szerző:
Tokfalvi Elek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ilyen pofonsorozatot magyar politikus, nem hogy aktív miniszterelnök, nem kapott még három röpke nap alatt. És olyan biztos a pozíciója, mint egyetlen más demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnöknek sem.

Politikust úgy nem aláztak meg az újkori Magyarországon, mint Orbán Viktort a hét végén. Természetesen volt rá példa, hogy politikusokat meghurcoltak vagy likvidáltak büntetőjogi eszközökkel, de azzal, hogy áldozattá tették őket, elismerték a fontosságukat. Ennek a szakmának a művelőit úgy lehet a legjobban megalázni, ha átnéznek rajtuk. És még annál is jobban, ha nem az ellenségeik teszik ezt velük.

Azzal kezdődött, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – abszolúte nem Orbán ellensége – megkérte a Zsidó Világkongresszust (WJC), hogy következő plenáris ülését kivételesen ne Izraelben, hanem Magyarországon tartsa. A növekvő honi antiszemita veszélyre való tekintettel. Mivel azonban a Mazsihisz igyekszik szívélyes kapcsolatokat ápolni a Fidesz-kormányzattal, a veszély forrásaként a "szélsőjobbot", konkrétan a Jobbikot jelöli meg.

A Mazsihisz vezetői még arra se nagyon szánják rá magukat, hogy az általuk képviselt (képviselni vélt) zsidóságot sértő kormánypárti cselekedetek – Nyírő-temetés, Wass-magasztalás, Bayer-mosdatás stb. – miatt a kormánypártoknál tiltakozzanak. Az meg – itt nem részletezendő okokból – végképp nem jut eszükbe, hogy a kormánynak azokat a szövegeit és intézkedéseit bírálják, az idegenszívűzéstől a bankellenes uszításig, a genetikusbolsizástól a "liberális" jelző megbélyegző használatáig, amelyek a harmincas évek antiszemita propagandáját élesztik újjá a "zsidó" szó használata nélkül. A Mazsihisz számára zsidó az, akinek fáj a holokauszt; nem a maga lábán megélő, liberalizmusban, joguralomban, ne adj’Isten demokráciában bízó kis- vagy nagypolgár.

Egyszóval (azt hitték, hogy) tettek egy szívességet Orbánnak, akinek ezek után semmi más dolga nincs, mint hogy keményen elhatárolódjon a szélsőjobbtól, és sokadszor elmondja, hogy a holokauszt nem jöhet vissza. Csak hát a magyar politikai rendszerben még maradt annyi liberalizmus és joguralom, hogy ezt a miniszterelnök se tehesse meg, amikor neki vagy a Mazsihisznek úgy tetszik.

A Nemzeti Érzelmű Motorosokkal még így-úgy elboldogult némi jogszabálysértés árán, de a Jobbikkal már nem. Itt ugyanis az a gond, hogy vagy "fasiszta politikai szervezet", és akkor a párizsi békeszerződés értelmében be kellett volna tiltani – vagy alkotmányosan működik, akkor viszont per def nem lehet "fasiszta". A gyülekezési törvény pedig egyszerűen nem teszi lehetővé semmilyen rendezvény előzetes betiltását a szónokok várható szövege miatt. A hatályos magyar jogszabályok szerint nyugodtan lehet "anticionista" tüntetést tartani. Köntörfalazás nélkül antiszemitát is, ha ez nem ösztönöz azonnali és közvetlen erőszakra.

Orbán, miután a törvénynek fittyet hányva hatástalanította a NÉM-bombát, a Jobbikkal is ugyanazt a módszert akarta alkalmazni – mintha ezzel a Zsidó Világkongresszus tiszteletére el lehetne tüntetni az antiszemitizmust, mint bűvész a nyusziját a fehér kendő alatt. A rendőrség azonban nem teljesítette a miniszterelnöki felhívást, talán mert tudta, hogy hazudnia kéne a teljesítéshez, a bíróság pedig – feltehetően szintén ismeri a törvényt – arra hivatkozva érvénytelenítette a betiltást, hogy a rendőrség kicsúszott a határidőből.

Mindez pénteken derült ki, egy nappal a tüntetés, két nappal a plenáris ülés kezdete előtt. Orbán, némileg bepánikolva, a következő közleményt adta ki:

"A bíróság mai döntését a szombati anticionista tüntetés engedélyezéséről elfogadhatatlannak tartom.

Álláspontom egyértelmű: bármely köntösbe is bújtatott, nyilvánvalóan antiszemita szándékú rendezvénynek, a jogállam kijátszásának Magyarországon nincs helye. Az ilyen rendezvények engedélyezése sem a magyar emberek értékrendjével, sem az alkotmány betűjével, sem annak szellemével nem fér össze. Ezért arra kérem a Legfelsőbb Bíróság elnökét, vizsgálja meg, Magyarországnak milyen jogi eszközök állnak rendelkezésére, hogy érvényt szerezzen az alkotmánynak. Ezzel egy időben utasítottam a belügyminisztert, hogy minden törvényes eszközt használjon fel az alkotmányellenes rendezvény megakadályozására."

Gyönyörű, csak semmi sem stimmel benne. "Jogállamban", amire Orbán hivatkozik, senkit nem érdekel, hogy a miniszterelnök mit tart egy bírósági döntésről, amelyben ráadásul nincs is érintve. Bújtatott vagy nyílt antiszemita szándékú rendezvénynek Magyarországon van helye, egyszerűen azért, mert a gyülekezési törvény nem tiltja. Eszerint viszont a gyülekezési törvény alkotmányellenes volna, de ilyet még nem hallottunk Orbántól. Pláne nem akkor, amikor pártja még ellenzékből megakadályozta, hogy legalább az egyenruha- és álarcviselés tilalmát belevegyék, pontosan azért, hogy az akkor még elhatárolódásra nem érdemesített "szélsőjobb" békében masírozhasson és dobálózasson.

A Legfelsőbb Bíróságot ma már Kúriának hívják, az alkotmányt meg Alaptörvénynek, de úgy látszik, ez Orbánnak se fontosabb, mint nekem.

Első megaláztatás: A Legfelsőbb Bíróság/Kúria elnöke, Darák Péter meg se rezdült a munkahét végén, félnapos határidővel hozzá intézett kérésre. Igaz, egyszer, komolyabb ügyben már megmagyarázta a jogvégzett miniszterelnöknek, hogy a bírák függetlenek, nem utasíthatók. Most még ehhez sem vette a fáradságot.

Második megaláztatás: a Belügyminisztérium ugyan készségesen elismételte Orbán jogtudatlan badarságait, és még azt is megígérte, az utasítást teljesítvén, hogy "minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel akadályozza a rendezvény megtartását", csak hát ebben benne volt, hogy nincs törvényes eszköze. A végére odabiggyesztette, hogy "aki tiszteletben tartja az emberi méltóságot, (…) tartsa magát távol" a jobbikos rendezvénytől, de ez teljesen fölösleges volt, lásd a következőt:

Harmadik megaláztatás: az "anticionista népgyűlést" három-négyszáz ember részvételével egyetlen apróbb incidenssel megtartották (a rendőrök eltanácsoltak egy ellentüntetőt, aki jobbikos vezetőkből rajzolt horogkeresztet emelt a magasba tiltakozása jeléül). Az "anticionista" eszme ma, Magyarországon körülbelül ennyi embert ösztönöz utcai tüntetésre. (És ez is igazolja, hogy a Jobbiknak nem a szélsőséges elem, a rasszizmus miatt van 17 százaléka, hanem mert a köznapi embert érintő bajokra ad könnyen emészthető, bár gusztustalan választ. Ami egyébként nem nagyon különbözik a Fideszétől.) A tüntetés kicsi volt, annál nagyobb felületet foglalt el a világsajtóban, ez volt a cél.

Negyedik megaláztatás: nem egészen érthető okból Orbán csak akkor volt hajlandó bevonulni a WJC nyitó vacsorájának helyszínére, ha minden delegált leült és elhallgatott. De sehogy sem akartak leülni és elhallgatni, mire kormányfőnk kénytelen volt bevonulni a slamposan zsibongó vacsoravendégek közé. Majd elmondta beszédét, amiből az derült ki, hogy antiszemitizmus akkor van, ha az emberben – aki keresztény – felülkerekedik a rossz, de amíg nálunk ő kormányoz, és ez az alkotmány, pardon, Alaptörvény van, addig a Jó fog felülkerekedni. Egy kicsit még szidta a züllött Nyugatot, ahol odáig fajult a helyzet, hogy zsinagógákat gyújtanak fel (nem részletezte, hogy kik), nálunk bezzeg ilyen nincs. Úgyhogy nézzenek magukba a kedves vendégek, és becsüljenek meg minket. Felvilágosodás, joguralom, szabadság, demokrácia mint biztosíték az antiszemitizmus ellen? Dekadens, kozmopolita cuccok.

A WJC azonban ennyivel nem elégedett meg, élén Ronald Lauder elnökkel – akibe Orbán két nappal a plenáris ülés előtt még gondosan belerúgott a zsidóbarátságát igazoló interjúban, amit egy izraeli bulvárlapnak adott. A Kongresszus visszakézből közölte, hogy Orbán elkente a probléma lényegét, és nem adott garanciát a szélsőjobbtól való egyértelmű elhatárolódásra.

Szóval semmi sem sikerült.

Itt állunk megfürödve egy olyan országban, aminek a miniszterelnöke rettentően nem ért a gazdasághoz. Külpolitikailag egy katasztrófa sújtotta övezet. Állítólag a joghoz ért. Ja, nem, ahhoz se. Mondom, ilyen pofonsorozatot magyar politikus, nem hogy aktív miniszterelnök, nem kapott még három röpke nap alatt. És olyan biztos a pozíciója, mint egyetlen más demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnöknek sem.

Most akkor hülye ez az ország?

Mivel a gyülekezési törvény szigorítására – az "emberi méltósághoz való jog védelmében" – három év alatt nem került sor, nyilván ezután se fog. Egyetlen további lépést tudok elképzelni Orbántól:  a Jobbik betiltását. Kétségtelenül sokan örülnének neki. Biztosan megnyugodna a Mazsihisz és a Zsidó Világkongresszus is. Látszani kevésbé látszana az antiszemitizmus. Két napig. A többségi hülyeség meg háborítatlanul fokozódna. Két nemzedékig.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!