„Az a tanulság mindenképp levonható a jövőre nézve, hogy egy ilyen érzékeny ügyben tartott, nagysúlyúnak ígérkező rendezvény jóval alaposabb és körültekintőbb előkészítést igényel. Tudomásom szerint a Kongresszus előkészítése során a MAZSIHISZ elnökén és igazgatóján kívül nem konzultáltak sem a holokauszttúlélők szervezeteivel, sem zsidó kulturális-, civil- és oktatási szervezetekkel, sem pedig más zsidó felekezetekkel” – mondta a hvg.hu-nak Köves Slomó az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke. A rabbit azután kerestük meg, hogy a Világkongresszus vezetői – percekkel azután, hogy a magyar kormányfő elmondta beszédét – kritikus hangú állásfoglalást jelentettek meg, amelyben „szavak helyett tetteket” vártak többek között Orbán Viktortól, valamint „konkrét jogi lépéseket” az antiszemitizmussal szemben. A kormányfőt bírálta a WJC elnöke, Ronald S. Lauder is beszédében, ezt azonban a zárónapon korrigálnia kellett. Elnézést kért, mert a tudomására jutott, hogy a miniszterelnök múlt pénteken úgy nyilatkozott: a Jobbik egyre növekvő veszélyt jelent a demokráciára. Európában válság van, és megfigyelhető az a tendencia, hogy az emberek ilyen helyzetben bűnbakot keresnek – idézte Ronald S. Lauder a magyar kormányfő szavait. Üdvözölte, hogy Orbán azt mondta: fel kell lépni a demokrácia védelmében.

Az említett közlemény és Lauder bíráló beszéde amúgy érezhető meglepetést váltott ki még a hazai zsidó szervezetek vezetőiből is. Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy elégedett volt Orbán Viktor beszédével. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke szerint a WJC tagjaival beszélgetve ugyanakkor az a benyomás alakult ki benne, hogy „sémákban gondolkoznak Magyarországról”, és ezt erősítette az is, hogy Orbán Viktor beszédének elhangzását követően alig két perccel már megjelent a WJC honlapján a tettekre felszólító reagálás.

Nem a tettek, a szavak

 „Pedig én azt gondolom, sokkal inkább a szavakkal van a baj Magyarországon, nem a tettekkel, hiszen utóbbiakban a kormány valóban igyekszik fellépni az antiszemitizmus utcai megnyilvánulási formái ellen – például az Adj Gázt! felvonulás kormányfői betiltásával. Az antiszemita közbeszéddel szemben azonba nem mindig elég határozottak a szavak, nem elég markánsak a kontúrvonalak” – mondta Köves Slomó. A hvg.hu munkatársa a kongresszus keddi napján amúgy megkérdezte Ronald S. Laudertől: honnan tájékozódnak, hogy szerzik be az információikat Magyarországról, a WJC elnöke pedig azt mondta, a médiából informálódnak. (Az elnézéskérés is egy újságcikk elolvasása után érkezett.)

Ronald S. Lauder, és Orbán Viktor: egy előre bekészített pofon krónikája

Fülöp Máté

Nem érte ugyanakkor váratlanul a magyar kormányt, ami történt – legalábbis ez derül ki egy a kongresszus előkészítésében résztvevő diplomata szavaiból. „Már előre tudtuk, hogy itt legfeljebb szép lehet a magyar kormány, okos nem” – mondta forrásunk, aki szerint már Lauder április elején közölt cikke a Süddeutsche Zeitungban jelezte, hogy nem baráti hangulatú megbeszélésre számíthatnak majd. (Lauder ebben arról írt, hogy Orbán Viktor második kormányzati ciklusában folytatott tevékenysége alapján úgy tűnik, a demokráciáért és a polgári jogok érvényesüléséért folytatott küzdelem harcosából a magyar nacionalizmus vezető ideológusa lett. Magyarországot pedig szerinte külföldön "idegenellenes és egyre inkább antiszemita országként érzékelik".)  Köves Slomó szintén szokatlannak nevezte Lauder cikkét: „van miben kritikát megfogalmazni, de szerintem hatékonyabb lett volna, ha a kongresszus ittléte során konkrét konstruktív kritikát és javaslatokat fogalmaznak meg. Olyan ez, mintha egy vendégségbe készülnék, de előtte jól beolvasnék a vendéglátómnak.”

Mint azt a már idézett forrásunk elmondta, a magyar diplomáciának nem sok mozgástere volt arra, hogy a várható kritikákat csillapítsák – már csak azért sem, mert szerinte ennek oka volt az is, hogy Lauder az újraválasztására készült (az ülésen tisztújítás is zajlott), és „Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke nyomás alá helyezte: vagy elítéli Magyarországot, vagy nem garantálja a szervezete támogatását”. (Ez azonban Lauder számára maximum presztízskérdést jelenthetett volna, lévén egyetlen jelölt volt – a szerk.) Kantort egyébként még az izraeli sajtó is egy tipikus orosz oligarchaként írja le, aki Mihail Hodorkovszkijjal kezdte karrierjét, de ő időben „felismerte”, hogy nem érdemes ujjat húznia Vlagyimir Putyinnal, így nem is került börtönbe. Ugyanakkor 2007-es megválasztásakor sokan komolyan aggódtak az izraeli zsidó szervezetek között, hogy túlzottan is jó kapcsolatokat ápol a zsidó állammal hektikus viszonyban álló Kremllel.

"Tiltsák be!"?

Kantor az AP-nek nyilatkozva a Jobbik betiltását szorgalmazta, még ha „ez nem is lenne politikailag korrekt”. A kongresszus egy magyar résztvevője szerint – még ha ő személy szerint egyet is értene ezzel – ezt várni nyilvánvalóan irreális. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője kérdésünkre azt mondta, ő nem hallott semmilyen konkrét jogi lépést, amit még elvárnának a magyar kormánytól, a nekünk nyilatkozó diplomata szintén azt mondta, konkrétumokkal senki nem tudott szolgálni.

A kormányban tehát nem keltett meglepetést a kritika, ugyanakkor forrásunk szerint – azzal, hogy a hazai zsidóság képviselői is jónak minősítették Orbán Viktor beszédét – „összességében nem jöttek ki rosszul a történetből. Különösen jó volt hallgatni Guido Westerwelle beszédét, aki végre – először a rendezvényen – kimondta, hogy nem csak a magyarok felelősek azért a magyarországi holokausztért.” (A kormányfő beszédét pozitívan fogadta az EU alapjogi biztosa is, aki előszeretettel bírálja Orbánt.) Köves Slomó is úgy értékelt a hvg.hu-nak: „Én azt gondolom, ez a történet még jóvátehető, például Szilvan Salom izraeli miniszter szavai az oktatással kapcsolatban nagyon fontosak voltak. Hiszen, ha valami, az oktatás az, ami tartósan csökkentheti az antiszemitizmust. Az antiszemitizmus ugyanis társadalmi és nem (csak) politikai kérdés, amit hosszú, szívós munkával lehet kigyomlálni. A gyűlöletmentes társadalom legnagyobb ellensége a tudatlanság. Fontos lenne például, hogy az új kerettantervben és tankönyvekben nagyobb teret kapjon a zsidó vallásnak, kultúrának és a zsidó közösség történelmi nemzetalkotó szerepének ismertetése” – fogalmazott.

Köves Slomó szerint ehhez „mindenképp fontos lenne, hogy a WJC és a magyar zsidó közösség teljes spektruma között egy folyamatos organikus kapcsolat legyen". "Már csak azért is, hogy az általuk képviselt javaslatokat és kritikákat a helyi közösség tudása, benyomásai, tapasztalatai és szakmai tudása alapozza” – tett hozzá.