Mit engedhet meg egy állampolgár egy olyan rendőri intézkedéssel kapcsolatban, amelynek nem érintettje? Kérdezhet-e? Zavarja-e ezzel a hatóság embereinek a munkáját? Hol a határ a kérdezésekben? Felelősségre vonhatja-e bárki az intézkedő egyenruhást? Ezekről a kérdésekről csaptak össze a vélemények a következő történet miatt, amelyet egy Fruzsina nevű lány írt meg a Facebookon.

Hajléktalanokat vegzáltak a rendőrök

Története szerint hazafelé ballagva hajléktalant vegzáló rendőrökbe botlott. Ezt ő nem tűrhette, és megkérdezte a rendőrt, miért igazoltat. Azért tette ezt, mert „állampolgárként végül is jogom van tájékoztatást kérni, meg aztán nem árt egy tanú, ha a rend bátor őreivel elszalad a ló”. Az egyenruhás az érdeklődésre visszakérdezett, hogy miben segíthet. Ekkor Fruzsina a rendőr fokozatát megnevezve ismételten jelezte, hogy arra kíváncsi miért intézkednek.

„A főtörzszászlós asszony ezúttal duplán pislog” – jelezte a lány a megjegyzésével kapcsolatos rendőri reagálást. Tudása meglepetést keltett az egyenruhásnál, aki általános rutinigazoltatásról számolt be neki végül. „Akkor tehát nem fog szabálysértési eljárás indulni ezzel az emberrel szemben?” – kérdezett újra Fruzsina, amire a rendőr meghátrálva közölte, nem indítanak eljárást.

A lány a hős vagy a rendőrök túl félénkek?

A sztori nagy vitát keltett. Egyesek szerint a lány, aki megvédte a hajléktalant, hős. Volt rendőrök vagy jelenlegi egyenruhások egy része arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy csak azért, mert valaki az utcán tartózkodik, nem feltétlenül kell igazoltatni. (Ez ugyanakkor egyre elterjedtebb gyakorlat, sőt a rendőrök már több alkalommal igazoltattak jótékonysági ételosztáson sorbanállókat is.) „Tipikus. A rendőr kitölti a szolgálati idejét igazoltatással, állampolgárok piszkálásával. És meghátrál, amikor egy konkrét kérdéssel találkozik” – összegezte a történetet egy volt nyomozó. A hvg.hu-nak korábban szakszervezeti vezetők beszéltek már arról, hogy az egyenruhások azért félnek intézkedni, mert tartanak attól, hogy könnyen feljelentik vagy megvádolják őket.

Ugyanakkor abban egyetértenek, hogy intézkedő kollégáik nem álltak a helyzet magaslatán, mert megijedtek a lány fellépésétől. Ez a viselkedés egy rendőr részéről nem túl szerencsés – vélekedtek. A történethez hozzászóló rendőrök többsége szerint Fruzsina tulajdonképpen akadályozott egy rendőri intézkedést. Akadt, aki azt jegyezte meg, hogy ha a lány „belebotlott” az intézkedésbe, honnan tudta, miért igazoltat az egyenruhás, és mitől volt abban biztos, hogy „itt bizony zaklatás lesz, ideje preventíven akciózni”.

„Én annyit mondtam volna neki, hogy jelenleg egy rendőri intézkedés kellős közepében vagyok, kérem, ne zavarjon a kérdéseivel! Ha befejeztem, akkor állok rendelkezésére. Addig azonban távolodjon el tőlem 2, azaz kettő méterre! Ha mégsem hagyja abba, akkor előállítom intézkedés akadályozása miatt” – írta egy másik egykori rendőr.

MTI / H. Szabó Sándor

Társai megjegyezték azt is, hogy az állampolgárnak ugyan joga van érdeklődni, de mi történik, ha ezek után egy ittasan vezető vagy közlekedési szabálysértést elkövető sofőr elleni intézkedést akadályoznak majd az érdeklődő állampolgárok, akik szintén nem lehetnek képben arról, miért nézegeti az egyenruhás a vezető papírjait. „Most akkor tényleg az lesz, hogy a zsaru megállít egy autóst, és egy másik meg csípőre tett kézzel megáll mellettük, aztán kérdőre vonja a rendőrt?” – vetette fel egyikük.

A TASZ jogásza: kérdezni lehet, nem muszáj válaszolni

A történettel kapcsolatban kialakult véleményekről a hvg.hu szerette volna megkérdezni a lányt, de Fruzsinát cikkünk megjelenéséig nem értük el. Facebook-oldalára mindenesetre kiírta, hogy bár az erőszakszervezetekkel szembeni idegenkedését levetni nem tudja, nem hősködni akart. Szerinte ez a történet nem is a hatóság munkájának akadályozásáról szólt. „Egyszerűen csak kérdeztem, és ez lett a végeredmény. Mert a közöny mégiscsak elég sz... Az meg hazugság, hogy nem vagyok illetékes. Mind azok vagyunk, te is, és akkor is, ha nem akarsz tudni róla.”

Magában azzal, hogy valaki kérdez a rendőrtől, még nem akadályozza az intézkedést – közölte a hvg.hu-val Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet jogsegélyszolgálatának vezetője. „Az egyenruhás azonban egy kívülállónak nem köteles válaszolni. Ugyanis csak az igazoltatott személlyel kell közölnie, hogy miért kéri el az iratait” – hangsúlyozta a jogász. Az állampolgár, akinek semmi köze a rendőri eljáráshoz, végig is nézheti az igazoltatást, de ha a rendőr úgy érzi, hogy munkája eredményességét veszélyezteti a kívülálló, akkor felszólíthatja arra, hogy távozzon onnan.

Németh Zsolt kriminológus szerint érdekes a helyzet. "Ha a polgár tudni akarja, hogy a rendőr a hatalmat miként használja, joga van hozzá, hogy szolgálati titokat kivéve tájékoztatást kapjon. Ráadásul, amennyiben a rendőr nem avatja be az embereket, akkor könnyen ellenszenvessé is válhat." Németh Zsolt a rendőr viselkedését jónak tartotta, de megjegyezte, hogy az egyenruhások nincsennek felkészítve arra, hogy az állampolgárok kérdezősködhetnek, és neki esetleg számot kell adnia a munkájáról. Ezzel együtt a faggatózás akadálya lehet az – hívta fel a szakember a figyelmet – ha a rendőr által igazoltatott személy, nem járul hozzá ahhoz, hogy személyes dolgairól, esetleg adatairól másik ember értesüljön.

Az Országos Rendőr-főkapitányság cikkünk megjelenése után küldte meg válaszát. Tájékoztatásuk szerint mivel a sztori helyszíne és időpontja nem ismert, így nem tudják az ügyet kivizsgálni, de egyébként, mint Németh zsolt kriminológus is elmondta, a történtek alapján a rendőr jól járt el, nem hibázott.