szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Elvileg zöld utat kapott az EU-tagállamok minisztereitől az a német, dán, finn és holland kezdeményezés, amely azt szeretné elérni, hogy már korai szakaszban fel lehessen lépni az alapvető értékeket megsértő tagállamok ellen, és végső esetben akár a támogatásokat is meg lehessen vonni tőlük. Bár Matonyi János szerint Magyarország neve nem került szóba, a javaslatot kimondatlanul is a magyar és a román problémák ihlették. Az ír külügyminiszter a Tanács ülése után azt mondta, támogatják a javaslat részletes kidolgozását.

"Ma megyek a Tanácsba, hogy megvitassuk, hogyan lehet a jövőben jobban védeni a joggállamiságot az EU-ban" – írta hétfő délelőtt a Twitteren Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke. A magyar kormánnyal számos ügyben vitában álló biztos arra utalt, hogy Luxemburgban hétfőn ült össze az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa (amelyben a tagállamok külügy- illetve európai ügyekért felelős miniszterei foglalnak helyet), és a napirend szerint meghallgatták azt a négy külügyminisztert, akik korábban új, az alapvető értékeket hatékonyabban védő mechanizmust sürgettek.

Délután, a Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón a soros elnök, Eamon Gilmore ír külügyminiszter azt mondta: meghallgatták Viviane Reding beszámolóját a kezdeményezésről, támogatják is azt, azt kérték a biztostól, hogy dolgozza ki részletesen a javaslatot. Az üléssel után Martonyi János magyar külügyminiszter az MTI-nek azt mondta: a tagállamok többsége támogatásáról biztosította a német, a dán, a finn és a holland külügyminiszter kezdeményezését, de fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Magyarország neve egyszer sem hangzott el, és szerinte hiba lenne a kezdeményezést Magyarországra vonatkoztatni.

Alexander Stubb, finn Európa-ügyi miniszter és Guido Westerwelle német külügyminiszter hétfőn Luxemburgban
©

Idén március elején ugyanis a német, a holland, a dán és a finn diplomácia vezetője írt közös levelet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, amiben egy „értékvédő mechanizmus” felállítását indítványozták, amely lehetőséget adna arra, hogy a bizottság már korai szakaszban fellépjen, ha aggasztó folyamatokat tapasztal egy tagállamban. Jelenleg ilyen estben csak az uniós alapszerződés 7. cikkelye léphetne érvénybe szankcióként, ami a szavazati jog felfüggesztését jelenti, ezt azonban még az uniós vezetők is "atombombának" tekintik, alkalmazásához pedig a tagállamok egyetértése kellene, így nem reális, hogy ezt az eszközt valaha is alkalmazni fogják.

Atomot ne

A "négyek" ezért sürgetnek alternatív megoldásokat. Ők végső esetben a források felfüggesztését tartják elképzelhetőnek. Bár a négyek levele nem nevesít egyik országot sem, diplomáciai forrásokból úgy értesültünk, a német külügy egyértelműen Magyarországot és Romániát tekinti jelenleg negatív példának ebből a szempontból. Guido Westerwelle német külügyminiszter hétfőn reggel azt mondta, a kezdeményezés nem egyes országok ellen irányul, de korábban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott két interjúban is megemlítette mindkét országot, mint olyanokat, ahol „kritikus folyamatok” tapasztalhatók. Magyarország legutóbb a negyedik alkotmánymódosítás nyomán került ismét a kritikák kereszttüzébe, az Európai Parlamentben többen éles kirohanásokat intéztek a kormány ellen.

Reding véget vetne a normasértéseknek
©

A Tanács előtt elmondott – a biztos által nyilvánosságra hozott – beszédében Viviane Reding is úgy fogalmazott, hogy a bizottság érzékeli azt a problémát: űr tátong a "politikai meggyőzés" és a "nukleáris opció", vagyis a 7. cikkely alkalmazása közt, és ezt ki kellene tölteni megfelelő intézményekkel. A négy külügyminiszter levelét Reding politikai támogatásként értékelte, de azt mondta: az csak a jövő problémáira jelenthez megoldást, hiszen a jogállamiság elve azt követeli, hogy a mai kérdéseket a ma rendelkezésre álló eszközökkel kezeljék.

A koppenhágai dilemma
Az EU-ban gyakran "koppenhágai dilemma" néven emlegetik azt a kérdést, hogy mit kezdjenek az alapvető értékeket sértő államokkal. Az Európai Közösség vezetői 1993-ban Koppenhágában határozták meg azokat a feltételeket, amelyeket teljesülniük kell az újonnan csatlakozóknak. Ezek közül az első, hogy a tagságra vágyó országban biztosítani kell a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitását, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét. A dilemma akkor keletkezik, ha egy tagállamban már a csatlakozás után kérdőjeleződnek meg ezek, mert erre az esetre nem létezik semmilyen mechanizmus.

Lucinda Creigthon, a Tanács soros elnökségét ellátó Írország európai ügyekért felelős minisztere szerdán, az Európai Parlamentben a magyar alkotmányos helyzetről tartott vita végén jelentette be: az elnökség hétfőn, az Általános Ügyek Tanácsában kész megvitatni a négy ország kezdeményezését az új, az alapvető értékek védelmére hivatott mechanizmusról. A Tanács elnökségéhez közel álló, névtelenséget kérő forrás az MTI-nek azt mondta: a négy külügyminiszter maga fogja ismertetni az elképzeléseit, majd minden tagállam kifejtheti ezzel kapcsolatos nézeteit, a bizottság pedig ismerteti majd, hogy mi az álláspontja a kérdésben.

A történet egyébként annyiban nem új, hogy 11 uniós ország külügyminisztere már egy 2012. szeptember 17-i találkozón „új eszközök megalkotását” sürgette az uniós alapértékek betartatása végett. A kezdeményezést később Martonyi János is támogatásáról biztosította. A magyar kormány azért is nyugodt lehet, mert az uniós jogalkotás meglehetősen lassú folyamat, a hétfőn első körben megvitatott kezdeményezésből belátható időn belül valószínűleg nem születik meg a "négyek" áltral kezdeményezett mechanizmus.

Az EU malmai lassan őrölnek

Ha a négy ország kezdeményezését kedvezően fogadják a többi tagállamok és az Európai Bizottság, akkor feltehetőleg hosszú jogalkotási folyamat veszi kezdetét – mondta a hvg.hu-nak Kende Tamás nemzetközi jogász. Az Európai Unió jogrendszerét kutató szakember szerint átlagosan 18 hónap alatt fogadnak el az EU-ban egy jogszabálytervezetet. A rendelet tervezetét az Európai Bizottság dolgozza ki és a tanács és a Parlament elé terjeszti. A tervezet ezután a szakminiszterek alkotta tanács, az Európai Parlament és a szövegező EB között „cirkulálnak”, amíg – legfeljebb három olvasatban – meg nem találják a közös nevezőt, végül a tanácsnak és az EP-nek kell szavaznia róla.

Kende Tamás szerint szinte kizárt, hogy az EB javasolná az EU alkotmányának tekinthető alapszerződés módosítását az ügyben, mert ez nehéz és elhúzódó vitához vezetne a – júniustól, Horvátország csatlakozása után – 28 tagország között. Kende azt valószínűsíti, hogy az úgynevezett gazdasági kormányzás eljárásait és részben a szankcióit fogják lemásolni, azaz feltehetőleg egy olyan modellt dolgoznak majd ki, ahol egy valamilyen bizottság vizsgálata és megállapításai nyomán a miniszterelnököket, illetve államfőket tömörítő Európai Tanács – például bizonyos támogatások megvonásával, de más szankciókkal is – büntethetné a koppenhágai kritériumokat vagy az EU-szerződés 2. cikkét, esetleg az Alapjogi Charta egyes rendelkezéseit veszélyeztető vagy megsértő tagállamot. Nem lehetetlen Kende szerint, hogy valamilyen (demokráciavédő) ideiglenes intézkedésekre is módot nyújtana a tervezet. (A koppenhágai kritériumokat – lásd keretes írásunkat – az unió 1993-ban fogalmazta meg az akkori kelet-európai tagjelöltek számára, és azok a plurális, működő demokrácia jellemzőit írják le.)

Ugyanakkor amíg a költségvetési hiánycélok be nem tartása viszonylag egzakt módon megállapítható, addig arról, hogy valamely intézkedés sérti-e a koppenhágai kritériumokat vagy a plurális demokrácia alapvető érdekeit, Kende szerint politikailag többféle vélemény is megfogalmazható, és sikerrel védhető. "Egyes tagállamoknak elvi fenntartásai lehetnek azzal kapcsolatban, hogy az EU vagy más tagállamok értékelhessék államszervezetük demokratikus működését. Ráadásul egyes tagállamok attól is tarthatnak, hogy egyszer majd ellenük is bevetik a most tervezett „fegyvert” (például a terrorizmus elleni küzdelmüket tartják majd antidemokratikusnak), így egyáltalán nem biztos, hogy – a román vagy a magyar kormánnyal esetleg kevésbé szimpatizáló kormányok is – ilyen veszélyes jogi precedenst teremtenének" - mondta a hvg.hu-nak a nemzetközi jog szakértője. 

Még ha ilyen jogszabályt el is fogadnának – amire Kende szerint egyelőre semmilyen garancia sincs –, egyáltalán nem biztos, hogy az ET könnyedén megszavazna egy ilyen büntetést. Ha a szabályokat a jelenlegi 7. cikkben szereplőkhöz hasonlóan fogalmazzák meg, akkor az Európai Tanács négyötödös többséggel hozza meg majd a döntéseit a kérdésben, ami 22-23 tagállam igen-szavazatát, azaz az érintett állam szinte teljes elszigetelődését feltételezi. Ebben az esetben tehát az illető állam nemcsak megsérti a polgári vagy a politikai jogokat, hanem ezt még úgy is teszi, hogy 4-5 tagállamot se tudott meggyőzni lépései helyességéről.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Az alaptörvény 2.0 volt a téma az EP alapjogi bizottságában

A főleg a magyar alaptörvény negyedik módosításával foglalkozó, utolsó, ötödik munkadokumentumról tárgyalt szerdán az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyekkel foglalkozó bizottsága abban az eljárásban, amely az alapjogok magyarországi helyzetét hivatott megvizsgálni. A vitában magyar EP-képviselők is felszólaltak.

MTI Itthon

Alaptörvény 2.0: közel húsz jogszabály módosul még

A kormány benyújtotta pénteken a parlamentnek az alaptörvény negyedik módosítása miatt szükséges egyes törvényi változtatásokat. Csaknem húsz jogszabály módosulhat. A kabinet kimondaná egyebek mellett, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem választható újra.

MTI Itthon

Alaptörvény 2.0: a Fidesz szerint van miért bocsánatot kérnie a kritikusoknak

A Fidesz-frakció szerint a negyedik alkotmánymódosítás hatályba lépésével jelentős mértékben megerősödött a nemzeti, etnikai, faji és vallási közösségek védelme, és ezt el kellene ismernie azoknak, akik Magyarországot megalapozatlanul antiszemita színben igyekeznek feltüntetni - mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.

Az állatkertben szerencse kell hozzá, mi viszont megmutatjuk az új lajhárbébit

Az állatkertben szerencse kell hozzá, mi viszont megmutatjuk az új lajhárbébit

Legendás otthoni számítógépet állítanak ki Szegeden

Legendás otthoni számítógépet állítanak ki Szegeden

Megkerestük a legolcsóbb eladó hazai használt Teslát

Megkerestük a legolcsóbb eladó hazai használt Teslát

Orbán 20 éve a korrupcióról: Elszomorító, hogy olyan ügyekben sem indultak vizsgálatok, amikben kellett volna

Orbán 20 éve a korrupcióról: Elszomorító, hogy olyan ügyekben sem indultak vizsgálatok, amikben kellett volna

Megmagyarázta az Apple, miért figyeli az iPhone folyton, hogy hol van

Megmagyarázta az Apple, miért figyeli az iPhone folyton, hogy hol van

Szombaton ördögöt égetnek Guatemalában

Szombaton ördögöt égetnek Guatemalában