Szokatlan munkarendben ülésezik a jövő héten az Országgyűlés: hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken is lesz ülésnap, szerdán viszont a nemzeti ünnep miatt az utcára költözik majd a politika. A négynapos ülés első két napján a szokásos menetrend szerint zajlik a parlamenti munka, csütörtökön viszont megkezdődik a jövő évi költségvetés általános vitája, ami áthúzódik majd a következő hét keddi és szerdai ülésnapjaira is.

A büdzsé általános vitájára összesen 30 órás időkeretet szánnak, a legfárasztóbb a pénteki nap lesz, amikor összesen kilenc órán át lehet majd vitatkozni, már ha bírja még valaki délután. Érdekesség, hogy a függetlek mára olyan sokan (27-en) lettek a parlamentben, hogy nekik is jut több mint másfél óra felszólalási idő. Legkevésbé a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárai, Cséfalvay Zoltán és Naszvadi György vannak irigyelhető helyzetben, mert nekik váltásban, de végig jelen kell majd lenniük.

Földharc, rendőrség, Közgép

Hétfőn persze még le kell tudni a kötelező köröket, például az interpellációkat. Mivel a Blikk sikerrel perelte ki a Nemzeti Földalapkezelőtől az állami földbérleti pályázatok nyerteseinek listáját, Harangozó Gábor és Gőgös Zoltán képviselők elsőként ezeket az ügyeket melegítik fel „Visszaélések az állami földbérlet-pályázati rendszerben” címmel. Párttársuk, Pál Tibor „Repül a Bálna!” című interpellációja esetében csak tippelni tudunk, hogy a hányatott sorsú, egykor CET-nek nevezett budapesti kulturális központról lesz szó.

Túry Gergely

„Mi folyt itt az NFÜ-ben az elmúlt három évben?” – kérdezi az MP-s Mile Lajos, utalva arra, hogy nem áll éppen túl jól az uniós pénzek lehívása, ezért most, a hétéves költségvetési ciklus végén kezd kapkodni a kormány. A jobbikos Mirkóczki Ádám a rendőrség állapotáért aggódik, és azt kérdei: „Mikor lesz hatékony és megbecsült rendőrség Magyarországon?” Párttársa, Kepli Lajos ismét a kormánypártok kedvenc építőipari cégét emlegeti, interpellációjának címe: „Fidesz-Közgép mutyikormány - kinek nem mellénye, ne vegye magára?”

A kormánypárti öninterpellációk közt ezúttal nincs szó a rezsicsökkentésről, a fideszes Ágh Péter például talányos kérdést tesz fel: „Miért hallgatnak nemzetközi jogvédő szervezetek?” A KDNP-s Aradszky András nem is kérdez, csak megteremti a lehetőséget, hogy a kormány képviselője beszéljen egy kicsit az egyik kedvenc témájukról. Az interpelláció címe: „Munkahelyvédelem a munkaalapú társadalom jegyében”

Kisebbségek innen-onnan

Az alapvető jogok biztosa után lejárt a nemzetiségi jogokat védő helyettesének, Kállai Ernőnek mandátuma is. Kállai nem távozott, mikor az új alaptörvény helyettessé fokozta le, viszont azóta lényegében eltűnt a közéletből. Az Országgyűlés hétfőn titkos szavazással megválasztja az utódját: Székely László ombudsman Szalayné Sándor Erzsébet jogászt jelölte, akiről nem tudni, hogy tartozik-e valamilyen nemzetiséghez, viszont a téma szakértőjének számít: PhD értekezését a kisebbségek nemzetközi jogi védelméből, habilitációját az európai alapjogvédelemből írta.

Fazekas István

A kisebbségek előkerülnek egy másik napirendi pontnál is. A kormány által benyújtott, egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat véletlenül majdnem szakított azzal a gyakorlattal, hogy Magyarországon az állam nem tartja nyilván, ki milyen nemzetiségű. Az eredeti javaslat szerint ugyanis az Európai Szociális Alap által finanszírozott programokban résztvevők adatbázisában rögzíteni kellett volna, hogy az illető „nemzetiséghez tartozó-e”.

Mivel a hibát észlelték, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság módosítójával – amiről hétfőn szavaznak a képviselők – átírják a szöveget, hogy ilyen adatot csak önkéntes nyilatkozat alapján lehet rögzíteni. A bizottság szocialista elnöke, Gúr Nándor bizonyára örült, hogy aláírhatta a módosítót, amelynek indoklása egy kioktatással is felér.

Innen üzenjük Brüsszelbe!

A kormány kedvenc ügyét veszi védelmébe az a politikai nyilatkozat, amit szintén hétfőn fogadhatnak el a képviselők. A Rogán Antal frakcióvezető által benyújtott szöveg nem kevesebbet állít, mint hogy az „uniós bürokrácia” a rezsicsökkentés „eltörlését, visszavonását” sürgeti, méghozzá „a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében”. Ezt a parlament felszólítja „a leghatározottabban visszautasítja”, és „elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását”, illetve a rezsicsökkentésért indított aláírásgyűjtés „két és félmillió” támogatójának döntését.

AFP / Thierry Monasse

A nagy szavakon túl a dolognak annyi alapja van, hogy az Európai Bizottság (fideszes szóhasználatban ez lenne az „uniós bürokrácia”) augusztusban levelet küldött a magyar kormánynak, hogy néhány rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésre választ kapjon. Ez az uniós eljárásoknak a legelső szintje, de a Magyar Nemzet már tudni véli, hogy kötelezettségszegési eljárás lehet belőle. Marlene Holzner energiaügyben illetékes bizottsági szóvivő a Népszabadságnak azt mondta: a Bizottságnak elsősorban a magyar hálózati tarifarendszerrel van problémája, de azt egyelőre próbálják szép szóval rendezni.

Egy másik határozatban a parlament kevésbé harcosan, inkább uniós bikkfanyelven, de elutasít egy olyan javaslatot, amely a közösséget erősítené a tagállamokkal szemben: az európai ügyek bizottságáénak javaslata alapján várhatóan az Országgyűlés úgynevezett indokolt véleményt küld az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökeinek az Európai Ügyészség felállításáról szóló rendelettervezetről. Ennek lényege, hogy a magyar parlament nem támogatja a nemzetek feletti ügyészség felállítását, mert az elvonná a tagállamok ügyészeinek illetékességét, például az EU-s forrásokkal kapcsolatos bűncselekmények ügyében.

Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról. Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.