Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Mintegy 13 millió forintja után fut egy fővárosi vállalkozó, és egyelőre úgy tűnik, az állammal szemben kell fellépnie ahhoz, hogy valamikor hozzájusson pénzéhez. Az összeget ugyanis a férfitól úgy szerezték meg a csalók, hogy hamis születési anyakönyvi kivonattal az egyik kerületi okmányirodában más nevére készíttettek személyi igazolványt. A KEKKH rendszerében a csaló egy másik személy adataival szerepelt, ami sem az ügyvédi, sem a közjegyzői ellenőrzésnél sem bukott ki. A rendőrség ezt az ügyet sikeresen felderítette, de jogászok szerint ez lehet a legveszélyesebb, legbiztosabb elkövetési módszer, amivel szemben védelem se nagyon van.
„Ha nincs önnél a születési anyakönyvi kivonat, akkor a személyi adatok és a rendszerben lévő fénykép alapján be tudjuk azonosítani, és kiállíthatjuk a személyigazolványt” – közölte a Központi Okmányiroda egyik ügyfélszolgálati munkatársa, László a hvg.hu álnéven bemutatkozó újságírójának. Ezek szerint, ha a hvg.hu munkatársa hasonlít az okmányiroda dolgozójának bemondott Nagy Katalinra – akinek születési és lakcímadatai kinézhetőek a közhiteles nyilvántartásokból, például a cégtárból –, akkor nem vonják kétségbe a személyazonosságot, és kérdés nélkül kiállítják az ál-Katalin számára az igazolványt. Az igazi Nagy Katalinról ma kis utánajárással könnyen képet is szerezhetünk valamelyik közösségi oldalon.
Biztos papírokkal jöttek a csalók
Bár a fentiek alapján az ügyintézők jóhiszeműsége is rejthet kockázatot magában, a cikkünkben tárgyalt csalási ügy tettesei ennyi rizikót sem akartak vállalni, ők egyenesen hamis születési anyakönyvi kivonattal biztosították be magukat, hogy azzal másvalaki nevére állíttassanak ki személyi iratokat. A rosszfiúk egy eladó telket néztek ki maguknak és a tulajdonos adataira elkészített okmányokkal 13 millió forintra károsítottak meg egy budapesti építőipari vállalkozót. Sándor a hvg.hu-nak elmondta, hogy sokáig nem gyanakodott. „A Hűvösvölgyben nőttem fel, telket akartam ott venni, és amikor tavaly februárban felajánlottak megvételre egy ingatlant, gondolkodóba estem. Ingatlanosok tanácsára hallgatva a vásárlás mellett döntöttem, az ál-eladókkal megegyeztünk az árban, 13,5 millió forintban.”
A férfi elmesélte, gyorsan történt minden, nem kellett sokáig egyezkedni, az ingatlan tulajdonosa egy-kettőre elfogadta az ajánlatot. Másnap már egy közjegyző irodájában ültek, ahol a vevő és az eladó személyi adatait is lekérték a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) rendszeréből, annak igazolására, hogy mindenki az, akinek mondja magát. Még aznap benyújtották az adásvételről szóló szerződést a földhivatalba is.
Az, hogy az eladó nagybátyja idegesnek tűnt az ügyintézés során, még nem tette gyanakvóvá a vállalkozót. Azt viszont a következő nap már igen csak furcsállta, hogy az eladó, G. Kristóf közölte, telefonszáma megváltozott. Sándor megérzése arról, hogy valami nem kerek, hamarosan beigazolódott. Telefonált egy ügyvéd, és közölte, az a G. Kristóf, aki értékesítette az ingatlant, nem a telek valódi tulajdonosa. Az igazi G. Kristóf ugyanis kint tanul Angliában, s több hónapja nem is volt itthon. „Először azt gondoltam, hogy a fiatalember otthon nem merte elmondani, hogy eladta a telket, ezért nem tudott arról a családja. Csalódnom kellett, valóban átvertek, s lenyúlták 13,5 millió forintomat.”
A vállalkozó csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tett a II. kerületi kapitányságon. A férfi ügyvédje, Kertész Gusztáv a hvg.hu-nak elmondta, az ügy nyomozója nagyon alapos munkát végzett, és a telefonszámok alapján a mobilszolgáltatóktól lekért többezres híváslistából összerakta a történetet, s meg is találta a csalókat, a magát G. Kristófnak kiadó R. Bencét és „nagybátyját” S. Lajost.
Sikeres nyomozás
„A bravúros nyomozás ellenére ügyfelem nem kapta vissza a pénzét, ezért arra kértük a bíróságot, hogy a kár, vagyis a 13,5 millió forint erejéig rendeljen el a gyanúsítottak vagyonára zár alá vételt. Ettől azonban nem sokat remélünk” – mondta Kertész Gusztáv. „Éppen ezért elképzelhető, hogy államigazgatási jogkörben okozott kárért az állam ellen indítunk pert.”
Mindenesetre, akinek csak lehetett szóltak, hogy legyenek nagyon óvatosak, mert a csalók egy olyan módszert kezdenek bevetni, ami ellen nincs sok védelem. Így akadt fenn a vállalkozó egyik ismerősénél egy másik csaló is, aki hitelt akart egy telekre felvenni. „Számára az lett a gyanús, hogy túl friss volt a személyigazolvány. A megadott névre az interneten rákeresve megtudta, az illető anyja körzeti orvosként dolgozik. Könnyű volt megtalálni az eredeti személyt, aki természetesen soha nem járt a hitelintézőnél” – mondta el a másik történetet az ügyvéd. A nyomozást a XI. kerületi rendőrök megindították, de miután körözést adtak ki az okmányokra, a csalók gyorsan megtudták, hogy a nyomukban vannak, és másnap már nem voltak elérhetőek.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Bagoly Bettina a hvg.hu megkeresésére azt mondta, a „II. kerületi rendőrkapitányságon csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben” a vádemelési javaslat megérkezett a II. és III. Kerületi Ügyészségre. Az ügyben három gyanúsított van. A Budapesti Rendőr-főkapitányság cikkünk megjelenéséig sem a II. kerületi, sem az újbudai esetről nem adott tájékoztatását.
Elhiszik bemondásra
„Az ellopott okmányok pótlására akkor nem kell a kérelemhez bemutatni a születési vagy házassági anyakönyvi kivonatot, ha a születést Magyarországon anyakönyvezték, illetve a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot, ha a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték, valamint abban az esetben, ha az elveszett okmány nem járt le vagy egy éven belül járt le tájékoztatta szerkesztőségünket a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH).
A könnyebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá tett hivatali eljárás lényege – mint a közigazgatási eljárásról szóló törvény is rögzíti –, hogy olyan adat vagy tény igazolására nem kötelezhető az ügyfél, amely valamely hatóságnál, bíróságnál vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál megvan vagy azoktól megszerezhető. Így az anyakönyvi kivonat beszerzésére sem kötelezhető az ember, mert a KEKKH rendszerében megtaláhatóak a személyi adatai és a fényképe is. A hivatalt arról is megkérdeztük, tudnak-e az újfajta csalásról, és saját hatáskörben terveznek-e valamit tenni ennek kiküszöbölésére, válaszaikat még nem kaptuk meg, de természetesen ha megérkeznek, közölni fogjuk.
Amit akarnak, azt legyártják
„Ettől függetlenül minden rendszer sebezhető, amit a bűnözők ki is használnak” – mondta a hvg.hu-nak egy az ügyben pontos ismeretekkel rendelkező kormányzati szakember. „Amennyiben hamis okmányokra van szükségük, akkor azt be is szerzik. A születési anyakönyvi kivonat beszerzése sem nehéz, a bemondott adatok alapján az anyakönyvvezető elkészíti azt, de egy profi hamisító le is gyártja kérésre az iratot” – tette hozzá. A szakemberek úgy vélték, lehet szigorítani a személyi okmányok kiállítását, például ujjlenyomatvétellel, de ez alapjogi kérdéseket vet fel.
„Ha megkérdeznénk az embereket arról, hogy a nagyobb biztonság érdekében 1500 forint helyett fizetnének-e 2000 forintot az eljárás illetékeként vagy állnának-e többször sorban, nem biztos, hogy sokan igent mondanának az okmányhoz jutás bonyolultabbá, időigényesebbé tételére. Valószínűleg a megoldás az okmányirodában dolgozók alaposabb felkészítése lehet a csalók ellen, és az állampolgárok figyelmének a felhívása arra, hogy legyenek nagyon óvatosak, és persze személyes irataikra vigyázzanak jobban” – tanácsolták a szakemberek.
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
Sokáig tartott, mire mindenkivel egyeztették, de keddtől máris hatályos.