arra is, hogy javasolni fogja, vizsgálják ki a titkosszolgálatok és az Energol Rt. kapcsolatát is. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke az újságírók előtt kijelentette: semmiféle takargatnivalójuk nincsen, abban érdekeltek, hogy a nyilvánosság mindent megtudjon, ezért ők is megszavazták az albizottság létrehozását.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal az előző héten oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága honlapjára.
A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.