Úgy tűnik, a miniszterelnök egyetlen emberre meri rábízni a természettel járó bajok elhárítását: Bakondi Györgyre. Az altábornagy az elmúlt három évben, amellett, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot átszervezte, sorra kapja a különmunkákat is.

Bakondit persze nem most fedezte fel magának a kabinet, már az első Orbán-kormány idején, 2000-től az OKF vezetője volt, míg 2002 decemberében a szocialisták le nem váltották. Az Origo májusi cikkében azt írta, hogy az MSZP választási győzelme után elsősorban azért kellett távoznia a katasztrófavédelem éléről, mert a szervezetet olyan végletesen megosztotta a vezetési stílusa, hogy az teljesen kettészakadt bakondistákra és ellentáborra. Menesztése után ügyvédként dolgozott, illetve az UD Zrt. felügyelőbizottságának volt a tagja.

A 2010-es fülkeforradalom után azonban a tábornok újra előterébe került. Olyannyira, hogy abban az évben kapta meg a legtöbb posztot. Az év végén már kifejezetten nehéz helyzetben lehetett az, aki be akarta mutatni: a pontos titulusa ekkor így hangzott: tűzoltó altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, az árvízi védekezésért és újjáépítésért felelős miniszteri biztos, katasztrófavédelmi biztos.

A kormányváltást követően Orbánéknak a maihoz hasonló, akkor rekordnak számító árvízzel kellett megküzdeniük. Tizennégy megyében összesen 518 településen folyt árvíz elleni védekezés, több mint 3700 embernek kellett elhagynia az otthonát, több száz ház vált lakhatatlanná. Az ár enyhülése után – június elején – Pintér Sándor árvízi védekezésért és újjáépítésért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Bakondit, majd pár héttel később az OKF-et 2003 óta irányító Tatár Attila helyére is ő került.

Az újabb feladat októberben jött, amikor a vörösiszap-katasztrófát követően katasztrófavédelmi biztossá nevezték ki, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a MAL Zrt. állami felügyeletét egymaga látta el. Így klasszikus cégvezetői feladatokat is kapott, irányította az ajkai üzem termelésének megindítását, javaslatokat kellett készítenie a vállalat jövőbeni helyzetéről, és gondoksodnia kellett a munkahelyek megőrzéséről is.

A következő évek valamelyest nyugodtabban voltak, jutott ideje a katasztrófavédelem teljes átalakítására, amíg a rettegett tél el nem jött, és nem kellett különböző miniszterekkel egyeztetnie, sajtótájékoztatót tartania, és naponta fotózkodnia. A kormány ugyanis már 2012 novemberében felfedezte, hogy a tél „komplex, társadalmi probléma", ami rendkívüli felkészülést igényel, ezért Bakondit kinevezték téltábornokká.

Másfél hónap múlva azonban kiderült, hatalmas öngólt lőtt a kormány. Január 14-én a havazás miatt hatalmas közlekedési káosz alakult ki a fővárosban, a téltábornok órákra elérhetetlen volt, a katasztrófavédelem és a közterület-fenntartó pedig elégtelenre vizsgázott. Bakondi minderre csak úgy reagált, nem a havazás, hanem a balesetek miatt volt káosz Budapesten. A felkészütségét firtató kérdésre pedig úgy válaszolt, az állam annyira nem lehet felkészült, hogy a hóesés elmaradjon, de optimális eszközökkel sikerült rendbe tenni az utakat.

A téltábornoknak aztán március közepén is meg kellett küzdenie a havazással. Bár tudni lehetett, hogy a Nyugat-Európában pusztító tél Magyarországra is megérkezik, annak várható hatásaira megint nem készültek fel. Emiatt több száz autósnak kellett a kocsijában éjszakáznia, ha nem lettek volna civil önkéntesek, akkor akár tragédia is történhetett.

Bakondi helyett akkor Pintér járta az utakat a miniszterelnökkel, az idei árvíz idején viszont felcserélődött a szerep: az altábornagy lett Orbán Viktor állandó kísérője. A többnapos összezártságnak pedig újabb kinevezés lett az eredménye. Bakondi most árvízi helyreállítási megbízott lett, de kedden már a szúnyogirtást is megnyerte magának a katasztrófavédelem.