Guido Westerwele német külügyminiszter vasárnap este óta tárgyal Budapesten, hétfőn reggel találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A tárgyalásokat mind ő, mind Martonyi János magyar külügyminiszter "intenzívnek" minősítették, ugyanakkor egyik fél sem bocsátkozott részletekbe arról, hogy melyek voltak azok a témák, amelyeket érintettek a megbeszélések során.

A két külügyminiszter szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy a német diplomáciát leginkább a Magyarországon működő német cégek helyzete, illetve a befektetési környezet érdekli. Westerwelle nem mulasztotta el megjegyezni, hogy 6000 német érdekeltségű vállalkozás működik Magyarországon, akik 300 ezer embernek adnak munkát.

Fülöp Máté

A német diplomácia vezetője elmondta Orbánnak és Martonyinak, hogy milyen aggodalmai vannak a német befektetőknek. Megjegyezte: értik, hogy az ország milyen gazdasági helyzetben van, és elismerik azokat az eredmnényeket, amelyeket a magyar kormány a költségvetési hiány csökkentésével elért.

A Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárásról azt mondta: ez nem politikai kérdés, "látni fogjuk a számokat, amelyek tényeken alapulnak, és majd az illetékes testületek eldöntik, hogy lezárul-e ez az eljárás".

Az úgynevezett jogállamiság kezdeményezésről, amelynek Westerwelle az egyik aláírója volt, a német külügyminiszter azt mondta: ez nem egyes országok ellen irányul, hanem valamiért, a jogállamiság megerősítéséért emel szót. Szerinte ugyanis az EU-tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a politikai uniót.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges, hogy Magyarországot "német gyerekhíradókban támadások érik", azt válaszolta: majdnem mindenről beszélhet uniós kollegáival, de "gyermekprogramokról nincs mit". "Nem beszélünk gyerekporgramokról" - jelentette ki, hozzátéve: a szerkesztőségek szabadok és ő sem tartja nyilván a vele szemben közölt "nem fair" műsorokat, cikkeket, pedig azokkal "egy pincét is meg lehetne tölteni".