„Egytől öt év a Btk. alapján, ráadásul!” – fenyegette meg a hvg.hu-nak még tavaly ősszel adott interjújában a zsebszerződéssel földjüket külföldi gazdáknak átjátszó tulajdonosokat Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A július 1-én hatályba lépő új Büntetőtörvénykönyvben ugyanis önálló bűncselekmény lesz a zsebszerződés. Most pedig – Nagy István fideszes képviselő egyéni, a parlament honlapjára pénteken felkerült indítványa alapján – a hazai joggyakorlatban soha nem látott jogkörökkel ruházza fel az ügyészséget a zsebszerződések felkutatására, és az eljárások megindítására.

A magyar jogszabályok alapján a zsebszerződések egyébként is semmisnek számítanak, de a polgári jogi szabályozás szerint emiatt a két szerződő fél között az eredeti állapotot kell ilyen esetben visszaállítani, vagyis adott esetben egy osztrák gazda visszakapja a pénzét, a magyar pedig a földet. Csakhogy már a törvénytervezet második paragrafusa kimondja, hogy a zsebszerződések esetében ez a jogi alapelv nem áll fenn: az állam viszi a földet, mindenféle kártalanítás nélkül. Nyilván ezzel kapcsolatban mondta azt a már idézett interjúban Fazekas Sándor, hogy „azt pedig, aki zsebszerződés-gyanús helyzetben van, én különösebben nem sajnálom”.

Korrekt, névtelen

Mindez világosan kiderül a tervezet 12. paragrafusából, ahol az szerepel: az ügyész jogosult polgári pert indítani a zsebszerződések semmisségének kimondására, és arra, hogy a bíróság „a termőföld tulajdonjogát az állam javára ítélje meg”, illetve törölje a földre jogellenesen megállapított zálog-, vagy haszonélvezeti jogot.

Az eljárások bejelentés alapján indulhatnak: ugyan egy zsebszerződés esetében a bérbeadó és a vevő számára is elemi érdek, hogy az ügylet lehetőleg titokban maradjon, de a kormány arra számít, bőven ellátják információval a hatóságokat a helybeliek. Fazekas Sándor szerint legalábbis „abban az adott térségben, abban a faluban pontosan tudják, hogy ez egy színlelt szerződés”, így „a bíróság előtt sok minden kiderül”.

Határt szabna az állam a zsebszerződéseknek is

Túry Gergely

Az eljáró ügyésznek pedig még a szokásosnál is komolyabb jogosítványai lesznek: a gyanúba került gazda üzleti titkot is köteles lesz az ügyésszel közölni, akkor is, „ha nem kapott felmentést a titoktartás alól”. De még a zsebszerződést készítő ügyvéd sem hivatkozhat az ügyvédi titoktartásra. A zsebszerződő gazda ugyan „jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni”, de „egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg”. A nyomozó ügyész razziát is tarthat, külön engedély nélkül „bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat”.

(Le)ketyeg az amnesztia

A már megindult jogi procedúrának is különleges szabályai vannak: a bíróság intézkedéseivel szemben az eljárást vitató fél nem élhet viszontkeresettel, mint ahogy a per szüneteltetésének sincs helye semmilyen körülmények között. Vagyis valószínűleg nagyon gyors eljárásokra lehet majd számítani. Ráadásul – mint azt a 13. paragrafus kimondja – a meghozott ítéletek ellen később sincs helye perújításnak.

A tervezet a választottbírósághoz fordulás lehetőségét is minimálisra szabja: csak egyetlen testület lehet illetékes ebben az esetben, mégpedig a Magyar Agrárkamara mellett működő választottbíróság. Mint ismert, az agrárkamarai választások botrányosan zajlottak, csak a MAGOSZ jelöltjeire lehetett szavazni, akiket végül a tagság mindössze hét százalékának részvételével választottak meg. A MAGOSZ vezetése pedig ott ül a Fidesz frakcióban, így elég nehezen hihető, hogy az Agárkamara mellett működő választottbíróság szembe megy a kormány politikai akaratával.

Ennek fényében – ha a tervezetet jelenlegi formájában fogadják el – minden feltétel adott lesz, hogy az állam bárhol beavatkozzon, és saját kezelésébe vegye az érintett földterületeket. Kérdés, a törvényjavaslat mennyire fokozza majd az érintettek „bevallási kedvét”, hiszen július elsejéig még moratórium van, egyelőre bárki hátrányos jogkövetkezmények nélkül bejelentheti, ha termőföld tulajdonáról színlelt szerződést kötött. Onnantól jönnek az eljárások.